Foltos bürök

Foltos bürök
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids II Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales) Család: Zellerfélék (Apiaceae) Nemzetség: Bürök (Conium) Faj: C. maculatum
Tudományos név
Conium maculatum L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát.

A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj.

Leírása

Magassága 50–200 cm. Erőteljes, felálló, dúsan elágazó szárú növény. Levele kettő-négyszeresen szárnyalt, háromszög alakú, a levélkék hosszúkás, tojásdad-hosszúkás formájúak, puhák, lágyak. Elmorzsolva kellemetlen illatúak. Szára hengeres, gyengén barázdált, kopasz, deresen hamvas színű, alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. Virágzata 8–20 cm sugarú összetett ernyő. Az egyes virágok 2 mm-esek, fehérek, ötszirmúak, a szirmok enyhén kicsípett csúcsúak. Az ernyő alatti gallérlevelek szálasak, hasogatott csúcsúak. A virág alól a gallérkalevelek hiányoznak. Termése két részre tagolt ikerkaszat, magjai barnák.

Élőhely

A foltos bürök a Mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény. Nedves, tápanyagdús talajt kedvel. Elterjedése Európa nagy része, észak kivételével. Magyarországon erdőszélek, gyomtársulások, útszélek, árok- és patakpartok gyakori növénye.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2-3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.

Az ókori athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt. Szókratészt is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. Platón – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.

Felhasználása

A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

Galéria

Szára a vörösesbarna foltokkal

Virágzata

Megszárított ernyői a termésekkel

Jacques-Louis David: Szókratész halála

Források

• A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.
• Bürök, naturportal.hu
• Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés, www.drdiag.hu
• Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa: természettudományi közlöny, CXXXII. évf. 10. sz. (2001) 472–473. o.

További információk

• Bürök (forrás: Pallas Nagylexikon)
• Koniin (forrás: Pallas Nagylexikon)