„Luxembourg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Carlton04 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Ricsi2001 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
2. sor: 2. sor:
| név = Luxembourg
| név = Luxembourg
| helyi név = Lëtzebuerg
| helyi név = Lëtzebuerg
| kép = Luxemburg.jpg
| kép = Luxembourg panorama.jpg
| képaláírás = Luxembourg
| képaláírás = Luxembourg
| zászló = Flag of Luxembourg (city).png
| zászló = Flag of Luxembourg (city).png
34. sor: 34. sor:
{{egyért2|a fővárosról|Luxemburg}}
{{egyért2|a fővárosról|Luxemburg}}


'''Luxembourg''' ([[Luxemburgi nyelv|luxemburgiul]]: Lëtzebuerg, [[Francia nyelv|franciául]]: Luxembourg, [[Német nyelv|németül]]: Luxemburg) a [[Luxemburg|Luxemburgi Nagyhercegség]] fővárosa és egyben legnagyobb települése. [[Európa]] egyik fontos [[Pénzügy|pénzügyi]] központja. Luxembourg népessége 119 215 fő. A város az azonos nevű [[Luxemburg közigazgatása|Luxembourg körzetben]] fekszik.
'''Luxembourg''' ([[Luxemburgi nyelv|luxemburgiul]]: Lëtzebuerg, [[Francia nyelv|franciául]]: Luxembourg, [[Német nyelv|németül]]: Luxemburg) a [[Luxemburg|Luxemburgi Nagyhercegség]] fővárosa és egyben legnagyobb települése. [[Európa]] egyik fontos [[Pénzügy|pénzügyi]] központja. Luxembourg népessége 119 215 fő. A város az azonos nevű [[Luxemburg közigazgatása|Luxembourg körzetben]] fekszik.


== Történelem ==
== Történelem ==

A lap 2019. július 8., 20:56-kori változata

Luxembourg (Lëtzebuerg)
Luxembourg
Luxembourg
Luxembourg címere
Luxembourg címere
Luxembourg zászlaja
Luxembourg zászlaja
Közigazgatás
Ország Luxemburg
KörzetLuxembourg
KantonLuxembourg
Alapítás éve963
PolgármesterLydie Polfer
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség134 714 fő (2023. jan. 1.)[1][2][3]
Népsűrűség1485 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146 m
Terület51,46 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″
Luxembourg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése. Európa egyik fontos pénzügyi központja. Luxembourg népessége 119 215 fő. A város az azonos nevű Luxembourg körzetben fekszik.

Történelem

A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.

Óvárosi utcarészlet

Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.

Lakosság

2004-es adatok szerint: Luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (fő-ben megadva): portugál : 14 518 francia : 8 818 olasz : 5 600 Belga : 3 534 holland : 2 753 Brit : 1 794 spanyol : 1 490 jugoszláv : 870 svéd : 802

Nevezetességek

Az Állami Bank épülete

Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.

Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak. (City of Luxembourg: old districts and fortress)

A város polgármesterei

Név hivatali idő
François Scheffer 1800-1802
Jean-Baptiste Servais 1803-1811
Charles Baron de Tornaco 1811-1814
Bonaventure Dutreux-Boch 1814-1816
François Scheffer 1816-1817
Constantin Joseph Pescatore 1817-1820
François Scheffer 1820-1822
François Röser 1822-1827
François Scheffer 1827-1843
Fernand Pescatore 1844-1848
Jean-Pierre David Heldenstein 1848-1850
Gabriel de Marie 1850-1854
Jean-Pierre David Heldenstein 1855-1865
Théodore Eberhard 1865-1869
Jean Mersch-Wittenauer 1869-1873
Charles Simonis 1873-1875
Emmanuel Servais 1875-1890
Alexis Brasseur 1890-1894
Emile Mousel 1894-1904
Alphonse Munchen 1905-1914
Léandre Lacroix 1914-1918
Luc Housse 1918-1920
Gaston Diderich 1921-1946
Emile Hamilius 1946-1963
Paul Wilwertz 1964-1969
Colette Flesch 1970-1980
Camille Polfer 1980-1981
Lydie Polfer 1982-1999
Paul Helminger 1999-2011
Xavier Bettel 2011-2013
Lydie Polfer 2013-

Látnivalók

  • Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
  • Petrusse-völgy
  • Óváros
  • Bock - a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
  • spanyol tornyok
  • Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
  • Adolf-híd
  • Szent Miklós templom
  • Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
  • Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.

Éghajlata

Luxembourg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,918,222,227,030,434,336,137,931,526,018,414,637,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,34,28,012,116,819,922,021,018,213,06,63,312,3
Átlaghőmérséklet (°C)0,01,24,37,712,015,117,016,413,89,43,91,08,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,3−1,80,63,37,110,212,011,89,35,71,2−1,34,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,8−20,2−14,4−6,9−2,10,94,54,3−0,7−4,6−11,1−15,3−20,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)716270618182687270758380876
Havi napsütéses órák száma438211816520721023220716010857431632
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory, Meteolux


Testvérvárosok

1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.

Jegyzetek


Előző:
Lisszabon
Európa kulturális városa
1995
Következő:
Koppenhága
Előző:
Pátra
Európa kulturális fővárosa
2007
Nagyszeben mellett
Következő:
Liverpool, Stavanger