Habsburg Németalföld kormányzóinak listája

A németalföldi Tizenhét Tartomány zászlója

Habsburg Németalföld név alatt a Habsburg-ház uralma alatt álló Németalföld területét értjük, amely lényegében a mai Belgium és Luxemburg területét, és 1581 előtt a mai Hollandia területét is magában foglalta. A mindenkori Habsburg uralkodó egy főkormányzót (spanyolul gobernador, németül Generalgouverneur) vagy helytartót (németül Generalstatthalter) nevezett ki a tartományok igazgatására. A főkormányzói (helytartói) a megbízást általában az uralkodócsalád egyik tagjának, vagy egy katolikus családból származó, császárhű főnemesi személynek adták.

Történelmi előzmények

A németalföldi tartományok a középkorban a Burgundiai Hercegséghez tartoztak.

1477-ben az utolsó uralkodó, a Valois-házból való I. Mária burgundi hercegnő (1457–1482) feleségül ment I. Miksa német-római császárhoz. Halálakor (1482-ben) a Burgund Németalföld a Habsburg-házra szállt.

1556-ban, amikor V. Károly német-római császár felosztotta a Német-római Birodalmat, a németalföldi Tizenhét Tartományt fiának, II. Fülöp spanyol királynak juttatta. A Tizenhét Tartomány magában foglalta a mai Hollandia területét is, 1581-ben azonban a németalföldi forradalmak során a protestáns holland tartományok elszakadtak Spanyolországtól és a Német-római Birodalomtól is.

A déli tartományok, lényegében a mai Belgium és Luxemburg területe a spanyol örökösödési háborúig a Spanyol Királysághoz tartoztak (Spanyol Németalföld), majd az 1713-as utrechti békeszerződés után a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerültek (Osztrák Németalföld).

A francia forradalom után meginduló első koalíciós háború és a napóleoni háborúk során az Osztrák-Németalföld területét Franciaország elfoglalta. A terület sohasem került már vissza Ausztriához, helyükön a bécsi kongresszust követő évtizedekben független monarchiák születtek: Belgium, Hollandia és Luxemburg.

A Tizenhét Tartomány

A Tizenhét Tartomány (Zeventien Provinciën) kormányzói

A XIV-től a XVI. századig a Burgundiai Hercegség északi és nyugati területeit a Tizenhét Tartomány névvel illették. Ez a tizenhét tartomány küldött képviselőt a brüsszeli rendi gyűlésbe. V. Károly császár birodalmának felosztása (1556) előtt a tartományok főkormányzóját kinevező spanyol király egyben német-római császár is volt.

• I. Miksa német-római császár (1459–1519) uralkodása alatt:
  • 1506–1507 : Wilhelm von Croy, Aerschot márkija.
  • 1507–1530 : Habsburg Margit osztrák főhercegnő (1480–1530), I. Miksa német-római császár leánya, savoyai hercegné.
• V. Károly német-római császár (I. Károly néven spanyol király, 1500–1558) uralkodása alatt:
  • 1530–1555 : Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), II. Lajos király özvegye, I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király és V. Károly német-római császár húga.

A Hét Egyesült Németalföldi Tartomány, térkép 1658-ból

• II. Fülöp spanyol király (1527–1598) uralkodása alatt:
  • 1555–1559 : Emánuel Filibert savoyai herceg (1528–1580).
  • 1559–1567 : Margit pármai hercegné (1522–1586), V. Károly német-római császár törvénytelen leánya.
  • 1567–1573 : Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel, Alba III. hercege (1507–1582), spanyol hadvezér.
  • 1573–1576 : Don Luís de Zúñiga y Requesens (1528–1576), spanyol flottaparancsnok.
  • 1576–1578 : Don Juan de Austria (1547–1578), V. Károly német-római császár törvénytelen fia, a spanyol flotta parancsnoka, a lepantói csata győztese.
  • 1578–1581 : Alessandro Farnese (1545–1592), Párma és Piacenza hercege, Alessandro Farnese bíboros (1520–1589) unokaöccse.

1581-ben Németalföld északi, protestáns részén a Hét Egyesült Tartomány szövetsége elszakadt Spanyolországtól és kikiáltották a független Holland Köztársaságot.

Spanyol-Németalföld (Países Bajos Españoles) kormányzói

• II. Fülöp spanyol király (1527–1598) uralkodása alatt:
  • 1581–1592 : Alessandro Farnese (1545–1592), Párma és Piacenza hercege.
  • 1592–1594 : Peter Ernst von Mansfeld gróf, tábornagy (1517–1604).
  • 1594–1595 : Habsburg Ernő osztrák főherceg (1553–1595).
  • 1595–1596 : Pedro Enríquez de Acevedo, Fuentes grófja (1560–1610).
  • 1596–1598 : VII. Albert osztrák főherceg (1559–1621), II. Miksa német-római császár fia.
• III. Fülöp spanyol király (1578–1621) uralkodása alatt:
  • 1598–1621 : VII. Albert osztrák főherceg (1559–1621), II. Miksa német-római császár fia,
    és felesége, Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnő (1566-1633), mint társkormányzó.
• IV. Fülöp spanyol király (1605–1665) uralkodása alatt:
  • 1621–1633 : Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnő (1566-1633).
  • 1633–1634 : Francisco de Moncada, Aytona márkija
  • 1634–1641 : Don Fernando de Austria bíboros-infáns (Cardenal Infante) (1609–1641), III. Fülöp spanyol király fia.
  • 1641–1644 : Francisco de Melo, Terceira márkija, Assumar grófja.
  • 1644–1647 : Manuel de Moura Corterreal (1590–1651), Castel Rodrigo márkija.
  • 1647–1656 : Lipót Vilmos osztrák főherceg (Leopoldo Guillermo de Habsburgo, 1614–1662).
  • 1656–1659 : Don Juan José de Austria spanyol herceg (1629–1679), IV. Fülöp spanyol király házasságon lívül született fia.
  • 1659–1664 : Luis de Benavides Carillo tábornok (1608–1668), Caracena márkija, Milánó hercege.
  • 1664–1668 : Francisco de Moura Corterreal (1610–1675), Castel Rodrigo márkija.
• II. Károly spanyol király (1661–1700) uralkodása alatt:
  • 1668–1670 : Íñigo Melchor Fernández de Velasco y Tovar (1635–1696), Feria hercege
  • 1670–1675 : Juan Domingo de Zúñiga y Fonseca (1640–1716), Monterrey és Fuentes grófja.
  • 1675–1678 : Carlos de Gurrea Aragón y Borja (1634–1692), Villahermosa hercege.
  • 1678–1682 : Alessandro Farnese (1635–1689)
  • 1682–1685 : Otón Enrique de Carretto (1629–1685), Savona és Grana márkija.
  • 1685–1692 : Francisco Antonio de Agurto (1640–1702), Gastañage (Castagna) márkija
  • 1692–1701 : II. Miksa Emánuel (1662–1726) bajor választófejedelem (először).
• V. Fülöp spanyol király (1683–1746) uralkodása és a spanyol örökösödési háború (1701–1714) alatt:
  • 1701–1704 : Isidoro de la Cueva y Benavides spanyol tábornok (1667–1723), Bedmar márkija (ideiglenesen kinevezve).
  • 1704–1706 : II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (másodszor, a höchstädti csatavesztés után).
  • 1706–1714 : Brit és holland katonai megszállás.

1714-ben a rastatti békeszerződés alapján Németalföld déli (katolikus) tartományai a Habsburg-ház osztrák ágának jutottak, és a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerültek.

Osztrák-Németalföld (Österreichische Niederlande) kormányzói

Az Osztrák Németalföld térképe 1740-ből.

• VI. Károly német-római császár (1685–1740) uralkodása alatt:
  • 1716–1724 : Savoyai Jenő herceg (1663–1736) tábornagy, Carignan grófja, savoyai herceg (formális kinevezéssel).
  • 1716–1724 : Hercule-Louis Turinetti (1658–1726), Prié márkija (Savoyai Jenő helyett ad interim kinevezve, ténylegesen hivatalban).
  • 1725–1725 : Wirich Philipp von und zu Daun császári tábornagy (1669–1741), Teano hercege (Leopold von Daun tábornagy apja).
  • 1725–1741 : Mária Erzsébet osztrák főhercegnő (1680–1741).
• Mária Terézia főhercegnő (1717–1780) uralkodása alatt:
  • 1741–1744 : Friedrich August von Harrach-Rohrau gróf (1696–1749).
  • 1744–1746 : Károly Sándor (1712–1780), Lotaringia és Bar hercege,
    és felesége, Mária Anna osztrák főhercegnő (1718–1744), Mária Terézia húga, mint társkormányzó.
• Francia megszállás alatt (az osztrák örökösödési háború során):
  • 1746–1749 : Móric szász herceg (1696–1750), francia tábornagy.
• Mária Terézia főhercegnő uralkodásának helyreállítása (a franciák kivonulása után):
  • 1749–1780 : Károly Sándor, Lotaringia és Bar hercege (ismét).
• II. József (1741–1790) és II. Lipót német-római császárok (1747–1792) uralkodása alatt:
  • 1780–1781 : Georg Adam von Starhemberg herceg.
  • 1781–1789 : Albert Kázmér szász–tescheni herceg (1738–1822),
    és felesége, Mária Krisztina osztrák főhercegnő (1742–1798), Mária Terézia leánya, mint társkormányzó.
  • 1789–1790 : A brabanti forradalom (révolution brabançonne), a Belgiumi Egyesült Államok kikiáltása.
  • 1791–1792 : Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Mária Krisztina osztrák főhercegnő.
  • 1792–1793: Francia katonai megszállás és köztársasági közigazgatás.
• II. Ferenc német-római császár (1768–1835) uralkodása alatt:
  • 1793–1794 : Károly főherceg, Teschen hercege (a fleurusi csatavesztésig).
  • 1794–1797: Francia katonai megszállás és köztársasági közigazgatás.

A németalföldi tartományok további sorsa

Az 1797-es Campo Formió-i békeszerződés alapján Osztrák-Németalföld a Francia Császársághoz került. Az északi tartományokat Napóleon a francia csatlós Holland Királyságba tömörítette.

Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a volt Osztrák-Németalföldet egyesítette a holland tartományokkal, Holland Egyesült Királyság néven. 1830-ban kitört a belga forradalom, ennek eredményeképpen 1831-ben a volt Osztrák-Németalföld tartományai elszakadtak Hollandiától és kikiáltották az önálló Belga Királyságot. Az északi tartományokból 1830-ban megalakult a Holland Királyság. A vitatott Luxemburg tartomány függetlenségét Hollandia csak 1867-ben, a második londoni egyezmény nyomán ismerte el.

Lásd még

• Dél-Németalföld