„Pukánszky Béla (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 33. sor: | 33. sor: | ||
*Német polgárság magyar földön (Budapest, 1940) |
*Német polgárság magyar földön (Budapest, 1940) |
||
*Erdélyi szászok és magyarok (Budapest, 1942) |
*Erdélyi szászok és magyarok (Budapest, 1942) |
||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2019. június 28., 13:48-kori változata
| Pukánszky Béla | |
| Született | 1895. december 22. Pozsony |
| Elhunyt | 1950. október 26. (54 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Pukánszkyné Kádár Jolán (1924. február 15. – 1950. október 26.)[1] |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, egyetemi tanár |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1918, bölcsészettudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/2-1-55)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pukánszky Béla (Pozsony, 1895. december 22. – Budapest, 1950. október 26.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Pályája
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána német nyelvi lektorként működött. 1927-től magántanár, 1936-tól a budapesti tudományegyetemen a német irodalomtörténet tanára volt. 1932-ben az MTA levelező tagja lett. 1941. április 26-án a debreceni egyetem német tanszékének élére nevezték ki, és haláláig az egyetem professzora maradt. Német irodalomtörténetet és német nyelvtant tanított. Az 1947/48-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, a következő tanévben az egyetem rektora volt. 1947-től felesége, Pukánszkyné Kádár Jolán nyug. levéltárnok, a neves színháztörténész is előadásokat tartott az egyetemen.
1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, és azt csak negyven évvel később – jóval halála után –, 1989-ben állították vissza.[4]
Pukánszky Béla egyik legfőbb érdeme, hogy a tudomány megkaphatta a magyarországi német irodalom történetének rendszeres feldolgozását. A példás körültekintéssel kidolgozott mű biztos alapul és szilárd kiindulópontul szolgált minden további részletes kutatás számára.
Főbb munkái
- Herder hazánkban (Budapest, 1918)
- A magyarországi német irodalom története (Budapest, 1926)
- A százéves magyar irodalomtudomány (Szeged, 1928)
- A német irodalom kis tükre (Budapest, 1930)
- Hegel és magyar közönsége (Budapest, 1932)
- A mai osztrák irodalom (Budapest, 1937)
- Német polgárság magyar földön (Budapest, 1940)
- Erdélyi szászok és magyarok (Budapest, 1942)
Jegyzetek
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Meghal Pukánszky Béla irodalomtörténész. Mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
Források
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 8. kötet. (Irodalomtörténetírók és kritikusok c. alfejezet.) (1930–1941.)
- fősz.: Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
- Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (pdf). Debreceni Egyetem, 2007. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
Külső hivatkozások
- Koszó János: Recenzió A mai osztrák irodalom c. munkájáról (pdf). Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
- Fénykép Pukánszky Béla irodalomtörténész eskütételéről. Debreceni Egyetem, 1941. május 10. (Hozzáférés: 2011. április 25.)