„Pataky Attila” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (176.77.132.200), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére
108. sor: 108. sor:


{{Edda}}
{{Edda}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|könnyűzene|i |Miskolc|-|magyarság}}
{{portál|könnyűzene|i |Miskolc|-|magyarság}}



A lap 2019. június 27., 20:23-kori változata

Pataky Attila
Életrajzi adatok
BecenévAttis
Született1951. július 2. (72 éves)
Miskolc
IskoláiMiskolci Egyetem
Pályafutás
Műfajokrock, hard rock, blues-rock, mulatós
Aktív évek1974
EgyüttesEdda Művek
Hangszerénekhang
Díjak
Tevékenység
KiadókHungaroton-Favorit
MI-5
Pataky Management
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataky Attila témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pataky Attila (Miskolc, 1951. július 2.) magyar rockzenész, 1974-től az Edda Művek énekese. 1985-től szinte az összes Edda dalszöveget ő írta[forrás?]. Az idő múlásával hangja mélyült és egyre sokoldalúbbá vált[forrás?].

Élete

Neve összefonódott az Eddával. Nem meglepő ez, hiszen ő az egyetlen, aki a kezdetektől fogva mind a mai napig tagja a zenekarnak. Pataky az akkori Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre járt[forrás?], ahol előbb csak hobbi szinten kezdtek zenélgetni társaival, majd később a Boci-bárban léptek fel hetente[forrás?]. Később az ország több pontján is felléphettek[forrás?]. A zenekar tagjainak kezdetben csak hobbi zenélést jelentett az Edda (1973-ban még Griff) ám Pataky hamar rájött, hogy neki ez lesz az élete[forrás?].

Miután az alapító Halász József (aki később súlyos betegségben elhunyt) elhagyta az Eddát, Pataky vette át a zenekarvezetői posztot és a névhasználati jogot[forrás?]. Amikor a többi tag inkább a civil életére kezdett koncentrálni[forrás?], Pataky 1978-ban új társakkal szervezte újjá a zenekart[forrás?], amely attól kezdve Edda Művek formában használta a nevét. Miskolc legjobb[forrás?] zenészeinek (Slamovits István, Zselencz László, Csapó György, Barta Alfonz) összehívásával megalakult a ma már legendás[forrás?] "Bakancsos EDDA", amelyet az 1983-as feloszlás után még négyszer láthatott a közönség.

Népkerti pálya, Jubileumi Rockfesztivál, Pataky Attila és Koltay Gábor filmrendező (1983)

1980-ban jelent meg első nagylemezük, majd 1981-ben a második, többek között a Ballagás című film betétdalaival (Kölyköd voltam). 1982-ben A pártfogolt című filmben újból feltűnik az Edda a dorogi rockfesztiválon.

1983-ban Barta Alfonz Svájcba disszidált, majd Pataky és Slamovits ellentétei miatt december 17-én egy időre elbúcsúztak a közönségtől. Ezután Pataky Fortuna Lászlóval, Csillag Endrével és más zenészekkel együtt egy évet Norvégiában töltött vendéglátóipari fellépésekkel. Az ebből befolyó pénzből kívánta megalapozni az Edda 1985-ös újraindulását. Az újjáalakulás óta ő írja az együttes dalszövegeit[forrás?].

Nem Adom Fel koncert

Az 1990-es évek végén fellépett Lagzi Lajcsi Dáridó című műsorában, továbbá mulatós dalokat tartalmazó lemezt készített. Ezek a szereplések megosztották a közönséget, egyes vélemények szerint a két stílus (rock és mulatós) nem hiteles ugyanattól az embertől, árt az Edda megítélésének is; mások viszont úgy vélik, ezzel csak sokoldalúságát[forrás?] bizonyítja Pataky.

Két fia van, Gergő (1976) és Attila Csaba (Acsa, 2003), valamint egy unokája.


Politikai szerepvállalása

2012-ben a nagy tömegeket megmozgató tömegdemonstrációk, a januári, márciusi és októberi Békemenetek szervezőinek egyikeként támogatta a második Orbán-kormány kül- és belpolitikai tevékenységét.[1][2]

Elismerések

Diszkográfia

Edda Művek

Szólóalbumok

  • 1998 - Dáridó Pataky-módra
  • 2000 - Csupaszív - Világslágerek Pataky-módra
  • 2001 - Dáridó Pataky-módra 2.

Jegyzetek

Források

További információk