„Önkormányzati választások Pilisen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor: 64. sor:
A bő tízezer fős település [[Pest megye|Pest megyében]] található. A [[20. század|XX. század]] nagyobb részében a [[Monori járás#Községei 1898 és 1983 között|Monori járáshoz]] tartozott, közvetlenül a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] előtti években a Monori nagyközségkörnyékhez. [[1994]] és [[2014]] a [[Monori kistérség]] tagja, majd a [[Kistérség#A kistérségek végleges megszűnése|kistérségek megszűnése]] után az újra létrejövő [[Monori járás]] része.
A bő tízezer fős település [[Pest megye|Pest megyében]] található. A [[20. század|XX. század]] nagyobb részében a [[Monori járás#Községei 1898 és 1983 között|Monori járáshoz]] tartozott, közvetlenül a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] előtti években a Monori nagyközségkörnyékhez. [[1994]] és [[2014]] a [[Monori kistérség]] tagja, majd a [[Kistérség#A kistérségek végleges megszűnése|kistérségek megszűnése]] után az újra létrejövő [[Monori járás]] része.


A település eredetileg [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]]i rangot viselt, a városi címet [[2005]]-ben nyerte el.
A település eredetileg [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]]i rangot viselt, a [[város]]i címet [[2005]]-ben nyerte el.


[[1972]] és 1990 között a szomszédos községgel, [[Nyáregyháza|Nyáregyházával]] együtt alkotott közös tanácsot. A tanács székhelye a háromszor nagyobb lélekszámú Pilisen volt. A közös tanács elnöke [[1985]]-től [[Balázsné Mihalcz Ilona]] volt.<ref>A közös tanácsról lásd: {{hiv-web |url=http://www.pilis.hu/index.php?mid=145 |cím=A település története |kiadó=Pilis Város Önkormányzata |dátum=2007 |elérés=2019-06-25}}; a tanács vezetéséről: {{cite_news |title=A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1985_07/?query=pilis&pg=75&layout=s |work=Pest Megyei Hírlap |date=1985-07-06 |page=6 |accessdate=2019-06-25}}.</ref> 1990-től újra külön igazgathatja magát a két település.
[[1972]] és 1990 között a szomszédos községgel, [[Nyáregyháza|Nyáregyházával]] együtt alkotott közös tanácsot. A tanács székhelye a háromszor nagyobb lélekszámú Pilisen volt. A közös tanács elnöke [[1985]]-től [[Balázsné Mihalcz Ilona]] volt.<ref>A közös tanácsról lásd: {{hiv-web |url=http://www.pilis.hu/index.php?mid=145 |cím=A település története |kiadó=Pilis Város Önkormányzata |dátum=2007 |elérés=2019-06-25}}; a tanács vezetéséről: {{cite_news |title=A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1985_07/?query=pilis&pg=75&layout=s |work=Pest Megyei Hírlap |date=1985-07-06 |page=6 |accessdate=2019-06-25}}.</ref> 1990-től újra külön igazgathatja magát a két település.

A lap 2019. június 25., 18:34-kori változata

1990 és 2014 között hét önkormányzati választást tartottak Pilisen. A hét választás során öt polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát.

Áttekintés

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Illanicz György
1994-1998 Pintér Mihály
1998-2002
2002-2006 Csikós János MSZP
2006-2010 Szabó Márton Fidesz
2010-2014
2014- Simó Gábor Csabáné
Hajnal Csilla
Pilisi Vállalkozók

Háttér

Pilis (Pest vármegye)
Pilis
Pilis
Pozíció Pest vármegye térképén

A bő tízezer fős település Pest megyében található. A XX. század nagyobb részében a Monori járáshoz tartozott, közvetlenül a rendszerváltás előtti években a Monori nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Monori kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Monori járás része.

A település eredetileg nagyközségi rangot viselt, a városi címet 2005-ben nyerte el.

1972 és 1990 között a szomszédos községgel, Nyáregyházával együtt alkotott közös tanácsot. A tanács székhelye a háromszor nagyobb lélekszámú Pilisen volt. A közös tanács elnöke 1985-től Balázsné Mihalcz Ilona volt.[1] 1990-től újra külön igazgathatja magát a két település.

Választási alapadatok

A település lakóinak a száma kilenc és tizenkét ezer között mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban. A település lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 13, majd 17 fős volt, a 2010-es önkormányzati reformot követően pedig 11 fős lett.

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok kevesebb mint 40% szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 37% volt, a legalacsonyabb 2010-ben volt a választói kedv (33%), a legmagasabb pedig 1994-ben (40%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Polgármester-választások

1990 1. forduló (szept.30.): érvénytelen
2. forduló (okt.14.): eredményes
Jelölt Szavazat
Illanicz György
(nincs adat)
további jelöltekről nincs elérhető adat[3]
1994 Részvétel: 40%
Jelölt Szavazat
Pintér Mihály
867 31,1%
Mala Ferenc
FKGP-MDF-P.Nép- és Gazdakör
771 27,6%
Kriskó Jánosné
547 19,6%
Reis József
497 17,8%
Maróti Csaba
110 3,9%
1998 Részvétel: 38%
Jelölt Szavazat
Pintér Mihály
2 139 74,2%
Királymezei Ágnes
FKGP-MIÉP
433 15,0%
Reis József
203 7,0%
Klein György Ferenc
107 3,7%
2002 Részvétel: 39%
Jelölt Szavazat
Csikós János
MSZP
1 011 31,5%
Királymezei Ágnes
P.Nép- és Gazdakör
931 29,0%
Tóthné Mátrai Edit
824 25,7%
Pintér Mihály
446 13,9%
2006 Részvétel: 37%
Jelölt Szavazat
Szabó Márton Elemér
Fidesz
1 341 41,9%
Csikós János Ádám
MSZP
1 249 39,0%
Domonyi Károly
P.Összefogás E.
368 11,5%
Varga Sándor
244 7,6%
2010 Részvétel: 33%
Jelölt Szavazat
Szabó Márton Elemér
Fidesz
1 604 53,7%
Csikós János Ádám
MSZP
889 29,8%
Gajdosné Nagy Tímea
Jobbik
493 16,5%
2014 Részvétel: 34%
Jelölt Szavazat
Simó Gábor Csabáné
Hajnal Csilla
Pilisi Vállalkozók
1 014 32,7%
Szabó Márton Elemér
Fidesz
833 26,8%
Csikós János Ádám
MSZP
611 19,7%
Gajdosné Nagy Tímea
Jobbik
570 18,4%
Kendelényi Barnabás Győző
DK
77 2,5%

Források

Jegyzetek

  1. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 (Hozzáférés: 2019. június 25.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2019. június 25.) .
  2. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  3. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, így a megyei napilap tudósítása alapján ismert a választás eredménye. „Új polgármesterek”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 16., 3. oldal (Hozzáférés: 2019. június 25.) 

Kapcsolódó szócikkek