„Fehérhátú sámarigó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor: 26. sor:
*''Copsychus malabaricus interpositus'' – Kína délnyugati része, Mianmar, Thaiföld és a Mergui-szigetek
*''Copsychus malabaricus interpositus'' – Kína délnyugati része, Mianmar, Thaiföld és a Mergui-szigetek
*''Copsychus malabaricus leggei'' – Srí Lanka
*''Copsychus malabaricus leggei'' – Srí Lanka
Copsychus malabaricus macrourus
Copsychus malabaricus macrourus''
*''Copsychus malabaricus malabaricus'' – India déli része, elsősorban a [[Nyugati-Ghátok]] hegység
*''Copsychus malabaricus malabaricus'' – India déli része, elsősorban a [[Nyugati-Ghátok]] hegység
*''Copsychus malabaricus melanurus'' – [[Szumátra]] északnyugati része
*''Copsychus malabaricus melanurus'' – [[Szumátra]] északnyugati része

A lap 2019. június 24., 16:44-kori változata

Fehérhátú sámarigó
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Copsychus
Faj: C. malabaricus
Tudományos név
Copsychus malabaricus
(Scopoli, 1788)
Szinonimák

Kittacincla malabarica
Cittocincla macrura

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérhátú sámarigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhátú sámarigó témájú médiaállományokat és Fehérhátú sámarigó témájú kategóriát.

A fehérhátú sámarigó (Copsychus malabaricus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1]

Rendszerezése

A fajt Giovanni Antonio Scopoli osztrák természettudós írta le 1788-ban, a Muscicapa nembe Muscicapa malabarica néven.[2] Besorolása vitatott, egyes szervezetek a Kittacincla nembe sorolják Kittacincla malabarica néven.[3][4]

Alfajai

  • Copsychus malabaricus interpositus – Kína délnyugati része, Mianmar, Thaiföld és a Mergui-szigetek
  • Copsychus malabaricus leggei – Srí Lanka

Copsychus malabaricus macrourus

  • Copsychus malabaricus malabaricus – India déli része, elsősorban a Nyugati-Ghátok hegység
  • Copsychus malabaricus melanurusSzumátra északnyugati része
  • Copsychus malabaricus mirabilis – kis szigetek a Szunda-szorosban
  • Copsychus malabaricus nigricauda
  • Copsychus malabaricus suavis – Borneó
  • Copsychus malabaricus tricolorSzumátra, Jáva, Bangka, Belitung és Karimata-szigetek

Előfordulása

Dél- és Délkelet-Ázsiában igen elterjedt faj. Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám esőerdeiben és bambuszerdeiben honos.

Ezeken kívül betelepítették Tajvan szigetére is, ahol inváziós fajnak számít, mely kifejezetten káros a helyi rovarfaunára és agresszív, területvédő viselkedése miatt a sziget énekesmadár faunájára nézve is nem kívánatos faj.[5]

A fajt az 1930'-as évek elején betelepítették Malajziából Kauai szigetére és 1940-ben Oahu szigetére a Hawaii-szigetek közül.[6]

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 21–28 centiméter beleértve a farkát is, amelyet általában lefele tart. Testtömege 22–42 gramm.[2] A hím kékesfekete, alsó teste rozsdavörös, farcsíkja és a felső farokfedőtollak fehérek. Faroktollai feketék, a szélsők részben fehérek. A tojó kisebb, farka rövidebb. Teste felül barnásszürke, alul halvány rozsdaszínű.

A fehér hátú hím
a tojó
és egy fiatal példány

Életmódja

Kifejezetten a sűrűn benőtt részeket kedveli. Alacsonyan mozog, táplálékát zömmel a talajon keresi. Tápláléka főleg rovarokból áll és más gerinctelenekből.[2]

A költési időszakon kívül magányosan él. Meglehetősen agresszív, erősen territoriális faj.

Szaporodása

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, egyes helyeken januártól júniusig. Fészekalja 4–5 oválias, halványkék, barna foltos tojásból áll. A tojó csak 11–12 napig ül a tojásokon. A tojók többet foglalkoznak a fiókákkal mint a hímek, a hímek ebbe az időszakba nagyon agresszívak és védik a területüket.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  2. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  4. a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  5. Bao-Sen Shieh, Ya-Hui Lin, Tsung-Wei Lee, Chia-Chieh Chang and Kuan-Tzou Cheng (2006) Pet Trade as Sources of Introduced Bird Species in Taiwan. Taiwania, 51(2): 81-86 PDF[halott link]
  6. Aguon, Celestino Flores & Sheila Conant (1994) Breeding biology of the white-rumped Shama on Oahu, Hawaii. Wilson Bull. 106(2):311-328 PDF

További információk