„Sárisáp” változatai közötti eltérés

	Sárisáp
	Római katolikus templom
	; Sárisáp címere
	; Sárisáp címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Kollár Károly Imre
Irányítószám	2523
Körzethívószám	33
	Népesség
Teljes népesség	2744 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	187,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″
	Sárisáp Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Sárisáp weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. június 21., 09:23-kori változata

Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 16 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.

Nevének eredete

A település nevének Sár előtagja a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből származik. A sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett "Sár" víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár(i) szó sárga jelentésével. A Sáp szó a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. A két szó összekapcsolásából alakult ki a település későbbi neve.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek a környéken. Itt állt valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápival Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedet fizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövitől északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A második világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai hivatalos nevén Handlovába és környékére.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2740	2712	2674	2715	2730	2744
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,2% románnak, 11,7% szlováknak magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 3,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,1% (26,8% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Római katolikus templom: – Barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Források

Történelmi lapok 1876.
Györffy György: Esztergom vármegye.
Dl. 615.

Hivatkozások

↑ Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Sárisáp Helységnévtár

Külső hivatkozások

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

Magyarország-portál
Földrajzportál

[1] Sárisáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)

[c61e9dc199c68d95af26f0574d1c6b45d115e8db-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Sárisáp Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 [[Kategória:Komárom-Esztergom megye települései]]
 [[Kategória:A Gerecse települései]]
+[[Kategória:Esztergom vármegye települései]]