„Szladits Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a pontosítás |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: link |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
| ⚫ | |||
*{{MNL|16|826}} |
*{{MNL|16|826}} |
||
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC14240/15172.htm}} Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban] |
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC14240/15172.htm}} Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban] |
||
*[https://dunaszerdahelyi.sk/magyar-maganjogtudomany-semmelweise-dunaszerdahelyi-volt?fbclid=IwAR2GOIGHPg8ue8-dwJCWY5QqJqpuKgANVMGMc70vHopaAmeVL2zT3_4qI8Y dunaszerdahelyi.sk] |
|||
| ⚫ | |||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2019. június 19., 11:43-kori változata
| Szladits Károly | |
| Született | 1871. december 27.[1] Dunaszerdahely |
| Elhunyt | 1956. május 22. (84 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1953) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-1-25/26)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szladits Károly (máshol Szladics[4] Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Fiatalkora
Gyermekkorát többek között szülővárosában és Budapesten töltötte, utóbbi helyen végezte el egyetemi tanulmányait. 1895. október 12-én szerezte meg egyetemi doktorátusát. Királyi kitüntetés mellett,[5] sub auspiciis Regis avatták doktorrá Hegedűs Lóránttal és Papp Ferenccel. (Azt megelőzően a legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt; akkor gróf Cziráky Jánost avatták föl.) Ifjúkorában szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Század című folyóirat körül szerveződő értelmiségi körhöz és baráti kapcsolatban állt Somló Bódoggal.
Tudományos pályafutása
Diplomájának megszerzése után az Igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán kezdett el dolgozni. Ilyen minőségében részt vett az 1901-es magánjogi törvénytervezet előkészítésében. 1908-ban magyar magánjogból egyetemi magántanárrá képesítették. 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kapott egyetemi tanári kinevezést. A 20. század első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban.
Grosschmid Béni követője volt a német–osztrák joghoz fűződő kritikus viszony tekintetében. Nem tartotta helyesnek annak teljes átvételét. Publikációs tevékenységének főbb jellemzői a gondos anyaggyűjtés, a részletes elemzés és az egyértelmű kifejezésmód volt. Tudományos munkásságának nagy jelentőségű eredménye a Magyar magánjog című gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Hatkötetes, számos társszerzőt felvonultató monográfiájában (melynek szerkesztője és részszerzője volt) a második világháború előtti polgári jogot elemezte.
Már egyetemi tanárként vett részt az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éven át tartó előkészítésében, kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett folyóiratszerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a Jogtudományi Közlöny mellékleteként működő Magánjogi Döntvénytár című időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a Békejog és Békegazdaság című folyóiratot is 1920 és 1922 között. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak tagja volt.
1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1943-ban rendes, majd 1948-ban tiszteleti tagjává választották. 1949-ben tiszteleti tagsága megszűnt. 1953-ban Kossuth-díjban részesült.
Főbb művei
- A házasságkötés szabályai. (1899)
- A magyar magánjog vázlata a bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel I–II. (1902)
- A magyar magánjogi bírói gyakorlat, 1901–27 (összeállította, 1928)
- A magyar bírói gyakorlat. Magánjog I–II. (Villányi (Fürst) Lászlóval, Budapest, 1935)
- A magyar magánjog vázlata I–II. (Budapest, 1937)
- Magyar magánjog I–VI. (szerk., Budapest, 1938–1942)
- Magyar magánjog mai érvényében. Kötelmi jog I–III. (összeállította, 1942–1944)
Források
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 826. o. ISBN 963-9257-15-X
- Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban
- dunaszerdahelyi.sk
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15172.htm, Szladits Károly, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett - Az eskü-tétel
- ↑ Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végül a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.