„Őszi margitvirág” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
==Hatóanyagai==
==Hatóanyagai==
A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként [[parthenolid]]ban. Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.{{refhely|Házipatika}}<ref>Részben (parthenolid, kámfor){{refhely|Bern}}</ref>
A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként [[parthenolid]]ban. Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.{{refhely|Házipatika}}<ref>Részben (parthenolid, kámfor){{refhely|Bern}}</ref>

Az őszi margitvirágban található természetes rovarölő anyag alapján fejlesztették ki, majd kezdték el a [[permetrin]] ipari gyártását.<ref>[http://npic.orst.edu/factsheets/PermGen.html Adatlap az USA-bel NPIC honlapján]</ref>


== Felhasználása ==
== Felhasználása ==

A lap 2019. június 16., 00:46-kori változata

Őszi margitvirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Anthemideae
Nemzetség: Tanacetum
Faj: T. parthenium
Tudományos név
Tanacetum parthenium
(L.) Sch. Bip.
Szinonimák
  • Chrysanthemum parthenium (L.) Bernh.
  • Matricaria parthenium L.
  • Pyrethrum parthenium (L.) Sm.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Őszi margitvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi margitvirág témájú médiaállományokat és Őszi margitvirág témájú kategóriát.

Az őszi margitvirág (morzsika) (Tanacetum parthenium, korábban Chrysanthemum parthenium) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének (őszirózsafélék) családjába tartozó, a Balkán-félszigetről származó örökzöld gyógynövény. Európában évszázadok óta termesztik.

Megjelenése

Évelő, 45–70 cm-re megnövő növény. Felépítése szerteágazó, bokros, a szár alsó része fásodik. Levelei tojásdadok, sárgászöld színűek, csipkés szélűek, szőrösek, szárnyasan összetettek. Fészekvirágzatai nyáron jelennek meg, sátorozó bugába rendeződnek. Számos dísznövényfajtája ismert. [1]

Hatóanyagai

A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként parthenolidban. Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.[2][3]

Az őszi margitvirágban található természetes rovarölő anyag alapján fejlesztették ki, majd kezdték el a permetrin ipari gyártását.[4]

Felhasználása

Levelét ételekhez vagy aperitifekhez adva kesernyés, csípős aromát kölcsönözhetünk azoknak. [5]Gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatása van, jól használható migrénes panaszok enyhítésére. A leveleinek napi rendszeres fogyasztása gátolhatja a migrén és az ízületi gyulladásokért felelős anyag kialakulását. A virágokat leforrázva fej- és ízületi fájdalmakat, valamint menstruációs görcsöket enyhítő teát készíthetünk. [1][2] Ugyanez szülés után segítheti a méh regenerálódását.[forrás?] Illóolaját a parfümgyártásban használják, a szárított virágbimbókban rovarölő hatású anyagok vannak.

Megjegyzés

Terhes és szoptató anyáknak ellenjavallt, valamint véralvadási zavarokban szenvedők ne használják. Általánosságban ajánlott ismert hatóanyagtartalmú anyagokat használni gyógyászati célra. Friss leveleit rágva szájfekélyt kaphatunk.[forrás?]

Nem ajánlatos használni verteporfin fotodinámiás kezelésre készülő betegeknek, mert a növény hatóanyagai tapasztalat szerint csökkentik a verteporfin terápiás hatását.[6]

Jegyzetek

  1. a b Bern
  2. a b Házipatika
  3. Részben (parthenolid, kámfor)
  4. Adatlap az USA-bel NPIC honlapján
  5. PFAF
  6. Drugs.com
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „Bern_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.

Források

További információk