„Anatolij Sztyepanovics Gyatlov” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
'''Anatolij Sztyepanovics Gyatlov''' ([[orosz ábécé|oroszul]]: ''Анатолий Степанович Дятлов;'' [[Atamanovo]], [[1931]]. [[március 3.]] – [[1995]]. [[december 13.]]) a [[csernobili atomerőmű]] üzemeltetési főmérnökének helyettese a [[csernobili atomerőmű-baleset]] idején.
'''Anatolij Sztyepanovics Gyatlov''' ([[orosz ábécé|oroszul]]: ''Анатолий Степанович Дятлов;'' [[Atamanovo]], [[1931]]. [[március 3.]] – [[1995]]. [[december 13.]]) a [[csernobili atomerőmű]] üzemeltetési főmérnökének helyettese a [[csernobili atomerőmű-baleset]] idején.



A lap 2019. június 14., 17:08-kori változata

Anatolij Sztyepanovics Gyatlov
Született1931. március 3.
Atamanovo
Elhunyt1995. december 13. (64 évesen)
Kijev
Állampolgársága
Foglalkozásanukleáris mérnök
IskoláiNemzeti Nukleáris Kutató Egyetem
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
SablonWikidataSegítség

Anatolij Sztyepanovics Gyatlov (oroszul: Анатолий Степанович Дятлов; Atamanovo, 1931. március 3.1995. december 13.) a csernobili atomerőmű üzemeltetési főmérnökének helyettese a csernobili atomerőmű-baleset idején.

Életpályája

1931-ben született Szibériában egy folyami jelzőbója-kezelő gyermekeként. 1945-ben, 14 évesen megszökött otthonról. 1950-ben elvégezte a norilszki Bányászati és Kohászati Technikumot, majd 1953-tól 1959-ig a Moszkvai Mérnöki-fizikai Főiskolán Automatika és Elektronika Karon tanult, amelyet kitűnő eredménnyel végzett el.

Pripjaty városa 2012-ben, ahol Gyatlov mérnök a Lenin sugárút 18. szám alatt lakott

Először Szibériában a komszomolszki hajógyárban dolgozott, ahol atomreaktorok tengeralattjárókba szerelését végezte. 1973-ban került a csernobili atomerőmű építkezésére, ahol később egészen a főmérnök-helyettesi posztig jutott el a ranglétrán. Elnyerte a Becsület Rendjele kitüntetést és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. 1982-ben helyettes főmérnökként működött, Pripjatyban a Lenin sugárút 18. szám alatt lakott. A csernobili erőműben 1986. április 26-án bekövetkezett baleset során nagy mennyiségű sugárterhelést szenvedett el. 1987-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága mint a tragédia egyik közvetlen felelősét 10 év börtönbüntetésre ítélte. 1995-ben halt meg a korábban elszenvedett radioaktív sugárterhelés okozta szívelégtelenség következtében.

Forrás

További információk