„Rezonáns” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Anyaga: kieg. |
a →Fajtái |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Fajtái == |
== Fajtái == |
||
A gyakorlatban ezek a rezgő, hangot sugárzó felületek lehetnek kifeszített membránok, bőrök, mint sok ősi eredetű [[pengetős hangszer]]nél, amilyen a [[Kora (hangszer)|kora]] vagy a [[bendzsó]]; Lehetnek vékonyra gyalult fatáblák, mint a [[gitár]], a [[hegedű]] vagy a [[zongora]] esetében; végül a [[20. század]] elején születtek olyan [[rezofónikus gitár]]ok, melyek hangot sugárzó alkatrésze különleges formájúra kialakított fémötvözetből van. A rezgő húrok és a hangszertető közötti akusztikai csatolást a [[húrláb]] látja el. |
A gyakorlatban ezek a rezgő, hangot sugárzó felületek lehetnek kifeszített membránok, bőrök, mint sok ősi eredetű [[pengetős hangszer]]nél, amilyen a [[Kora (hangszer)|kora]] vagy a [[bendzsó]]; Lehetnek vékonyra gyalult fatáblák, mint a [[gitár]], a [[hegedű]] vagy a [[zongora]] esetében; végül a [[20. század]] elején születtek olyan [[rezofónikus gitár]]ok, melyek hangot sugárzó alkatrésze különleges formájúra kialakított fémötvözetből van. A rezgő húrok és a hangszertető közötti akusztikai csatolást mindegyik esetben a [[húrláb]] látja el. |
||
== Anyaga == |
== Anyaga == |
||
A lap 2007. szeptember 18., 17:11-kori változata
A tető vagy rezonáns elsősorban a húros hangszerek fontos alkatrésze. Elsődleges feladata a húrok rezgésének hallható hangként való kisugárzása.
Működése
A rezgő húrok önmagukban nagyon rossz hatásfokkal sugároznak hangot: elsősorban a húr kis felülete, másodsorban az akusztikai rövidzár jelensége miatt, mivel a húr elmozdulásakor annak egyik oldalán létrejövő helyi nyomásnövekedés, illetve a másik oldalán ezzel egyidejűleg jelentkező nyomáscsökkenés részben kioltja, közömbösíti egymást. Ha a húrokat a egy nagyobb felületű, rugalmasan viselkedő testhez csatoljuk, a húrok rezgésében tárolt mechanikai energia jobb hatásfokkal sugározható ki hallható hang formájában. Ebben az esetben a húrok különböző frekvenciájú rezgései e rugalmas test hajlítási hullámok formájában megjelenő különböző rezgési módjait gerjesztik. Ebből az is következik, hogy a hangszertető nemcsak „felerősíti” a hangot, hanem karaktert, egyedi hangszínt is ad neki.
Fajtái
A gyakorlatban ezek a rezgő, hangot sugárzó felületek lehetnek kifeszített membránok, bőrök, mint sok ősi eredetű pengetős hangszernél, amilyen a kora vagy a bendzsó; Lehetnek vékonyra gyalult fatáblák, mint a gitár, a hegedű vagy a zongora esetében; végül a 20. század elején születtek olyan rezofónikus gitárok, melyek hangot sugárzó alkatrésze különleges formájúra kialakított fémötvözetből van. A rezgő húrok és a hangszertető közötti akusztikai csatolást mindegyik esetben a húrláb látja el.
Anyaga
A fából készült hangszertető leggyakoribb anyaga a lucfenyő, de szinte mindig a toboztermők osztályába tartozó faanyag, azoknak túlnyomórészt tracheidákból álló mikroszkopikus struktúrája miatt, ami a kis sűrűség és alacsony belső súrlódás mellett az anyagnak viszonylag nagy merevséget kölcsönöz. A faanyagnak mindig sugárirányú metszetét használják, tehát a hangszertető anyagában a bütü felől nézve az évgyűrűk merőlegesen állnak a tető síkjára. Fogólapos hangszerek, például a hegedű, a gitár, a lant esetén a tetőt szinte minden esetben két szimmetrikus darabból állítják össze, míg a zongora, a hárfa esetén a rezonáns jóval több darabból állhat.
A hangzás
A tapasztalat szerint a húros hangszerek hangzását elsősorban a tető anyaga, formája, elkészítési módja határozza meg. Ezzel kapcsolatban számos tudományos, tapasztalati vagy csak hiedelmen alapuló elképzelés van, melyek gyakran a hangszerkészítők legféltettebb szakmai titkai közé tartoznak. A hangszertető elkészítésének legfontosabb összetevői:
- a rezonáns anyagának kiválasztása, annak kora, szárítása, érlelése
- a tető kalibrálása, íveltségének, vastagságának, a vastagság változásának meghatározása
- a tetőt merevítő gerendák elhelyezése, azok méretezése, feszítettsége
- a hanglyuk(ak) méretei, elhelyezése.
Irodalom
- Brockhaus Riemann zenei lexikon – ISBN 963 330 474 1
- Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika – ISBN 963 330 401 6