„Európai Tanács” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
12. sor: 12. sor:
Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.
Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.


{{Colorbox|#3399FF}} [[Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] A [[Fidesz]] tagsága felfüggesztve<ref>{{cite web |url=https://www.fidesz.hu/hirek/a-fidesz-kezdemenyezte-nepparti-tagsaganak-felfuggeszteset |title=A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését |date=2019-03-27|accessdate=2019-05-31 |author= |authorlink= | publisher=MTI-fidesz.hu |work= |format= }}</ref>. (9 + 2 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)
{{Colorbox|#3399FF}} [[Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] A [[Fidesz]] tagsága felfüggesztve<ref>{{cite web |url=https://www.fidesz.hu/hirek/a-fidesz-kezdemenyezte-nepparti-tagsaganak-felfuggeszteset |title=A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését |date=2019-03-27|accessdate=2019-05-31 |author= |authorlink= | publisher=MTI-fidesz.hu |work= |format= }}</ref>. (8 + 2 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)


{{Colorbox|#FFD700}} [[Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért]] (9)
{{Colorbox|#FFD700}} [[Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért]] (8)


{{Colorbox|#F0001C}} [[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége]] (5)
{{Colorbox|#F0001C}} [[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége]] (5)


{{Colorbox|white}} független (2)
{{Colorbox|white}} független (4)


{{Colorbox|#0054A5}} [[Európai Konzervatívok és Reformisták]] (2)
{{Colorbox|#0054A5}} [[Európai Konzervatívok és Reformisták]] (2)

A lap 2019. június 5., 16:33-kori változata

 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Európa Tanács és Az Európai Unió Tanácsa.
Európai Tanács
Alapítva1974. december 9.
SzékhelyEuropa building (2017–, Brüsszel)
VezetőCharles Michel
Az Európai Tanács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Tanács témájú médiaállományokat.

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Tevékenység

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Helyszín

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjai

Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

     Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) A Fidesz tagsága felfüggesztve[1]. (8 + 2 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (8)

     Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (5)

     független (4)

     Európai Konzervatívok és Reformisták (2)

     Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (1) 


Európai Tanács


Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő
 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 2019.12.01
Belgium Miniszterelnöke 2014–2019
–
megválasztva 2019, 2022
hivatalban 2024-ig
Az Európai Tanács elnöke
Charles Michel
(ALDE – MR) 		 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 2019.11.01
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
Az Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen
(EPP – CDU) 		 Ausztria
–
Ausztria
(1.98% a népességnek)[a 1]
–
tagság kezdete 2021.12.06
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
kancellár
Karl Nehammer
(EPP – ÖVP)
 Belgium
–
Belgium
(2.58% a népességnek)
–
tagság kezdete 2020.10.01
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
miniszterelnök
Alexander De Croo
(ALDE – Open VLD) 		 Bulgária
–
Bulgária
(1.55% a népességnek)
–
tagság kezdete 2024.04.09
–
megválasztva 2023
hivatalban 2024-ig
miniszterelnök
Dimitar Glavchev
(független – független) 		 Ciprus
–
Ciprus
(0.20% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.02.28
–
megválasztva 2023
hivatalban 2028-ig
elnök
Níkosz Hrisztodulídisz
(független – független)
 Csehország
–
Csehország
(2.35% a népességnek)
–
tagság kezdete 2021.12.17
–
megválasztva 2021
hivatalban 2025-ig
miniszterelnök
Petr Fiala
(ECR – ODS) 		 Dánia
–
Dánia
(1.30% a népességnek)
–
tagság kezdete 2019.06.26
–
megválasztva 2019, 2022
hivatalban 2026-ig
miniszterelnök
Mette Frederiksen
(PES – A) 		 Észtország
–
Észtország
(0.30% a népességnek)
–
tagság kezdete 2021.01.26
–
megválasztva 2019, 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Kaja Kallas
(ALDE – ER)
 Finnország
–
Finnország
(1.23% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.06.20
–
megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Petteri Orpo
(EPP – KOK) 		 Franciaország
–
Franciaország
(14.97% a népességnek)
–
tagság kezdete 2017.05.14
–
megválasztva 2017, 2022
hivatalban 2027-ig
elnök
Emmanuel Macron
(ALDE – RE) 		 Görögország
–
Görögország
(2.39% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.06.26
–
megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Kiriákosz Micotákisz
(EPP – ND)
 Hollandia
–
Hollandia
(3.91% a népességnek)
–
tagság kezdete 2010.10.14
–
megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021
hivatalban 2025-ig
miniszterelnök
Mark Rutte
(ALDE – VVD) 		 Horvátország
–
Horvátország
(0.91% a népességnek)
–
tagság kezdete 2016.10.19
–
megválasztva 2016, 2020
hivatalban 2024-ig
miniszterelnök
Andrej Plenković
(EPP – HDZ) 		 Írország
–
Írország
(1.11% a népességnek)
–
tagság kezdete 2024.04.09
–
megválasztva 2020
hivatalban 2025-ig
Taoiseach
Simon Harris
(EPP – FG)
 Lengyelország
–
Lengyelország
(8.47% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.12.13
–
megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Donald Tusk
(EPP – PO) 		 Lettország
–
Lettország
(0.43% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.09.15
–
megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig
miniszterelnök
Evika Siliņa
(EPP – V) 		 Litvánia
–
Litvánia
(0.62% a népességnek)
–
tagság kezdete 2019.07.12
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
elnök
Gitanas Nausėda
(független)
 Luxemburg
–
Luxemburg
(0.14% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.11.17
–
megválasztva 2023
hivatalban 2028-ig
miniszterelnök
Luc Frieden
(EPP – CSV) 		 Magyarország
–
Magyarország
(2.18% a népességnek)
–
tagság kezdete 2010.05.29
–
megválasztva 2010, 2014, 2018, 2022
hivatalban 2026-ig
miniszterelnök
Orbán Viktor
(független – Fidesz) 		 Málta
–
Málta
(0.11% a népességnek)
–
tagság kezdete 2020.01.13
–
megválasztva 2022
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Robert Abela
(PES – PL)
 Németország
–
Németország
(18.54% a népességnek)
–
tagság kezdete 2021.12.08
–
megválasztva 2021
hivatalban 2025-ig
kancellár
Olaf Scholz
(PES – SPD) 		 Olaszország
–
Olaszország
(13.58% a népességnek)
–
tagság kezdete 2022.10.22
–
megválasztva 2022
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Giorgia Meloni
(ECR – FdI) 		 Portugália
–
Portugália
(2.30% a népességnek)
–
tagság kezdete 2024.04.02
–
megválasztva 2024
hivatalban 2028-ig
miniszterelnök
Luís Montenegro
(EPP – PSD)
 Románia
–
Románia
(4.31% a népességnek)
–
tagság kezdete 2014.12.21
–
megválasztva 2014, 2019
hivatalban 2024-ig
elnök
Klaus Johannis
(EPP[a 2] – független[a 3]) 		 Spanyolország
–
Spanyolország
(10.56% a népességnek)
–
tagság kezdete 2018.06.02
–
megválasztva 2019, 2019, 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Pedro Sánchez
(PES – PSOE) 		 Svédország
–
Svédország
(2.30% a népességnek)
–
tagság kezdete 2022.10.18
–
megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig
miniszterelnök
Ulf Kristersson
(EPP – M)
 Szlovákia
–
Szlovákia
(1.22% a népességnek)
–
tagság kezdete 2023.10.25
–
megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig
miniszterelnök
Robert Fico
(független – SMER-SD) 		 Szlovénia
–
Szlovénia
(0.47% a népességnek)
–
tagság kezdete 2022.06.01
–
megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig
miniszterelnök
Robert Golob
(ALDE – GS)
megjegyzések
  1. ↑ A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában [1]
  2. ↑ A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
  3. ↑ A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.


Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő
 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 2022.01.18
–
megválasztva 2022
hivatalban 2024-ig
Az Európai Parlament elnöke
Roberta Metsola
(EPP – PN) 		 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 2019.12.01
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig
Az Európai Unió főképviselője
Josep Borrell
(PES – PSOE)

A találkozók listája

1985
1986
1987
  • Brüsszel, június
1988
1989
1990
1991
1992

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[2]

Elnök

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Az elnökök listája (1990–)

Rotálódó elnökség

Állandó elnökök

Jegyzetek

  1. ↑ A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését. MTI-fidesz.hu, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  2. ↑ Az Európai Tanács következtetései
  3. ↑ Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  4. ↑ Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  5. ↑ KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)

További információk

Források

  • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Tanács&oldid=21403262”