„Horgos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ezt nem kellett volna egy az egyben elfogadni
1. sor: 1. sor:
[http://adattar.vmmi.org/cikkek/12370/hid_1981_12_11_papp.pdf]{{Szerb település infobox
{{Szerb település infobox
| név = Horgos
| név = Horgos
| helyi név = Хоргош / Horgoš
| helyi név = Хоргош / Horgoš
56. sor: 56. sor:


== Jelene ==
== Jelene ==
A [[Második világháború|világháborút]] követő politikai változások a Kárász, Vermes, [[Reök Iván|Reök]] családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik [[Magyarország]]ról, [[Románia|Romániából]] kerültek ide.
A [[Második világháború|világháborút]] követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik [[Magyarország]]ról, [[Románia|Romániából]] kerültek ide.


A falu társadalmi-gazdasági fejlődése [[1945]]. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A [[Paprika|fűszerpaprika]] termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek|60-as években]] indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése [[1945]]. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A [[Paprika|fűszerpaprika]] termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek|60-as években]] indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
162. sor: 162. sor:
== Nevezetes emberek ==
== Nevezetes emberek ==
* dr. [[Bacskulin József]] - világhírű szemsebész
* dr. [[Bacskulin József]] - világhírű szemsebész
*[http://www.kanjiza.rs/press/2004/p20041027hetnap.htm Aleksandar Tišma] - prózaíró
* [[Aleksandar Tišma]] - prózaíró
* [[Földi Albert]] - zenész, zeneszerző
* [[Földi Albert]] - zenész, zeneszerző
* [[Fujkin István]] - illusztrátor, festő, képregényrajzoló
* [[Fujkin István]] - illusztrátor, festő, képregényrajzoló
168. sor: 168. sor:
* [[Kovács Lehel (színművész)|Kovács Lehel]] - színész
* [[Kovács Lehel (színművész)|Kovács Lehel]] - színész
* [[Kiss László (csillagász)|Kiss László]] - csillagász
* [[Kiss László (csillagász)|Kiss László]] - csillagász
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Tan_19/?pg=296&layout=s&query=297 Dr. Hunyadi-Vas Gergely - Szeged országgyűlési képviselője itt töltötte gyermekkorát]
* Dr. [[Hunyadi-Vas Gergely]] - országgyűlési képviselője itt töltötte gyermekkorát
*[https://budapestaukcio.hu/baazs-g-arpad/festo Baázs G. Árpaád - festő, itt élt]
* [[Baázs G. Árpád]] - festő, itt élt]
*[http://epa.oszk.hu/03400/03482/00009/pdf/EPA03482_aracs_2009_2_033-039.pdf Fodor Gellért - 1938-tól magyar képviselő a jugoszláv parlamentben]
* [[Fodor Gellért]] - 1938-tól magyar képviselő a jugoszláv parlamentben]
*Reök Iván<ref>{{Cite journal|date=2019-02-22|title=Reök Iván|language=hu|journal=Wikipédia|url=https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Re%C3%B6k_Iv%C3%A1n&oldid=21012464}}</ref> - királyi főmérnök
* Reök Iván<ref>{{Cite journal|date=2019-02-22|title=Reök Iván|language=hu|journal=Wikipédia|url=https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Re%C3%B6k_Iv%C3%A1n&oldid=21012464}}</ref> - királyi főmérnök


== Testvértelepülései ==
== Testvértelepülései ==

A lap 2019. június 4., 23:18-kori változata

Horgos (Хоргош / Horgoš)
Horgosi utcarészlet
Horgosi utcarészlet
Horgos címere
Horgos címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségMagyarkanizsa
Rangfalu
Alapítás éve1771.
PolgármesterSors Róbert
Irányítószám24410
24411
Körzethívószám+381 24
RendszámKA
Népesség
Teljes népesség6325 fő (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület74,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″
Horgos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgos témájú médiaállományokat.
A vasútállomás
A röszkei határátkelő, háttérben Horgos
A horgosi átkelő

Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.

Fekvése

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

Története

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szentpéter (Szenpetre)[1] településről is.

A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány[2] és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.

Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.

A török hódoltság idejében Horgos (Horgas) pusztaként a szegedi határ részévé válik, az összeírások szerint csupán néhány lakója marad.

Szentpéter a török korban egy jelentős település a Tisza mellett, Röszke és Martonos között. Lakossága a defterek tanúbizonysága szerint mindvégig magyar. A 18. század végi térképen még találunk néhány tanyát, később már csak a folyóhoz közeli szentpéteri csárda őrzi emlékét. A török kori felszabadító háború után megamaradt lakosok fokozatosan átköltöztek a szomszéd településekre. Az egykor jelentős tiszamenti (ma Holt-Tisza) falucska emléke feledésbe merült, egykori területén ma a horgászok kedvelt helye.

A zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és szentpéteri puszták katonai sáncok sorába kerültek.

A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.

A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.

1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak mintegy 15 szerb nemzetiségű polgárt. 1944-ben a Vörös Hadsereg nyomában megjelenő jugoszláv partizánok az eddigi kutatások szerint 75 magyart lőttek agyon, köztük a falu akkori plébánosát Virág István apátot, valamit Horgos Nagyközség egykori vezetőjét Tillinkó Istvánt.

Jelene

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.

A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.

A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 80 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.

Horgos művelődési, néprajzi hagyományai már a múlt században közismertek voltak. A falu embereiről írt Törött szekér címen Mikszáth Kálmán, Csaplár Benedek, Gyulai Pál és Arany László munkatársa pedig betlehemes játékot jegyzett fel. Századunkban, 1906-ban pedig Bartók Béla gyűjtött itt népdalokat Balázs Béla íróval együtt. Ezt a munkát később a zombori származású jeles folklorista, Kiss Lajos is folytatta.

Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).

Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik.

2014-ben a régi határátkelőt mint kishatár újranyitották.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7902 7768 7871 7823 7640 7201 6325[3] 5709[4]
2002
6 325

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 5302 83,82
Szerbek 436 6,89
Cigányok 298 4,71
Jugoszlávok 114 1,80
Montenegróiak 23 0,36
Horvátok 20 0,31
Bunyevácok 9 0,14
Albánok 6 0,09
Németek 3 0,04
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Románok 1 0,01
Muzulmánok 1 0,01
Macedónok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[5]

Nevezetes emberek

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. ↑ A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2019. június 4.)
  2. ↑ A kishorgosi Árpád-kori templom és temető. ertektar.rs. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  3. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Horgos nevű lábjegyzeteknek
  5. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  
  6. ↑ (2019. február 22.) „Reök Iván” (magyar nyelven). Wikipédia.  

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horgos&oldid=21400090”