„Számítógép-hálózat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Így sokkal jobb mert sokkal több informnéciót add meg a számítógépes hálózatról és hát igen a lolos nevem Pifta55 addoljatok be , plat kettes vagyok és szeretnék valakivel duózni ha van valaki kérlek segítsetek feljutni diamondba , és lehet még igazi barátok lehetünk ezek után és hát ennyi volt ez a kis kuki
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 79.101.143.178 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor: 1. sor:
A '''számítógép-hálózat''' egyolyan speciális rendzer, amely a [[számítógép|számíógép]]ek emás özötti [[kommunikáció|kommuniká]]ját biztosíta. Asámítógéhálóat t fix ([[kábel hálózat|kábelalapú]], állandó) vagy ideiglenes (mit például a [[modem]]en vagy [[Soros port#null modem|null modem]]en keresztüli kapcsolat). A vezetknélküli [[internet]] általában vagy a cellás (mobil) szolgáltatásra vagy a [[wifi]] megoldásra épül.
A '''számítógép-hálózat''' egy olyan speciális rendszer, amely a [[számítógép]]ek egymás közötti [[kommunikáció]]ját biztosítja. A számítógép-hálózat lehet fix ([[kábel hálózat|kábelalapú]], állandó) vagy ideiglenes (mint például a [[modem]]en vagy [[Soros port#null modem|null modem]]en keresztüli kapcsolat). A vezeték nélküli [[internet]] általában vagy a cellás (mobil) szolgáltatásra vagy a [[wifi]] megoldásra épül.


A [[számológép]]ek és a korai számítógé köötti utasítások továbbítását kezdeben maguk az embeek végezték. 1940 szeptemberében George Stibitz [[telexgép]]et használt arra, hogy a „Model K” nevű gépével kapcsolatospoblémkkalöbGenric és Belllcsoport egy számítel (a [[Digital Equipment Corporation|DEC]] [[PDP–8]]-as) megvalósította egy telefonközpont vezérlését.
A [[számológép]]ek és a korai számítógépek közötti utasítások továbbítását kezdetben maguk az emberek végezték. 1940 szeptemberében George Stibitz [[telexgép]]et használt arra, hogy a „Model K” nevű gépével kapcsolatos problémákkal összefüggő utasításokat küldjön a [[New Hampshire]]-ben lévő Dartmouth College-ból a [[New York]]ban üzemelő Complex Number Calculator nevű gépéhez, illetve az eredményeket hasonló módon kapta vissza. A számítógépek kimeneti perifériáinak (telexgépek) összekapcsolását először 1962-ben, az ''Advanced Research Projects Agency'' [[DARPA|ARPA]] keretében végezte el J. C. R. Licklider az általa kidologozott „Intergalactic Computer Network” nevű hálózati koncepció alapján. A kutatók [[1964]]-ben Dartmouthban kifejlesztették az [[időosztás]]os rendszert, ami lehetővé tette egy nagy számítógép szolgáltatásainak nagyszámú felhasználó közötti megosztását. Még ugyanebben az évben, az [[MIT]], valamint a General Electric és Bell Labs fejlesztőiből álló csoport egy számítógépével (a [[Digital Equipment Corporation|DEC]] [[PDP–8]]-as) megvalósította egy telefonközpont vezérlését.


Paul Baran 2003-ban tett javasatot egy olyan hálózat rendszerre, amelyben adat[[csomag]]okat,n. ''datagram''okat továbbítottak. Ez a rendszer lett az alapja a csomagkapcsolt számítógépes hálózatoknak. 1998-ben a University of Califrnia (Los neles), az SRI (tanford), a University of California (Santa Barbara) és a University of Utah kialakították a gépeik összekapcsolásával az [[ARPANET]] hálózatot, amely még [[50 kbit/s hurok|50 kbit/s hrok]] használatával működött.
Paul Baran 1968-ban tett javaslatot egy olyan hálózati rendszerre, amelyben adat[[csomag]]okat, ún. ''datagram''okat továbbítottak. Ez a rendszer lett az alapja a csomagkapcsolt számítógépes hálózatoknak. 1969-ben a University of California (Los Angeles), az SRI (Stanford), a University of California (Santa Barbara) és a University of Utah kialakították a gépeik összekapcsolásával az [[ARPANET]] hálózatot, amely még [[50 kbit/s hurok]] használatával működött.


A hálózatok és a technológiák fejlődése, a különféle összeköttetési lehetőségek bővülése, a számítógépek egymással és egymáson keresztüli kapcsolatai iránti igények növekedése ösztönözte az iparág egyes területeinek fejlesztéseit és fejlődését ([[hardver]], [[szoftver]], [[Periféria (hardver)|perifériák]]). Ez a fejlődés abban tükröződik ma, hogy ugrásszerűen megnőtt a hálózatot használók száma, mind az üzleti területeken, mind pedig az otthoni alkalmazásoknál, és napi gyakorlattá válik a hálózati szolgáltatások növekvő méretű használata.
<br />


== Hálózati technológiák ==
== Hálózati technológiák ==
11. sor: 11. sor:


=== Adatszóró hálózatok ===
=== Adatszóró hálózatok ===
Az '''adatszórásos hálózatok''' (broadcastig) egyetlen kommunikációs csatorával rendelkeznek, amlyet a hálózatra csatlakozó összes gép közösen használ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a gazdagép ''(host)'' egy rövid üzenetet küld, akkor azt a hálózat összes gée megkapja. Ezeket a rövid üzeneteket a használt [[Protokoll (informatika)|protokolltól]] függően csomagnak (packet), keretnek (frame) vagy cellának (cell) nevezik. A feldót s a címzettet a rövid üeneten belüli ''címmező''ben lehetazonosítani. Ha egy gazdagép kap egy ilyen üzenetet, akkor megnézi a címmezőt. Ha az üzenet nem nekiszól, akkor nem tesz vele semmit, elenkező esetben viszont feldolgozza.
Az '''adatszórásos hálózatok''' (broadcasting) egyetlen kommunikációs csatornával rendelkeznek, amelyet a hálózatra csatlakozó összes gép közösen használ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a gazdagép ''(host)'' egy rövid üzenetet küld, akkor azt a hálózat összes gépe megkapja. Ezeket a rövid üzeneteket a használt [[Protokoll (informatika)|protokolltól]] függően csomagnak (packet), keretnek (frame) vagy cellának (cell) nevezik. A feladót és a címzettet a rövid üzeneten belüli ''címmező''ben lehet azonosítani. Ha egy gazdagép kap egy ilyen üzenetet, akkor megnézi a címmezőt. Ha az üzenet nem neki szól, akkor nem tesz vele semmit, ellenkező esetben viszont feldolgozza.


Az adatszóró rendszerek általában lehetővé teszik, hogy a címmező speciális beállításával adott üzenetet minden gép megkapja és feldolgozza, ez az adatszóró ''(broadcasting)'' működési mód. Egyes rendszerek megengedik, hogy a hálózati gépk egy bizonyos csoportjakapja csak meg az üzeetet. Ez az üzemmód a többesküldés ''(multicasting).'' A gazdagépek „előfizethetnek” bonyos címcsoportokra, de akár az összes címcsopotra is. Azok, akik nem „fizettek elő” egy címcsoportra, azok hiába kapják meg az üzenetet, az számukra olyan, mintha nem nekik szólna.
Az adatszóró rendszerek általában lehetővé teszik, hogy a címmező speciális beállításával az adott üzenetet minden gép megkapja és feldolgozza, ez az adatszóró ''(broadcasting)'' működési mód. Egyes rendszerek megengedik, hogy a hálózati gépek egy bizonyos csoportja kapja csak meg az üzenetet. Ez az üzemmód a többesküldés ''(multicasting).'' A gazdagépek „előfizethetnek” bizonyos címcsoportokra, de akár az összes címcsoportra is. Azok, akik nem „fizettek elő” egy címcsoportra, azok hiába kapják meg az üzenetet, az számukra olyan, mintha nem nekik szólna.
A multicasting mód használata esetében a címmeő n bitjéből 1-et fenntartunk az üzemmód jelzésére, n-1 bit pedig a csoport(ok) címzésére használható
A multicasting mód használata esetében a címmező n bitjéből 1-et fenntartunk az üzemmód jelzésére, n-1 bit pedig a csoport(ok) címzésére használható.


=== Pontpot hlózato ===
=== Pont-pont hálózatok ===
A '''pont-pont hálózatk''' (point-to-oint network) sok olyan kapcsolatbl állnak, amelyek géppárokat kötnek össze. Ez azt jelenti, hogy egy üzenet továbbítása egy, esetleg több csoóponton keresztültörténik, és lehetséges, hogy egynél több lehetsége úton is eljuthat egy üzenet a céljához. Ezekben a hálózatokban az útvonal optimális megválasztása alapvető fontosságú. Ezt a hálózati technológiát nevezik még egyesküldésnek ''(unicasting)'' is.
A '''pont-pont hálózatok''' (point-to-point network) sok olyan kapcsolatból állnak, amelyek géppárokat kötnek össze. Ez azt jelenti, hogy egy üzenet továbbítása egy, esetleg több csomóponton keresztül történik, és lehetséges, hogy egynél több lehetséges úton is eljuthat egy üzenet a céljához. Ezekben a hálózatokban az útvonal optimális megválasztása alapvető fontosságú. Ezt a hálózati technológiát nevezik még egyesküldésnek ''(unicasting)'' is.


== Kategóriák ==
== Kategóriák ==
36. sor: 36. sor:
|[[Helyi hálózat]] (LAN)
|[[Helyi hálózat]] (LAN)
|-
|-
|100 m
|
|Épületben
|
|[[Helyi hálózat]] (LAN)
|
|-
|-
|1&nbsp;km
|1&nbsp;km
|Egyetemen, üzemben
|
|[[Helyi hálózat]] (LAN)
|[[Helyi hálózat]] (LAN)
|-
|-
50. sor: 50. sor:
|100&nbsp;km
|100&nbsp;km
|Országban
|Országban
|[[Nagy kiterjedésű hálózat]] (WAN)
|
|-
|-
|1 000&nbsp;km
|1 000&nbsp;km
|Földrészen
|
|[[Nagy kiterjedésű hálózat]] (WAN)
|[[Nagy kiterjedésű hálózat]] (WAN)
|-
|-
65. sor: 65. sor:
* [[Személyi hálózat]] (az angol '''P'''ersonal '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''PAN''' hálózatok)
* [[Személyi hálózat]] (az angol '''P'''ersonal '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''PAN''' hálózatok)
* [[Helyi hálózat]] (az angol '''L'''ocal '''A'''rea '''N'''etwork alapján elfogadott '''LAN''' hálózatok)
* [[Helyi hálózat]] (az angol '''L'''ocal '''A'''rea '''N'''etwork alapján elfogadott '''LAN''' hálózatok)
**[[Otthoni hálózat]]
** [[Otthoni hálózat]]
** [[Elektromos hálózaton keresztüli kommunikáció|Elektromos hálózaton keresztü kommunikáció]] (HomePlug)
** [[Elektromos hálózaton keresztüli kommunikáció]] (HomePlug)
* [[Városi hálózat]] (az angol '''M'''etropolitan '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''MAN''' hálózatok)
* [[Városi hálózat]] (az angol '''M'''etropolitan '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''MAN''' hálózatok)
* [[Nagy kiterjedésű hálózat]] (az angol '''W'''ide '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''WAN''' hálózatok)
* [[Nagy kiterjedésű hálózat]] (az angol '''W'''ide '''A'''rea '''N'''etwork alapján '''WAN''' hálózatok)

A lap 2019. június 3., 15:00-kori változata

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat lehet fix (kábelalapú, állandó) vagy ideiglenes (mint például a modemen vagy null modemen keresztüli kapcsolat). A vezeték nélküli internet általában vagy a cellás (mobil) szolgáltatásra vagy a wifi megoldásra épül.

A számológépek és a korai számítógépek közötti utasítások továbbítását kezdetben maguk az emberek végezték. 1940 szeptemberében George Stibitz telexgépet használt arra, hogy a „Model K” nevű gépével kapcsolatos problémákkal összefüggő utasításokat küldjön a New Hampshire-ben lévő Dartmouth College-ból a New Yorkban üzemelő Complex Number Calculator nevű gépéhez, illetve az eredményeket hasonló módon kapta vissza. A számítógépek kimeneti perifériáinak (telexgépek) összekapcsolását először 1962-ben, az Advanced Research Projects Agency ARPA keretében végezte el J. C. R. Licklider az általa kidologozott „Intergalactic Computer Network” nevű hálózati koncepció alapján. A kutatók 1964-ben Dartmouthban kifejlesztették az időosztásos rendszert, ami lehetővé tette egy nagy számítógép szolgáltatásainak nagyszámú felhasználó közötti megosztását. Még ugyanebben az évben, az MIT, valamint a General Electric és Bell Labs fejlesztőiből álló csoport egy számítógépével (a DEC PDP–8-as) megvalósította egy telefonközpont vezérlését.

Paul Baran 1968-ban tett javaslatot egy olyan hálózati rendszerre, amelyben adatcsomagokat, ún. datagramokat továbbítottak. Ez a rendszer lett az alapja a csomagkapcsolt számítógépes hálózatoknak. 1969-ben a University of California (Los Angeles), az SRI (Stanford), a University of California (Santa Barbara) és a University of Utah kialakították a gépeik összekapcsolásával az ARPANET hálózatot, amely még 50 kbit/s hurok használatával működött.

A hálózatok és a technológiák fejlődése, a különféle összeköttetési lehetőségek bővülése, a számítógépek egymással és egymáson keresztüli kapcsolatai iránti igények növekedése ösztönözte az iparág egyes területeinek fejlesztéseit és fejlődését (hardver, szoftver, perifériák). Ez a fejlődés abban tükröződik ma, hogy ugrásszerűen megnőtt a hálózatot használók száma, mind az üzleti területeken, mind pedig az otthoni alkalmazásoknál, és napi gyakorlattá válik a hálózati szolgáltatások növekvő méretű használata.

Hálózati technológiák

A számítógépes hálózatoknál használt technológiáknak két típusa van: az adatszórásos hálózatok és a pont-pont hálózatok.

Adatszóró hálózatok

Az adatszórásos hálózatok (broadcasting) egyetlen kommunikációs csatornával rendelkeznek, amelyet a hálózatra csatlakozó összes gép közösen használ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a gazdagép (host) egy rövid üzenetet küld, akkor azt a hálózat összes gépe megkapja. Ezeket a rövid üzeneteket a használt protokolltól függően csomagnak (packet), keretnek (frame) vagy cellának (cell) nevezik. A feladót és a címzettet a rövid üzeneten belüli címmezőben lehet azonosítani. Ha egy gazdagép kap egy ilyen üzenetet, akkor megnézi a címmezőt. Ha az üzenet nem neki szól, akkor nem tesz vele semmit, ellenkező esetben viszont feldolgozza.

Az adatszóró rendszerek általában lehetővé teszik, hogy a címmező speciális beállításával az adott üzenetet minden gép megkapja és feldolgozza, ez az adatszóró (broadcasting) működési mód. Egyes rendszerek megengedik, hogy a hálózati gépek egy bizonyos csoportja kapja csak meg az üzenetet. Ez az üzemmód a többesküldés (multicasting). A gazdagépek „előfizethetnek” bizonyos címcsoportokra, de akár az összes címcsoportra is. Azok, akik nem „fizettek elő” egy címcsoportra, azok hiába kapják meg az üzenetet, az számukra olyan, mintha nem nekik szólna. A multicasting mód használata esetében a címmező n bitjéből 1-et fenntartunk az üzemmód jelzésére, n-1 bit pedig a csoport(ok) címzésére használható.

Pont-pont hálózatok

A pont-pont hálózatok (point-to-point network) sok olyan kapcsolatból állnak, amelyek géppárokat kötnek össze. Ez azt jelenti, hogy egy üzenet továbbítása egy, esetleg több csomóponton keresztül történik, és lehetséges, hogy egynél több lehetséges úton is eljuthat egy üzenet a céljához. Ezekben a hálózatokban az útvonal optimális megválasztása alapvető fontosságú. Ezt a hálózati technológiát nevezik még egyesküldésnek (unicasting) is.

Kategóriák

A hálózatok másik lehetséges osztályzási szempontja a méretük. A következő táblázat a méretük szerint osztályozza a hálózatokat:

Processzorok közötti távolság Processzorok elhelyezkedése ugyanazon Példa
1 m Asztalon Személyi hálózat (PAN)
10 m Szobában Helyi hálózat (LAN)
100 m Épületben Helyi hálózat (LAN)
1 km Egyetemen, üzemben Helyi hálózat (LAN)
10 km Városban Városi hálózat (MAN)
100 km Országban Nagy kiterjedésű hálózat (WAN)
1 000 km Földrészen Nagy kiterjedésű hálózat (WAN)
10 000 km Bolygón Internet (GAN)

A hálózatok összekapcsolásával létrejött hálózatot összekapcsolt (internetwork)

Funkcionális kapcsolatok szerint

Hálózati topológia szerint

Pont-pont összeköttetés

  • Csillag topológia - a számítógépek egyazon csomópontra csatlakoznak. Előnye: vonalszakadás esetén csak az adott gép válik használhatatlanná. Hátránya: a szerver túlterheltté válhat.
  • Gyűrűtopológia - Itt két gyűrű van, az egyiken az adatok a másikon a jelek futnak. Előnye: tovább bővíthető korlátlanul. Hátránya: költséges.
  • Teljes topológia - a hálózatban részt vevő összes számítógép kapcsolatban van egymással. Előny: közvetlen címzéssel elérhető bármelyik gép. Hátrány: nagy kábeligény, magas költségek.
  • Fa topológia - Egy gyökérszerverre kapcsolódnak kisebb szerverek, majd azokra tovább a munkaállomások. Előny: korábban kialakított kisebb hálózatokat be lehet építeni. Hátrány: költséges, a központi szerver leállásakor a hálózat nem működik.
  • Hálós topológia - Minden gép mindegyikkel külön van összekötve.
  • Csillag-busz hálózat

Üzenetszórásos topológia

  • Sín topológia - Egyazon csatornát használ az összes gép, soros kapcsolással. Előny: olcsó. Hátrány:vonalszakadáskor a hálózat nem működik, könnyen leterhelődik.
  • Gyűrűtopológia - Láncbaszervezett gépek, itt csak egy gyűrű található. Előny: olcsó, nincs csomópont, egyszeres vonalszakadás esetén is működik még. Hátrány: lassú adatátvitel, mivel a köztes gépeken is áthalad az adat.

Speciális funkciók szerint

Adatátviteli/hálózati protokollok

A számítógépes hálózatok számtalan adatátviteli/hálózati protokollt használnak, az átvitel, a hálózat, az átviteli közeg, a feladat, a gép architektúrájának függvényében. A leggyakrabban használt, és legismertebb protokollok (a teljesség igénye nélkül) a következők:

A használt protokollok listáját lásd itt: Hálózati protokollok.

Szabványok: IEEE 802.

Kapcsolódó területek

Kommunikációs rétegek

Az adatátviteli/hálózati protokollokat a megvalósított szolgáltatásaik alapján 'rétegekbe csoportosították. Minden réteg a saját szolgáltatásai megvalósításánál csak az alatta lévő réteg nyújtotta szolgáltatásokra támaszkodhat. A rétegek által nyújtott szolgáltatásokat először az ISO/OSI (az OSI a Open System Interconnection, a nyílt rendszerek összekapcsolása rövidítése) szabvány modellje határozta meg, és a réteg fogalmát is itt vezették be.

OSI-modell TCP/IP modell
Alkalmazási réteg
Transzportréteg
Internetréteg
Hálózati hozzáférési réteg

Adatátvitel

Kábeles átvitel

Vezetéknélküli átvitel

Egyéb

Csoportosítás

Területi kiterjedés

  • PAN: kis kiterjedésű, személyi hálózat.
  • LAN: kis kiterjedésű, helyi hálózat.
  • MAN: városi méretű hálózat.
  • WAN: nagy távolságú, nagyméretű hálózat.

Kompatibilitás

  • zárt rendszer: az egységeket csak a gyártó által meghatározott módon lehet a hálózatba kapcsolni
  • nyílt rendszer: általános érvényű ajánlások és szabványok alapján épül fel; viszonylag független a hardvertől

Topológia

  • sín (busz)
  • gyűrű
  • fa
  • csillag
  • teljesen összefüggő
  • részlegesen összefüggő

Átviteli sebesség

  1. Lassú (kb. 30 kbit/s): általában telefonvonalon történő analóg vagy digitális (ISDN – 64, ill. 128 kbit/s) átvitelre jellemző
  2. Közepes sebességű (kb. 1-20 Mbit/s): ide tartozik a legtöbb lokális hálózat (Ethernet – 10 Mbit/s, Token Ring – 16 Mbit/s)
  3. Nagy sebességű (50 Mbit/s felett): Speciális hálózatok osztálya volt régebben, de mára a 100 Mbit/s-os lokális hálózatok terjednek robbanásszerűen. Elkezdődött a Gigabit/s-os hálózatok fejlesztése is. Valószínűleg rövid időn belül ezt a tartományt fogjuk a nagy sebességű osztályba sorolni.

Átviteli módszer

  • alapsávú: modulálatlan jeleket továbbít, a közegben haladó jel frekvenciája megközelítőleg azonos a bitsorozat frekvenciájával (pl.: LAN)
  • széles sávú: a vivő frekvencia nagyságrendekkel nagyobb, mint a bitsorozat frekvenciája (pl.: kábeltelevízió)

Kommunikáció iránya

  • szimplex: a hálózati kommunikáció egyirányú
  • half-duplex: a hálózati kommunikáció váltakozó irányú
  • full-duplex: a hálózati kommunikáció kétirányú

Kapcsolási technika

  • vonalkapcsolt: állandó kapcsolat

Az ADÓ és a VEVŐ közti összeköttetés megteremtésére ki kell alakítani azt az útvonalat, amelyeknek részei kapcsolóközpontokon keresztül vannak összekötve. Első lépésben fizikai kapcsolat létesül az ADÓ és a VEVŐ között, ami az összeköttetés idejére áll fenn. Az összeköttetésen keresztül megvalósul az átvitel, majd annak befejeztével a kapcsolat lebomlik. A vonalkapcsolás esetén a rendelkezésre álló sávszélességet csak akkor tudjuk kihasználni, ha az információátvitel folyamatos. (a folyamat a távbeszélő technikában: hívás) Az információátvitelt meg kell előznie a híváskérés hatására létrejövő összeköttetés. Előnye az, hogy ténylegesen fizikai összeköttetést hozunk létre. Ezek után a két állomás úgy képes kommunikálni, mintha pont-pont összeköttetés valósult volna meg közöttük. Mielőtt az adatátvitel megkezdődne, a hívójelnek egészen a hívott pontig kell eljutnia, majd onnan egy nyugtának kell visszaérkeznie. A vonalkapcsolás a szükséges sávszélességet statikusan előre lefoglalja.

  • üzenetkapcsolt: tárolva továbbító egységeket alkalmaz.

Ilyenkor nincs előre kiépített út az ADÓ és a VEVŐ között. Az ADÓ az elküldendő adatblokkját elküldi az első IMP-nek (Interface Message Processor), az pedig továbbküldi a következőnek, egészen a VEVŐ hoszthoz kapcsolódó IMP-ig. az ilyen hálózatok a tárol és továbbít (store and forward) hálózatok. Az üzenetkapcsolás esetére nincs az adatblokk méretére korlátozás, ami nagy tárolókapacitású fogadó és továbbító IMP-ket igényel a teljes átviteli szakasz csomópontjain. Másik hátránya, hogy egy nagy üzenet akár percekre lefoglalhatja a közreműködő IMP-ket és a köztük lévő átviteli csatornát.

  • csomagkapcsolt: tárolva továbbító egységeket alkalmaz, de egy-egy csomag mérete maximált.

Az átviendő adatblokkok méretét korlátozzuk, és csomagokká bontjuk. A csomagkapcsolás az igényekhez mérten a szükséges sávszélességet hol lefoglalja, hol pedig felszabadítja. A csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel adott két pont között összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használja. Csomagkapcsoláskor a csomagok sorrendje megváltozhat, és a sorrendhelyes összerakásukról is gondoskodni kell (hátrány).

  • összeköttetés nélküli: a csomagok átvitelét a datagram service végzi
  • virtuális összeköttetéses: a csomagok átvitelét egy virtuális adatáramkör biztosítja

Közeghozzáférési mód

  • véletlen átvitelvezérlés: ha szabad a hálózat, akkor bármelyik állomás leadhat jelet (CSMA/CD)
  • osztott átvitelvezérlés: csak egy állomásnak van joga jelet adni (token busz)
  • központosított átvitelvezérlés: egy kitüntetett állomás foglalkozik az átviteli jogokkal (szerver)

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

Egyéb, angol nyelvű információk

További információk

Commons:Category:Computer network
A Wikimédia Commons tartalmaz Számítógép-hálózat témájú médiaállományokat.