„Udokan-hegység” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a CheckWiki error (22) javítása; kategória szóközökkel
32. sor: 32. sor:


== Jellemzői ==
== Jellemzői ==
Az [[Oljokma]] két mellékfolyója: a ''[[Csara]]'' (jobb partja) és a ''Hanyi'' (bal partja) közötti területen fekszik. A Kalar-hegység középső részétől (a ''Nyizsnyij Ingakamit'' folyótól) kiindulva északkelet felé, az [[Oljokma]] völgyéig húzódik.
Az [[Oljokma]] két mellékfolyója: a ''[[Csara]]'' (jobb partja) és a ''Hanyi'' (bal partja) közötti területen fekszik. A Kalar-hegység középső részétől (a ''Nyizsnyij Ingakamit'' folyótól) kiindulva északkelet felé, az [[Oljokma]] völgyéig húzódik.


Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m.
Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m.
39. sor: 39. sor:


== Földrengések ==
== Földrengések ==
A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős földrengések, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a 12 fokozatú skálán tízes erősségű) földrengés pattant ki ''(mujai földrengés).'' Epicentruma az Udokan északi lejtője közelében, a Namarakit folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsűllyedt, és a mélyedésben 3 km hosszú tó alakult ki.<ref>[http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2867 Mujszkoje zemletrjaszenyije]</ref>
A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős földrengések, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a 12 fokozatú skálán tízes erősségű) földrengés pattant ki ''(mujai földrengés).'' Epicentruma az Udokan északi lejtője közelében, a Namarakit folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsűllyedt, és a mélyedésben 3&nbsp;km hosszú tó alakult ki.<ref>[http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2867 Mujszkoje zemletrjaszenyije]</ref>


== Rézkészletei ==
== Rézkészletei ==
A múlt század közepén a hegység [[kambrium]]i [[homokkő]] rétegeiben hatalmas [[réz]]készleteket tártak fel (a [[Novaja Csara]] vasútállomástól 30 km-re délre). A becslések 25–26 millió tonna rézről szólnak. A világ harmadik legnagyobb réztartalékainak kitermelése külfejtéssel lehetséges, de napjainkig (2017. nyár) még nem kezdődött el.<ref>[http://nedradv.ru/news/view/?id_obj=4c26705cd3855fae33cb5312b91a6fb8 Nyedra.ru] (2016-05-25)</ref><ref>[http://www.techade.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=403&Itemid=513&lang=ru Techade.ru]</ref>
A múlt század közepén a hegység [[kambrium]]i [[homokkő]] rétegeiben hatalmas [[réz]]készleteket tártak fel (a [[Novaja Csara]] vasútállomástól 30&nbsp;km-re délre). A becslések 25–26 millió tonna rézről szólnak. A világ harmadik legnagyobb réztartalékainak kitermelése külfejtéssel lehetséges, de napjainkig (2017. nyár) még nem kezdődött el.<ref>[http://nedradv.ru/news/view/?id_obj=4c26705cd3855fae33cb5312b91a6fb8 Nyedra.ru] (2016-05-25)</ref><ref>[http://www.techade.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=403&Itemid=513&lang=ru Techade.ru]</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
52. sor: 52. sor:
*{{cite web|url=http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2558|title=Udokan, hrebet |publisher =Enciklopegyija Zabajkalja|language=orosz}}
*{{cite web|url=http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2558|title=Udokan, hrebet |publisher =Enciklopegyija Zabajkalja|language=orosz}}


[[Kategória: Oroszország hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Oroszország hegyei, hegységei]]

A lap 2019. június 2., 16:17-kori változata

Udokan-hegység
(хребет Удокан)
Magasság1316 m
Hely Oroszország
HegységSztanovoj-felföld
Legmagasabb pont2561 m
Hosszúság200–250 km
Elhelyezkedése
Udokan-hegység (Oroszország)
Udokan-hegység
Udokan-hegység
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′Koordináták: é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′
Térkép

Az Udokan-hegység (oroszul: хребет Удокан, hrebet Udokan) hegység Oroszországban, Dél-Szibériában; a Sztanovoj-felföld egyik hegyvonulata, a Kalar-hegységtől északkeletre. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez és Jakutföldhöz tartozik.

Jellemzői

Az Oljokma két mellékfolyója: a Csara (jobb partja) és a Hanyi (bal partja) közötti területen fekszik. A Kalar-hegység középső részétől (a Nyizsnyij Ingakamit folyótól) kiindulva északkelet felé, az Oljokma völgyéig húzódik.

Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m.

Erősen tagolt, keskeny folyóvölgyekkel és törésekkel szabdalt magas hegyek alkotják. Egykori jégárak által vájt domborzati formák jellemzik, de a Kalar-hegységhez közeli részeken kihűlt vulkánok, bazaltláva-platók is láthatók. A hegyoldalakat vörösfenyőből álló tajga borítja.

Földrengések

A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős földrengések, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a 12 fokozatú skálán tízes erősségű) földrengés pattant ki (mujai földrengés). Epicentruma az Udokan északi lejtője közelében, a Namarakit folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsűllyedt, és a mélyedésben 3 km hosszú tó alakult ki.[1]

Rézkészletei

A múlt század közepén a hegység kambriumi homokkő rétegeiben hatalmas rézkészleteket tártak fel (a Novaja Csara vasútállomástól 30 km-re délre). A becslések 25–26 millió tonna rézről szólnak. A világ harmadik legnagyobb réztartalékainak kitermelése külfejtéssel lehetséges, de napjainkig (2017. nyár) még nem kezdődött el.[2][3]

Jegyzetek

Források