„Jó estét nyár, jó estét szerelem (film)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Filmek kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
{{portál|Filmművészet}} |
{{portál|Filmművészet}} |
||
[[Kategória:Filmek]] |
|||
[[Kategória:Magyar filmek]] |
[[Kategória:Magyar filmek]] |
A lap 2019. június 1., 16:36-kori változata
Jó estét nyár, jó estét szerelem (Jó estét nyár, jó estét szerelem) | |
1972-es magyar televíziós film | |
Rendező | Szőnyi G. Sándor, Marton László |
Alapmű | Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem novella vagy inkább kisregény [1] |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Fejes Endre |
Zene | Ránki András |
Operatőr | Bornyi Gyula |
Vágó | Zákonyi Sándor |
Gyártás | |
Ország | Magyarország |
Játékidő | 195 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató | 1972[4] |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Jó estét nyár, jó estét szerelem (film) 1972-ben készült és[5] Fejes Endre 1969-ben megjelent azonos című kisregényét[6] fogalmazza meg a tévéfilm nyelvén.
Cselekmény
A történet egy fiatal munkásember, a gyári - szakmáját becsülettel ellátó - lakatos fiú különös történetét eleveníti meg. Ez a felnőtt fiatalember egész hónapban azért dolgozik tisztességesen, hogy néhány napon át egy számára érdekes figurát (Viktor Edmunt) személyesíthessen meg, nevezetesen egy fiatal görög követségi dolgozót, aki a történet szerint diplomata, s Görögországot képviseli különböző nemzetközi tárgyalásokon. A szüleit ebben a szerepben szintén követségi dolgozóként említi, apuka Washingtonban, anyuka pedig Stockholmban, Svédországban dolgozik, hozzájuk is állandóan utazgatnia kell. Ezt a figurát fiatal lányoknak adja elő, akik általában szeretnének jól férjhez menni és ezért elég sok mindenre hajlandóak. Randevúznak Viktor Edmunnal, mindaddig, amíg faképnél nem hagyja őket. Ezt a második, titkos életét mindaddig elő tudja adni, amíg valaki le nem leplezi. A lelepzés után a gyári főnöke figyelmeztetésben részesíti a lakatost, s megpróbálja neki elmagyarázni, hogy ez az egész játék rendkívüli veszélyeket hordoz magában, előcsalogatja a rejtett és rosszabb énjét. Lelkére beszél a fiúnak, hogy változtasson életmódján. A fiú ezt meg is próbálja, de találkozik a balatoni üdülőben, ahová pihenés céljából került, egy gyönyörű nővel, Karácsony Zsuzsannával. Ezt a lehetőséget nem tudja kihagyni, és újra játszani kezdi a görög diplomata szerepét. A lány, mikor rájön, hogy becsapta, el akarja hagyni és megfenyegeti, hogy börtönbe juttatja. Ez a fenyegetés gyilkosságra ösztönzi a lakatost. Tette után önként feladja magát a rendőrségen.
A lakatos filmbeli viselkedési megnyilvánulásai arra utalnak, hogy valamilyen elmebeli hiányossága van a fiúnak, lehet autista vagy demens. Ezt elég nehéz megítélni. A fiú fogyatékos viselkedése felveti a társadalmi szerepvállalás kérdését abból a szempontból, hogy mit lehet tenni az ilyen emberek érdekében, hogy ne kövessenek el bűncselekményt. Ez a kérdés napjainkban is aktuálissá teszi ezt művet novellaként és filmként is.
Szereplők
A filmben a 70-es évek fontos színészegyéniségei is szerepelnek a főszerepet rendkívüli átéléssel játszó Harsányi Gábor mellett: Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Halász Judit, Zenthe Ferenc, Bánhidi László, Körmendi János, Mensáros László, Tábori Nóra, Kállai Ferenc, Pécsi Sándor (I. rész), Tordai Teri (2. rész). A filmben sok a közelkép, jól látszanak a színészi gesztusok, az alakítások látványosak, akár oktatófilmnek is beillik.
Egyértelműsítés
Források és jegyzetek
- ↑ Jó estét nyár, jó estét szerelem könyvismertető Legeza könyvismertető
- ↑ Imdb adatlap
- ↑ Port.hu adatlap
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven)
- ↑ Magyar Filmadatbázis Jó estét nyár, jó estét szerelem
- ↑ "A regény után Fejes évekig hallgatott, csak korábban írott novelláiból adott ki egy kötetre valót. 1969-ben jelenik meg a nagy érdeklődéssel fogadott Jó estét nyár, jó estét, szerelem. Korábbi műveiben az író általa személyesen jól ismert világot ábrázolta: "az ezerszer áldott nyolcadik kerületet" és az onnan elszakadt, külföldre vándorolt munkások kolóniáit. Most más környezetbe is elviszi az ugyancsak innen származó tragikus sorsú hősét: a hatvanas évek gazdagodó Magyarországának csillogó köreibe, a Belváros, a nagy szállodák, a balatoni nyaralók világába."Fejes Endre MEK OSZK adatbázisában