„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a aprók |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
||
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. század]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] (húsvétvasárnap után 39, [[nagyszombat (kereszténység)|nagyszombat]] utáni 40. nap) |
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. század]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] (húsvétvasárnap után 39., [[nagyszombat (kereszténység)|nagyszombat]] utáni 40. nap) |
||
A [[12. század]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe |
A [[12. század]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-9571-69-3}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. május 25., 08:38-kori változata
Áldozócsütörtök | |
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről | |
Hivatalos neve | Áldozócsütörtök |
Alternatív neve | Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
Vallás | kereszténység |
Típusa | keresztény |
Tartalma, jelentése | Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe |
Ideje | húsvét után 40. nap (csütörtök)[1] |
2018. | május 10. |
2019. | május 30. |
2020. | május 21. |
Kapcsolódó ünnep | húsvét, pünkösd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat. |
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.
Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39., nagyszombat utáni 40. nap)
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]
Jegyzetek
- ↑ Mozgó ünnepek 2021-ig. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3