Soros György

Soros György
Született	Schwartz György 1930. augusztus 12. (93 éves) Budapest
Állampolgársága	amerikai magyar magyar
Házastársa	Tamiko Bolton (2013. szeptember 21. – ) Susan Weber Soros (1983–2005) Annaliese Witschak (1960–1983)
Gyermekei	Soros Alex Gregory Soros Jonathan Soros Robert Soros Andrea Soros
Szülei	Szücs Erzsébet Soros Tivadar
Foglalkozása	üzleti mágnás befektető filantróp filozófus író közgazdász pénzember bankár kereskedő vállalkozó
Iskolái	London School of Economics (–1954, BSc, MSc)
Kitüntetései	Puskin-érem (1999)
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soros György (született Schwartz; Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai filantróp üzletember, közgazdász, a reflexivitás elméletének kidolgozója, Soros Tivadar ügyvéd fia, Soros Pál mérnök öccse. Pénzügyi tevékenységén kívül sokszor világpolitikai eseményekben is szerepet vállalt, támogatta a Black Lives Matter nevű progresszív mozgalmat is, amivel az Egyesült Államok határain kívül is közismertté vált. A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról, az Open Society Foundationsről (Nyílt Társadalom Alapítványok) is ismert. Magyarországon az ehhez az alapítványi hálózathoz tartozó, 1984-ben Soros Alapítvány néven általa alapított szervezetet támogatja adományaival.

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere volt. 2019. májusában a Bloomberg Billionaires Index szerint a világ 218. leggazdagabb embere. Vagyona, amit önerejéből, képzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze, a Forbes amerikai üzleti magazin szerint 8 milliárd dollárt tett ki 2018-ban.

2017-ben a The Wall Street Journal cikke hírül adta, hogy a filantróp üzletember személyes vagyonából 18 milliárd dollárt, vagyis közel 4800 milliárd forintot utalt át az Open Society Foundations alapítványának.

2017 júliusától a magyar kormány intenzív propagandakampányt folytat a személye ellen. Ezt elsősorban Soros Györgynek a menekültekkel, illetve az európai migrációs válsággal kapcsolatos nyilatkozataival indokolja.

2018-ban a Financial Times nevű brit gazdasági lap az Év Emberének választotta.

Élete

20. század

Magyar zsidó családban született, édesapja Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) ügyvéd, író, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak. Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra. 1944-ben 14 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette a Lupa-szigeten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

„	Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön.	”
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

„	Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.	”

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economicson. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

1962–1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investmentset. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották.

1988-ban Franciaországban a Quantum Befektetési Alap a Société Générale akkor állami bank részvényeinek befolyásolásra alkalmas részét (95 ezer részvényt 50 millió dollár akkori értékben) bennfentes kereskedelemmel szerezte meg. Egy 14 évig tartó vizsgálat Sorost vétkesnek mondta ki az ügyben 2002-ben, míg másokat felmentettek. Ez ellen fellebezett, de 2006-ban a fellebviteli bíróság is bűnösnek találta. Ez az egyetlen ügy amelyben valaha elítélték, ezért 2006-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert szerinte az eljárásban nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyílt Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1992. szeptember 16-án a Black Wednesday során a brit jegybank által kibocsátott angol font árfolyama ellen spekulált, és a befektetői nyomás miatt a font kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.

1993-ban a német márka árfolyama ellen spekulált a Németország újraegyesítése miatti gazdasági terhek miatt. Londonban megjelent egy cikke Le a német márkával (Down with the D-Mark!) címmel, amelyben leírta véleményét, miért fog az árfolyam jelentősen csökkenni, ez azonban nem következett be.

21. század

2002-től Budapest díszpolgára, amellyel egy „Civis Honoris Causa Budapestini” feliratú, három centiméter átmérőjű, 18 karátos aranyérme is járt. 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntette ki.

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak. Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán „narancsos forradalom” az ő támogatásával érte el Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította. Korábban többször is figyelmeztetett a közelgő válságra, és előrelátását kamatoztatva jelentős haszonra tett szert. Az általa vezetett legnagyobb befektetési alap tíz százalékos profitot ért el 2008-ban, miközben vetélytársai óriási összegeket veszítettek.

2008. október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot estek egy, a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A tőkepiaci tevékenysége során megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki rá. Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.

2010-ben egy szervezeti leépítés után a Soros Alapítvány tervszerűen visszavonult és beszüntette nyilvános magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.

2011-ben megvádolta Izrael államot azzal, hogy a legfőbb akadálya a demokrácia kiépülésének a Közel-Keleten. Zsidó szervezetek sokszor támadják anticionista aktivitása miatt.

A migrációs válság

Soros György 2015 szeptemberében, az európai migrációs válság tetőpontján „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című írásában fogalmazta meg ezzel kapcsolatos elgondolásait. Ezek lényege a következő:

1. Az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia az előrelátható jövőben, ennek terheit méltányosan kell elosztani.
2. Az EU tegyen globális erőfeszítéseket, hogy Libanon, Jordánia és Törökország megfelelő anyagi alapokhoz jusson a területükön tartózkodó menekültek ellátására.
3. Az EU hozzon létre egységes menekült- és migránsügyi irodát, egységes parti őrséget.
4. A menedékkérők számára biztonságos csatornákat kell létrehozni, amelyek segítik, hogy Görögországból és Olaszországból a célországukba jussanak.
5. „Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére.”
6. Ahhoz, hogy az EU évente több mint egymillió menedékkérőt tudjon integrálni, az EU-nak mozgósítania kell a privát szektort – NGO-kat, azaz civil szervezeteket, egyházi csoportokat, vállalatokat – hogy szponzorként működjenek közre.

2016. július 19-én a Foreign Policy című újságban fejtette ki véleményét az európai migrációs válságról. A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:

1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú, legalább 300 ezer menekültet biztonságos és rendezett módon.
2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

E javaslatokat a magyar kormánypárti média úgy magyarázta, hogy Soros György több millió migránst (köztük valószínűleg nagy számú muszlim terroristát) kíván Európába beengedni és letelepedésüket emberbaráti adományokkal segíteni. Ebben pedig szerintük a magyarországi segítőtársai a Soros által finanszírozott különféle civil szervezetek. Ehhez hasonló kritikák szórványosan az ellenzéki, liberális véleményformálóknál is felbukkantak.

A Közép-európai Egyetem

Az ellenzéki sajtó szerint a Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott. Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem. 2017. június 1-jén a hvg.hu véleményrovatában megjelent Európa feltámadhat című írásában dicsérő szavakkal üzent a magyaroknak: „Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.”

A Soros-ellenes kampány

A Soros ellenes kampány Ne hagyjuk szó nélkül című kormányzati propagandakiadványa, amely nagyrészt Soros Györgynek angolul megjelent „A menekültügyi rendszer újjáépítése” (Rebuilding the Asylum System) című tervezetét tartalmazza magyar nyelven

„	„A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat.”	”

A Soros György tevékenysége elleni kampány kezdetén, 2017 elején a Soros György által támogatott szervezetek voltak a támadás célpontjai, később pedig konkrétan a Közép-európai Egyetem, mert a kormány az intézmény jogi személyiségét vitatta. Soros különböző lapokban és különböző időpontokban megjelent írásaiban megfogalmazta javaslatait az európai migrációs válság megoldására. Még 2015-ben Orbán Viktor is ismertette 6 pontban összefoglalt javaslatát a migrációs válság megoldására. Soros konkrét javaslatait a magyar kormányzat Soros-tervként aposztrofálta és elfogadhatatlannak ítélte. Ezt követően az üzletember 2017 júniusában egy brüsszeli gazdasági fórumon nyíltan bírálta a magyar kormányt és annak vezetőjét, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egy maffiaállam felépítőjének nevezte, míg azokat, akik a kormány lépései ellen 2017 tavaszán tiltakoztak, megdicsérte.

Az Orbán-kormány ezt követően indította el, néhány héttel később, a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” című Soros-ellenes kampányát az ország teljes területén elhelyezett óriásplakátokkal is. A plakátkampánnyal kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége annak a véleményének adott hangot, hogy a „mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak” és arra kérte a kormányt, hogy intézkedjenek a kampány azonnali leállításáról, vonják vissza a plakátokat. A magyar miniszterelnök válaszlevelében a Soros György ellen hangoztatott vádjait fenntartva és megismételve, megtagadta a Mazsihisz vezetője kérésének teljesítését. A BBC News cikke szerint „sok zsidó attól fél, hogy nyílt vagy rejtett antiszemitizmus húzódik meg az akció mögött”. A Soros-ellenes kampányt kidolgozó Arthur J. Finkelstein és George E. Birnbaum tanácsadó páros utóbbi tagja 2019 elején úgy fogalmazott erről egy svájci lapnak: „A mi kampányunk senkit nem tett antiszemitává, aki azelőtt nem volt az. Legfeljebb mutattunk nekik egy új áldozatot, más nem történt”.

2017. július 12-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint július 15-én lezárul a Soros György tevékenységével összefüggő plakátkampány. Más vélemények szerint a plakátkampányt a néhány nappal a bejelentés után kezdődő úszó-világbajnokság és a nemzetközi botrány miatt fejezik be, ugyanis annak gyűlöletkeltő felhangja a zsidóellenes náci propagandaplakátokat idézi.

A Soros-ellenes kampány egyes helyeken az antiszemitizmus szimbóluma lett a világban. 2017 augusztusában például a kínai hírügynökség illusztrálta a magyar kormány Soros-plakátjával az antiszemitizmusról szóló hírét.

A Soros György politikai szereplését folyamatosan bíráló és elítélő magyar kormányzati propagandakampány újabb állomására került sor, amikor 2017. szeptember utolsó napjaiban – több politikus szerint a választási kampány elemeként – újabb nemzeti konzultációt indított a magyar kormány. Ennek során az úgynevezett „Soros-tervről” kérik fel véleménynyilvánításra a kérdőív kitöltőit. A „Soros-terv” fogalma a kormány kommunikációjában nagyrészt Soros Györgynek „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című tervezetén alapul és azon a feltételezésen, hogy ez a terv az EU menekültpolitikájában ölt közvetlenül testet. Ugyanakkor Navracsics Tibor szerint nem szerepel az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) asztalán a Soros-terv.

Október 12-én a Jobbik feljelentette Soros Györgyöt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, alkotmányos rend elleni szervezkedés, rombolás, hazaárulás és lázadás miatt. A párt indoklása szerint azért, hogy így bizonyosodjon be, a kormánypárti politikusok valóban létező és komoly veszélynek tekintik-e a Soros-tervet. Amennyiben a rendőrség mégsem rendeli el a nyomozást, akkor „...a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek is papírja lesz arról, hogy amit tesznek, az hatalmas agymosás, hatalmas hazugság”. Egy fideszes politikus válasz helyett azt állította a Jobbikról, hogy egy Soros által támogatott párt. „Ez egy ilyen párt, azt tudom önnek mondani, aki az értelmes politikai vitát meglehetősen izzadságszagú, gatyaletoló politikai hekkeléssel akarja fölváltani. Mondjuk én nem tudom, hogy a Soros Györgytől származó támogatást, adott esetben pénzügyi forrásokat hogyan tudják majd fölhasználni, de ez legyen az ő gondjuk.” A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint egy hónapig tartó nyomozás után november végén megállapította, hogy Soros György – a kormánypártok által mindig idézett írásaiban – a véleményét mondja el egy adott jelenség, konkrétan a migráció kapcsán, ez pedig „nem tekinthető erőszakos, fenyegetéssel járó cselekmény előkészületének”. Javaslatait elsősorban az EU-nak fogalmazta meg, így közvetlenül hazánkra nézve nincsenek utasításai sem. Vizsgálták azt is, hogy Soros György a migrációval összefüggésben buzdít-e másokat erőszakos, vagy azzal fenyegető magatartásra, ám eddigi publikációi nem vetik fel ilyen típusú bűncselekmény gyanúját. Az NNI annak kapcsán sem érezte indokoltnak, hogy nyomozást kezdjen arról, hogy Soros Györgynek köze lehet magyarországi tömegzavargások szervezéséhez, vezetéséhez is, szintén kizárta a hazaárulás gyanúját, amelynek lényege tulajdonképpen „Magyarország függetlenségének és területi épségének megsértése” lenne.

Az Iránytű Intézet által egy október közepén elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint a választópolgárok relatív többsége – 43%-a – szerint olyan, hogy 'Soros-terv' nem is létezik, és valamivel kevesebben vannak, – 39%-nyian – akik szerint létező veszély a kormányzati kommunikációban ismertetett és leírt terv. Még többen vannak – mintegy 57%-nyian, akik szerint a konzultációra nincsen szükség (30% szerint igen).
Jeszenszky Géza, az Orbán-kormány egykori amerikai és norvégiai nagykövete szerint „Soros-terv” nem létezik. Mind a Soros György elleni kampányt, mind a nemzeti konzultációt tragikomikusnak látja:

„Soros Györgynek vannak változó elgondolásai, de azok az állítások, amiket a szájába adnak, hazugságok. Aki ezeket a rémmeséket elhiszi, az megtévesztés áldozata lesz.”

Október 20-án az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) megszavazta a reformtervezetét, a közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozás módosításáról, amelynek a lényege, hogy létre kell hozni egy állandó betelepítési rendszert, egy kötelező programot, felső létszámkorlát nélkül. Ezért a magyar kormány minden magyar embert újra megkért arra, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban és válaszoljon a kérdőíven feltett kérdésekre a „Soros-terv”-ről, amire szerinte azért van szüksége, mert a saját ellenzékének politikai támogatására nem számíthat céljai elérésében.

A döntést követően nyilatkozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy ezzel megkezdődött a Soros-terv végrehajtása és a következőket fűzte hozzá: „Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta.” Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „a LIBE nem tesz mást, mint megmutatja, hogy mi is pontosan az, amit mi Soros-tervnek nevezünk.”

Október 20-án Kanász-Nagy Máté a Lehet Más a Politika pártszóvivője „kamunak”, azaz alaptalannak nevezte a nemzeti konzultációt, amely szerinte csupán a kormányzati propaganda része.

A Financial Times elemzője 2017. szeptember 18-án megjelent cikkében rámutatott, hogy Magyarország nem az egyetlen ország, ahol Soros-ellenes kampány folyik. 2017-ben Sorost megvádolták azzal is, hogy látszat-gáztámadást szervezett Szíriában, Trump-ellenes tüntetéseket pénzelt Washingtonban, megbuktatta Macedónia kormányát, aláásta az izraeli kormányfő pozícióját, és kirúgatott több, a Fehér Házban dolgozó tisztviselőt.

A Soros-ellenes kampánynak ebben a szakaszában október vége felé a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a felnőtt népesség csaknem kétharmada (64 százalék), és még az ellenzéki szimpatizánsok fele (50 százalék) is arra számít, hogy újra Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.

2017. november 20-án Soros György honlapján egy magyar nyelvű közleményt jelentetett meg a magyar kormány nemzeti konzultációs kérdőívéről, amelyet kemény kritikával illetett és tételesen, kategorikusan megcáfolt:

„Miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. ”

További információk

• Hivatalos honlapja
• A Soros Alapítvány honlapja
• Bemutatkozik az Eötvös Károly Intézet
• Nyitott Társadalmi Intézet honlapja
• George Soros' Project Syndicate op/eds
• George Soros politikai kampány-hozzájárulásai
• Soros emlékezetes üzleti húzásai – Origo, 2011. július 28.
• Shortos Soros újra piacra lépett – mfor.hu, 2016. június 9.
• [1] Videó a Közép-európai Egyetem 1995-ös megnyitásáról, melyben Soros György is beszél.

Életrajzok

• Forbes.com: Forbes lista – a 400 leggazdagabb ember Amerikában
• PrimeBiography.com: George Soros a világ legnagyobb üzletembereinek életrajzai

Beszédei

• Testimony of George Soros to a congressional sub-committee, Sept. 15, 1998
• The Theory of Reflexivity Delivered April 26, 1994 to the MIT Department of Economics World Economy

Művei

Magyarul megjelent művei:

• A lehetetlen megkísértése, 2000 Egyesület, Budapest, 1991 ISBN 963-04-1078-8
• A pénz alkímiája, Európa, Budapest, 1996 ISBN 9630758342
• A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 1999 ISBN 936-548-939-3
• A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása, Scolar Kiadó, Budapest, 2001 ISBN 978-963-919-3550
• Az amerikai hatalmi lufi, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2004 ISBN 963-953-405-6
• A gyarlóság kora – A terror elleni háború következményei, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2007 ISBN 978-963-953-4865
• A 2008-as hitelválság és következményei – a pénzügyi piacok új paradigmája, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2009 ISBN 978-963-244-0897
• Pénzügyi vihar Európában és az Egyesült Államokban, Scolar Kiadó, Budapest, 2012 ISBN 978-963-244-3508
• Soros-előadások a Közép-európai Egyetemen, Scolar Kiadó, Budapest, 2013 ISBN 978-963-244-3676

Angol nyelvű írások:

• Underwriting Democracy (1991)
• George Soros, The Bubble of American Supremacy, column in the Atlantic Monthly, 2003. december
• Johnson's Russia List Issue – Moskovsky Novosti: George Soros, Bitter Thoughts with Faith in Russia
• (stop-imf) FT: Soros on Brazil – Aug 13, 2002
• George Soros, The Bubble of American Supremacy, audio recording of the Atlantic Monthly article. Assistive Media.
• George Soros, On Israel, America and AIPAC

Interjúk

• Christoph Bertram és Uwe Jean Henser interjúja
• The Leonard Lopate Show (WNYC) – Audio Archive: "George Soros on Freedom"
• frontline: the crash: interviews: george soros
• Wall $treet Week with FORTUNE . TV Program | PBS
• Challenge: The international financial crisis – International ...
• NOW with Bill Moyers. Transcript. David Brancaccio interviews ...
• Booknotes with Brian Lamb. Transcript and streaming video.
• Rocketboom: The Age of Fallibility (Video, 2006)
• Google Video: Eric Schmidt, CEO of Google interviews George Soros (Video, 2006)

Kapcsolódó szócikkek

• A menekültügyi rendszer újjáépítése