Szerkesztő:Egyed/JNSz1990

Az 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A választópolgárok a településük képviselő-testületének összetételéről és a kisebb településeken a polgármester személyéről is dönthettek.

Jász-Nagykun-Szolnok megye 74 településén tartották meg a választásokat. Az első fordulóban a választópolgárok 39%-a, a másodikban 26%-a vett részt a voksoláson.

A kistelepülések túlnyomó többségében, 60 településen már az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás. Négy kistelepülésen és a tízezer fősnél népesebb településeken viszont az alacsony részvétel miatt második fordulót kellett tartani. A tíz legnagyobb településen a képviselő-testületek első ülésein választották meg a polgármestert.

A megyeszékhely, Szolnok polgármestere Kőnig László, az SZDSZ képviselője lett.

A megyei közgyűlés képviselőit november és december folyamán választották meg a települési képviselő-testületek küldöttei. Az alakuló ülésre december 14-én került sor, amelyen a közgyűlés elnökévé Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét választották meg.

Kistelepülések

Település	Lakók száma	Képv. száma	Ford. száma	Megválasztott polgármester
				név	szervezet(ek)
Abádszalók	5 429	13	1	Vincze Ferenc		–
Alattyán	2 057	9	1	Kiss Károly		–
Besenyszög	3 662	11	1	Boros Emil		–
Cibakháza	4 402	11	1	dr. Őze Sándor		SZDSZ-KDNP
Cserkeszőlő	2 281	9	1	dr. Harangozó Elek		–
Csépa	2 170	9	1	Nagy Ferenc		Vállalkozók P.
Fegyvernek	7 486	13	2	Huber Ferenc		FKGP
Jánoshida	2 779	9	1	Molnár Ferenc		–
Jászalsószentgyörgy	4 111	11	1	Halla Zoltán		–
Jászapáti	9 935	13	1	Török Sándor		–
Jászágó	885	7	1	Szabó Gyula		–
Jászárokszállás	9 102	13	1	Szikra Ferenc		–
Jászboldogháza	2 009	9	1	Matók István		–
Jászdózsa	2 440	9	1	Juhász Béláné		FKGP-DETK
Jászfelsőszentgyörgy	1 857	9	1	Ménkű Miklós		–
Jászfényszaru	6 081	13	1	Győriné dr. Czeglédi Márta		FKGP-SZDSZ
Jászivány	497	5	1	Antal Lajosné		–
Jászjákóhalma	3 153	11	1	Fodor István		–
Jászkisér	6 250	13	1	Bánlaki Zoltán		–
Jászladány	6 265	13	1	dr. Szántó László		FKGP-MDF
Jászszentandrás	3 157	11	1	Nagy Sándor		–
Jásztelek	1 725	9	1	Kisbakonyi Zoltánné		–
Kenderes	5 613	13	1	Baranyi Mihály		FKGP
Kengyel	4 246	11	2	Czédly Gyula		MSZP
Kétpó	885	7	1	Gyarmati László		–
Kőtelek	2 316	9	1	Szabó János		–
Kuncsorba	889	7	1	Murányi Zsigmondné		–
Kunhegyes	9 296	13	2	Szelekovszky István		–
Kunmadaras	6 335	13	1	Kovács Ferenc		FKGP
Martfű	7 431	13	1	Kozma Imre		–
Mesterszállás	945	7	1	Molnár Mihály		–
Mezőhék	539	5	1	Halász Vince		–
Nagyiván	1 362	9	1	Kovács Gézáné		–
Nagykörű	2 270	9	1	dr. Veres Nándor		NBK
Nagyrév	912	7	1	Székács István		–
Öcsöd	4 400	11	1	Molnár Bálint		–
Örményes	1 325	9	1	Zsolczai Lajos		–
Pusztamonostor	1 844	9	1	Csőregi János		–
Rákóczifalva	5 612	13	1	Bodács István		–
Rákócziújfalu	1 955	9	1	Kiss János		–
Szajol	4 098	11	1	Szabó Zsigmond		–
Szászberek	954	7	1	ifj.Pethő Miklós		MDF
Tiszabő	2 009	9	1	Négyesi Zoltán		SZDSZ-FKGP
Tiszabura	2 753	9	1	Szekeres János		–
Tiszaderzs	1 576	9	1	dr. Herédy Dezső		VMP
Tiszagyenda	1 305	9	1	Balogh György		–
Tiszaigar	1 045	7	1	Tóth Nándor		–
Tiszainoka	503	5	1	Rottmayer Gusztáv		–
Tiszajenő	1 685	9	1	Horthy Csaba		MDF
Tiszakürt	1 715	9	1	Tóth András		–
Tiszaörs	1 679	9	1	Bordás Imre		–
Tiszapüspöki	2 129	9	1	Tótok Sándor		–
Tiszaroff	2 330	9	1	Szász György		–
Tiszasas	1 366	9	1	Laskai István		–
Tiszasüly	2 142	9	1	Baksay Endre		–
Tiszaszentimre	2 658	9	1	Beleznay Sándor		–
Tiszatenyő	1 965	9	1	Kovács Jánosné		–
Tiszaug	982	7	1	Hegedűs Jánosné		VPKE
Tiszavárkony	1 758	9	1	Bognár Ferenc		MNP-NPP
Tomajmonostora	945	7	2	Lakatos Józsefné		–
Tószeg	4 619	11	1	Papp István		–
Újszász	6 681	13	1	Nagyné dr. Szelmák Erika		–
Vezseny	786	7	1	Hatvani Lajos		MNP-NPP
Zagyvarékas	3 734	11	1	Tar Imre		–
64 település	197 325	616	60 + 4		47 + 17

A legfeljebb 10 ezer fővel bíró településeken közvetlenül a választópolgárok választhatták meg a polgármestert.

A képviselők száma a település lakóinak számától függött, a legkisebb községekben 3, aztán 5, 7, 9 és 11, az ötezer főnél népesebb településeken pedig 13 fős volt a képviselő-testület. A képviselőket úgynevezett kislistáról választották, ami azt jelentette, hogy a jelöltek nevét egyetlen szavazólapra írták föl, és minden egyes szavazó annyi jelöltre szavazhatott, amennyi az adott település képviselőinek száma volt. A legtöbb szavazatot kapó jelöltekből lett képviselő.

Az első forduló érvényességéhez 40%-os részvételre volt szükség. A polgármester-választás esetében az érvényesség mellett a legtöbb szavazatot kapó jelöltnek legalább az összes választójogosult 10%-ának bizalmát is bírnia kellett ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.

A második fordulóban sem érvényességi, sem eredményességi küszöben nem volt.

A hatvannégy kistelepülés közül 60-ban már az első fordulóban sikerült polgármestrert választani, ezekben a községekben nem is tartottak második fordulót.

A megválasztott polgármesterek közül 47 szervezeti támogatás nélkül, függetlenként nyerte el a megbízatását. A pártok, vagy egyesületek által támogatott polgármesterek nagyobb része országos pártok színeiben indult, összesen három helyi szervezetnek sikerült a jelöltjét a falu vezetőjévé megválasztatni (Nagykörű, Tiszaug és részben Jászdózsa).

A hatvannégy polgármester közel fele (28) korábban tanácselnök volt. A nők aránya egyhatodnyi volt a településvezetők között (10).

Nagyobb települések

A tízezer főnél népesebb településeken, a választópolgárok csak a képviselőkre szavazhattak, a polgármester-választás a képviselő-testület feladata volt. Két szavazatos rendszerben zajlott a választás, azaz minden polgár egy voksot adhatott a saját körzetének a jelöltjére, egyet pedig a neki rokonszenves párt listájára.

A települések nagyobb részén 10 egyéni és 9 listás helyet osztottak ki, míg Törökszentmiklóson és Jászberényben 14 egyéni körzet mellé 13 listás hely párosult.

Mindegyik településen alacsony volt az első fordulós részévtel, a listás szavazásokat mindehol meg kellett ismételni és ugyanez volt a helyzet az egyéni választókerületek túlnyomó többségében is.

A második fordulóban is alacsony volt a részvételi arány, de ekkor már nem volt érvényességi feltétel.

A megválasztott képviselő-testületek a második választási forduló után napokban-hetekben tartották meg az alakuló üléseiket. A települések többségében már ezen az első ülésen megválsztották a polgármestert, de volt olyan hely is, ahol erre csak a harmadik ülésen került sor.

Település	Körzet	Lakók száma	Képv. száma	Képviselő-testület	Polgármester
					név	szervezet(ek)
Jászberény	I.	30 151	27		Magyar Levente		SZDSZ
Karcag	VI.	24 758	19		Fazekas Sándor		Fidesz
Kisújszállás	IV.	13 500	19		dr. Ducza Lajos		–
Kunszentmárton	III.	12 225	19		Réz László		FKGP
Mezőtúr	IV.	21 045	19		Ádámné dr. Bagdán Piroska		–
Tiszaföldvár	III.	12 085	19	?	Marosfalvi Ernő		SZDSZ
Tiszafüred	VI.	15 562	19		dr. Doktor Zoltán		–
Törökszentmiklós	V.	24 967	27	?	Szegő János		FKGP
Túrkeve	IV.	11 109	19		Németh István		–
		165 402	187

Szolnok

Szolnok önkormányzatának összetétele

Lakók száma	80 093	Képviselők száma	33		17 egyéni 16 listás
Képviselő-testület
Szervezet Képviselő Fidesz 5 23 Fidesz-SZDSZ 6 SZDSZ-Fidesz 9 SZDSZ 3 MDF 5 MSZP 3 FKGP 1 Munkáspárt 1
Polgármester	Kőnig László			SZDSZ
Alpolgármesterek	Budai György			SZDSZ
	Kéri József			SZDSZ-Fidesz
	Várhegyi Attila			Fidesz

A szolnoki képviselői helyek többségét két liberális párt, a Fidesz és az SZDSZ nyerték el. A két párt a 33 fős testületből 23 helyet szerzett meg. A maradék helyek nagy részén az MDF és az MSZP osztozott. Egy-egy képviselővel a kisgazda és a munkáspárt is jelen volt a városházán.

Az alakuló ülést október 29-én tartották meg. A polgármester-választáson két liberális jelölt közül választott a testület. Az SZDSZ Kőnig Lászlót, a Fidesz Várhegyi Attilát jelölte. Előbbi 17, utóbbi 13 szavazatot kapott. A városvezető személye után a három alpolgármester szék betöltéséről is döntöttek a képviselők: egy széket az SZDSZ, egyet a Fidesz és egyet a két párt közös jelöltje kapott.

Megyei közgyűlés

Körzet		Tele­pülések száma	Kül­döttek száma	Lakók száma	Képvi­selők száma
I.	Jászberényi	18	54	94 298	13
II.	Szolnok környéki	14	42	42 272	7
III.	Kunszentmártoni	12	36	50 472	8
IV.	Mezőtúri	6	18	48 023	6
V.	Törökszentmiklósi	12	36	63 560	8
VI.	Tiszafüredi	11	33	64 102	8
6 körzet		73	219	362 727	50

A megyei közgyűlési képviselőket nem közvetlenül a választópolgárok, hanem az egyes települési önkormányzatok küldöttei választották meg, november folyamán. A választási folyamat során minden egyes település, függetlenül a méretétől, három-három küldöttet választhatott meg, akik a körzetenként megtartott küldöttgyűléseken döntöttek a megyei képviselők személyéről. A küldöttek a körzetek lakóinak arányában választhattak meg adott számú képviselőt.

A folyamat kezdetén még bizonytalan volt, hogy a megyeszékhely, Szolnok városa része-e a megyei közgyűlésnek, de novemberben a város kérvényezte és a hónap végén meg is kapta a megyei jogú városi címet, így a küldöttei már nem vettek részt a képviselő-választáson.

A megyei közgyűlés alakuló ülésére december 14-én került sor. Az ülésen egyhangú szavazással a megyei közgyűlés elnökévé választották Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét.

A közgyűlés második ülésén, 1991. február 8-án az alelnökök megválasztására is sor került. Három alelnöki posztot hoztak létre, mindegyiket társadalmi megbízatással látták el. A megválasztott alelnökök: dr. Rédai István, Erdei András és Ferenczi György.

Források

• Általános adatok az első fordulóról: Eredmények — eredménytelenségek pp. 2. Új Néplap, 1990. október 2. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
• Az első fordulóban megválasztott kistelepülési polgármesterek listája: Hatvan településnek van polgármestere pp. 3. Új Néplap, 1990. október 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
• A nagyobb települések eredményei: Összesített előzetes megyei adatok pp. 1-2. Új Néplap, 1990. október 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
• A szolnoki önkormányzat alakuló ülése: Az önkormányzati testület alakuló ülése Szolnokon. Polgármester: Kőnig László pp. 1-2. Új Néplap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)