„Hangtompító” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
apróságok
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
24. sor: 24. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* http://fegyverlabor.com/84_hangtompitos-fegyverek.html
* https://web.archive.org/web/20130101035828/http://fegyverlabor.com/84_hangtompitos-fegyverek.html
* http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/pbsz1manual.pdf
* http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/pbsz1manual.pdf
* A [[Kaliber]] magazin és annak évkönyvei gyakran tartalmaznak néhány sort a témával kapcsolatban - mind technikai, mind jogi tekintetben.
* A [[Kaliber]] magazin és annak évkönyvei gyakran tartalmaznak néhány sort a témával kapcsolatban - mind technikai, mind jogi tekintetben.

A lap 2019. május 14., 01:28-kori változata

A hangtompító a lőfegyverre rögzített, vagy fel- és leszerelhető eszköz, mely a fegyver elsütésekor keletkező hangokat hivatott minimálisra csökkenteni. Azért nem definiálhatjuk a robbanás vagy dörej elfojtójaként, mert léteznek légfegyver csövére szerelhető tompítók is. A hangtompító csak a fegyver csövén kiáramló gázok hanghatását csökkenti, a lövedék keltette hangrobbanást nem, ezért a hangtompítókat általában hangsebesség alatti lőszerrel használják. Az automata fegyverek szerkezetének működési zaját sem csökkenti, mindezeket figyelembe véve felhasználási területe: Finnországban környezetvédelmi okokból kifolyólag kötelező, más országokban a lőtereken használják.

A leegyszerűsített magyarázat a következő:

Képzeljünk el egy erősen felfújt léggömböt. Ha kiszúrjuk egy tűvel, hangos durranással kipukkan. Viszont ha először lassan elkezdjük kiereszteni a levegőt a lufiból és úgy szúrjuk ki, akkor nem lesz annyira hangos. Ez a hangtompítónak is a lényege.

Ahhoz, hogy kilőjük a golyót a fegyverből, a puskaport be kell gyújtani mögötte. Ez egy nagynyomású lökéshullámot generál. A gáz nyomása löki a golyót a fegyver csövébe. A golyó elhagyja a fegyver csövét és ugyanaz játszódik le, mint amikor kihúzunk egy dugót a borospalackból. A golyó mögött lévő nyomás hatalmas (kb. 200 bar), így a „dugóhúzáskor” fellépő pukkanás is meglehetősen hangos.

A fegyver végére erősítik a hangtompítót, amelynek a térfogata sokkal nagyobb (20-30 szorosa), mint a fegyvercsőé. Ilyenkor a golyó mögött jövő nagynyomású gáznak sokkal több helye lesz szétterjedni, még mielőtt kiérne a lövedék a csőből. A forró gáz nyomása jelentősen lecsökken, és amikor a golyó elhagyja a hangtompítót, a nyomás már sokkal kisebb, mint a hangtompító használata nélkül (kb. 4 bar). Ebből következik, hogy a fegyverlövés hangja is sokkal halkabb.

Hozzá kell tenni, hogy a hangsebesség felett haladó lövedékek hangját nem lehet tompítani, mivel a golyó létrehozza a saját kis hangrobbanását. Nagyon sok nagyerejű töltet a hangsebesség felett halad. A hangtompító meg tudja szüntetni a fegyver elsütése miatt keletkezett durranást, de a lövedék által okozott hangot nem.

Működési elvük alapja lényegében típustól függetlenül azonos: a lövedék előtt és főleg mögött feltorlódott nagy nyomású gázokat lassítják le (mindenképpen hangsebesség alá), terelik el.

Alkalmazásának hátránya, hogy a lövedék sebességét és ezzel energiáját csökkenti.

Magyarországon a törvény szerint magánszemély semmilyen fegyverre nem szerelhet hangtompítót, bár némely szakjogászok szerint a szabály szó szerinti értelmezésével a lényeg kikerülhető (például ha a hangtompítót nem a csőre rögzítjük).

Rendeltetése így nálunk a rendőrségi és katonasági speciális erők általi használatban merül ki – számukra lehetőség nyílik például túszejtéskor több támadó esetén az egyiket úgy kiiktatni, hogy azt a többiek ne vegyék észre.

Több államban (például Angliában) vadászok is kaphatnak engedélyt hangtompító beszerzésére és használatára, így (éjjellátó készülékek segítségével) a lakosság zavarása nélkül végezhetik a kártevők (jellemzően nyulak, rókák) éjszakai ritkítását – természetesen csak a megszabott kvótákon belül.

Külső hivatkozások