„Seguin de Badefol” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1336-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Katona infobox |
|||
{{építés alatt}} |
|||
| név = Seguin de Badefol |
|||
⚫ | |||
| élt = cc. 1331-1366 |
|||
| kép = |
|||
| képaláírás = <center></center> |
|||
| születési dátum = cc. [[1331]] |
|||
| halál dátuma = [[1366]] {{életkor-holt|1321|0|0|1366|0|0}} |
|||
| beceneve = |
|||
| születés helye = |
|||
| halál helye = |
|||
| nemzetisége = francia |
|||
| fegyvernem = |
|||
| szolgálati idő = |
|||
| rang = |
|||
| egysége = |
|||
| csatái = [[Poitiers-i csata (1356)|poitiers-i csata]] <br>brioude-i csata |
|||
| kitüntetései = |
|||
| rokonai = |
|||
| polgári foglalkozása = |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
== Pályafutása == |
== Pályafutása == |
||
Seguin Badefol Badefol-sur-Dordogne, egy Gascogne határán álló vár második urának leszármazottja volt. 1356-ban a franciák oldalán harcolt a [[Poitiers-i csata (1356)|poitiers-i csatában]]. A vesztes ütközet után elapadt a koronától származó pénzforrása, ezért ''le Margot'' néven saját szabadcsapatot szervezett. A nagyjából kétezer martalóccal részt vett [[Pont-Saint-Esprit]] kifosztásában 1361 tavaszán. [[VI. Ince pápa]] és Robert Finnes, a francia hadsereg feje azt ajánlotta Badefoléknak, hogy itáliai vagy spanyol háborúkban alkalmazzák őket, de a békés időszak miatt ez nem sikerült, így a fosztogatók maradtak Dél-Franciaországban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}} |
Seguin Badefol Badefol-sur-Dordogne, egy Gascogne határán álló vár második urának leszármazottja volt. 1356-ban a franciák oldalán harcolt a [[Poitiers-i csata (1356)|poitiers-i csatában]]. A vesztes ütközet után elapadt a koronától származó pénzforrása, ezért ''le Margot'' néven saját szabadcsapatot szervezett. A nagyjából kétezer martalóccal részt vett [[Pont-Saint-Esprit]] kifosztásában 1361 tavaszán. [[VI. Ince pápa]] és Robert Finnes, a francia hadsereg feje azt ajánlotta Badefoléknak, hogy itáliai vagy spanyol háborúkban alkalmazzák őket, de a békés időszak miatt ez nem sikerült, így a fosztogatók maradtak Dél-Franciaországban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.|azonos=40-41}} |
||
1361 novemberében Badefol lemondott kapitányi tisztéről, miután [[Toulouse]], [[Carcassonne]] és [[Beaucaire (Gard)|Beaucaire]] üzletet kötött az útonállókkal, hogy menjek más vidékre. 1363-ban ismét a martalócok élére állt, akikkel szeptember 13-án megrohanta és kirabolta [[Brioude]]-t. A városka ezután a fosztogatók bázisa lett, ahonnan kiindulva támadták a környékbeli településeket. Badefol sikerének hírére más csapatok is csatlakoztak, és nagyjából tízezer rabló gyűlt össze Brioude-ban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}} |
1361 novemberében Badefol lemondott kapitányi tisztéről, miután [[Toulouse]], [[Carcassonne]] és [[Beaucaire (Gard)|Beaucaire]] üzletet kötött az útonállókkal, hogy menjek más vidékre. 1363-ban ismét a martalócok élére állt, akikkel szeptember 13-án megrohanta és kirabolta [[Brioude]]-t. A városka ezután a fosztogatók bázisa lett, ahonnan kiindulva támadták a környékbeli településeket. Badefol sikerének hírére más csapatok is csatlakoztak, és nagyjából tízezer rabló gyűlt össze Brioude-ban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.|azonos=40-41}} |
||
Mivel ennyi ember ellátását a környékről nem tudták biztosítani, kiterjesztették hadjárataikat keletre, a gazdag [[Burgundi Hercegség]] területére. 1364 áprilisában Badefol királyi bocsánatot, pápai feloldozást és negyvenezer aranyforintot kapott, hogy embereivel elhagyja Brioude-t. Ezután [[II. Károly navarrai király]] parancsnokának nevezte magát, és november 1-jén kifosztotta [[Anse]]-t, amelyből egy második Brioude-t csinált. [[V. Orbán pápa]] kiátkozta Badefolt és embereit, és megbocsátást ígért annak, aki leszámol velük. Badefolék csak 1365. szeptember 1-jén távoztak, miután ismét kaptak negyvenezer aranyforintot.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}} |
Mivel ennyi ember ellátását a környékről nem tudták biztosítani, kiterjesztették hadjárataikat keletre, a gazdag [[Burgundi Hercegség]] területére. 1364 áprilisában Badefol királyi bocsánatot, pápai feloldozást és negyvenezer aranyforintot kapott, hogy embereivel elhagyja Brioude-t. Ezután [[II. Károly navarrai király]] parancsnokának nevezte magát, és november 1-jén kifosztotta [[Anse]]-t, amelyből egy második Brioude-t csinált. [[V. Orbán pápa]] kiátkozta Badefolt és embereit, és megbocsátást ígért annak, aki leszámol velük. Badefolék csak 1365. szeptember 1-jén távoztak, miután ismét kaptak negyvenezer aranyforintot.{{refhely|John A. Wagner|40-41.|azonos=40-41}} |
||
A martalócvezér elhagyta embereit és a Navarrai Királyság területére ment, ahol megpróbálta behajtani II. Károlytól a megígért fizetséget. Az uralkodó elégedetlen volt Badefolt szolgálataival és tevékenységével, ezért 1366 januárjában meghívta vacsorára, amelyen megkínálta egy mérgezett körtével. A francia fosztogató hat nap szenvedés után halt meg.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}} |
A martalócvezér elhagyta embereit és a Navarrai Királyság területére ment, ahol megpróbálta behajtani II. Károlytól a megígért fizetséget. Az uralkodó elégedetlen volt Badefolt szolgálataival és tevékenységével, ezért 1366 januárjában meghívta vacsorára, amelyen megkínálta egy mérgezett körtével. A francia fosztogató hat nap szenvedés után halt meg.{{refhely|John A. Wagner|40-41.|azonos=40-41}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. május 6., 20:03-kori változata
Seguin de Badefol | |
Született | cc. 1331 |
Meghalt | 1366 (45 évesen) |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Csatái | poitiers-i csata brioude-i csata |
Halál oka | méreg |
Seguin de Badefol (cc. 1331 – 1366) francia martalócparancsnok volt a százéves háborúban.
Pályafutása
Seguin Badefol Badefol-sur-Dordogne, egy Gascogne határán álló vár második urának leszármazottja volt. 1356-ban a franciák oldalán harcolt a poitiers-i csatában. A vesztes ütközet után elapadt a koronától származó pénzforrása, ezért le Margot néven saját szabadcsapatot szervezett. A nagyjából kétezer martalóccal részt vett Pont-Saint-Esprit kifosztásában 1361 tavaszán. VI. Ince pápa és Robert Finnes, a francia hadsereg feje azt ajánlotta Badefoléknak, hogy itáliai vagy spanyol háborúkban alkalmazzák őket, de a békés időszak miatt ez nem sikerült, így a fosztogatók maradtak Dél-Franciaországban.[1]
1361 novemberében Badefol lemondott kapitányi tisztéről, miután Toulouse, Carcassonne és Beaucaire üzletet kötött az útonállókkal, hogy menjek más vidékre. 1363-ban ismét a martalócok élére állt, akikkel szeptember 13-án megrohanta és kirabolta Brioude-t. A városka ezután a fosztogatók bázisa lett, ahonnan kiindulva támadták a környékbeli településeket. Badefol sikerének hírére más csapatok is csatlakoztak, és nagyjából tízezer rabló gyűlt össze Brioude-ban.[1]
Mivel ennyi ember ellátását a környékről nem tudták biztosítani, kiterjesztették hadjárataikat keletre, a gazdag Burgundi Hercegség területére. 1364 áprilisában Badefol királyi bocsánatot, pápai feloldozást és negyvenezer aranyforintot kapott, hogy embereivel elhagyja Brioude-t. Ezután II. Károly navarrai király parancsnokának nevezte magát, és november 1-jén kifosztotta Anse-t, amelyből egy második Brioude-t csinált. V. Orbán pápa kiátkozta Badefolt és embereit, és megbocsátást ígért annak, aki leszámol velük. Badefolék csak 1365. szeptember 1-jén távoztak, miután ismét kaptak negyvenezer aranyforintot.[1]
A martalócvezér elhagyta embereit és a Navarrai Királyság területére ment, ahol megpróbálta behajtani II. Károlytól a megígért fizetséget. Az uralkodó elégedetlen volt Badefolt szolgálataival és tevékenységével, ezért 1366 januárjában meghívta vacsorára, amelyen megkínálta egy mérgezett körtével. A francia fosztogató hat nap szenvedés után halt meg.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c d John A. Wagner 40-41.
Források
- ↑ John A. Wagner: John A. Wagner. Encyclopedia of the Hundred Years War. Greenwood Press. Hozzáférés ideje: 2019. március 12.