„Interdictum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Római jog: kis korrektúra |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Római jog == |
== Római jog == |
||
{{pallas}} |
{{pallas}} |
||
A [[római jog]]ban interdictumnak bizonyos birói parancsokat neveztek, |
A [[római jog]]ban interdictumnak bizonyos birói parancsokat neveztek, amelyek leginkább tényleges állapotoknak [[hatalmaskodás]] és ehhez hasonló cselekmények ellen hatóságilag való fenntartását célozták, a jogvédelemnek, de egyúttal a közcsend rendészeti védelmének is szükséges kiegészítését képezték. |
||
Aszerint, amint az interdictum bizonyos tilalmat tartalmazott vagy alperesnek valaminek visszaszolgáltatását |
Aszerint, amint az interdictum bizonyos tilalmat tartalmazott vagy alperesnek valaminek visszaszolgáltatását vagy előmutatását hagyta meg, prohibitoria, restitutoria v. exhibitoria interdictumokat különböztettek meg. A birtok védelmére szolgáló interdictumok különösen i. retinendae vagy krecuperandae, vagy kadipiscendae possessionis, aszerint, amint fennálló, de megháborított birtoknak fenntartására, elvesztett birtoknak visszaszerzésére, vagy birtoknak megszerzésére irányulnak. Az elsőt ingatlanoknál interdictum uti possidites-, ingóknál interdictum atrubinak nevezték. Ezenkívül az interdictumoknak tárgyuk szerint különböző neveik voltak. |
||
== Kapcsolódó cikk == |
== Kapcsolódó cikk == |
||
A lap 2019. május 6., 12:34-kori változata
Az interdictum (interdiktum) latin szó, amely tilalmat, kitiltást, kiközösítést jelent.
Etimológia
Az interdicere, interdictum (‘megtilt, megtagad’) igébőlː
- inter- (‘között, közbe’)
- dico (szól) vagy dicere (‘mond’)
Római katolikus egyház
Az interdictum vagy egyházi tilalom egyházi cselekmények gyakorlásának, főleg szentségek kiszolgáltatásának és felvételének, bizonyos személyektől vagy bizonyos helytől való eltiltása. Kiterjedhet csak egy meghatározott személyre vagy pedig több személy összességére, egy testületre, illetve egy egész városra is. Hatásában hasonló a kiközösítéshez.
Római jog
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A római jogban interdictumnak bizonyos birói parancsokat neveztek, amelyek leginkább tényleges állapotoknak hatalmaskodás és ehhez hasonló cselekmények ellen hatóságilag való fenntartását célozták, a jogvédelemnek, de egyúttal a közcsend rendészeti védelmének is szükséges kiegészítését képezték.
Aszerint, amint az interdictum bizonyos tilalmat tartalmazott vagy alperesnek valaminek visszaszolgáltatását vagy előmutatását hagyta meg, prohibitoria, restitutoria v. exhibitoria interdictumokat különböztettek meg. A birtok védelmére szolgáló interdictumok különösen i. retinendae vagy krecuperandae, vagy kadipiscendae possessionis, aszerint, amint fennálló, de megháborított birtoknak fenntartására, elvesztett birtoknak visszaszerzésére, vagy birtoknak megszerzésére irányulnak. Az elsőt ingatlanoknál interdictum uti possidites-, ingóknál interdictum atrubinak nevezték. Ezenkívül az interdictumoknak tárgyuk szerint különböző neveik voltak.
Kapcsolódó cikk
- Interdictum utrubi (a római jogban)
Jegyzetek
Forrás