„Cukorrépa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:23D:B500:8D2D:2894:E121:96E5 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
* a cukortartalom és a terméshozam növelése (Z: cukordús fajta, ZZ: nagyon cukordús fajta, NZ: bőtermő és cukordús közti átmenet) |
* a cukortartalom és a terméshozam növelése (Z: cukordús fajta, ZZ: nagyon cukordús fajta, NZ: bőtermő és cukordús közti átmenet) |
||
* betegségekkel szembeni ellenállás ([[rizománia]] és [[rizoktónia]] toleráns, valamint [[cerkospóra]] és [[lisztharmat]] rezisztens fajták) |
* betegségekkel szembeni ellenállás ([[rizománia]] és [[rizoktónia]] toleráns, valamint [[cerkospóra]] és [[lisztharmat]] rezisztens fajták) |
||
=== Nemesítő házak === |
|||
* [[SESVanderHave]] |
|||
* [[MariboHilleshög]] |
|||
* [[KWS]] |
|||
* Strube |
|||
== Vetése == |
== Vetése == |
||
A lap 2019. május 5., 21:47-kori változata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Cukorrépa betakarítás után
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Beta vulgaris var. altissima | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cukorrépa témájú médiaállományokat és Cukorrépa témájú kategóriát. |
.jpg)
A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.
Termőhelyigény
A cukorrépa a mérsékelt éghajlati öv növénye. Sokan a „leg”-ek növényeként is emlegetik, hiszen a termesztés során a legjobb tudást, a legjobb termőföldet és a legmodernebb agrotechnikát követeli meg.
Hosszúnappalos növény; évi hőösszeg-igénye 2500-2600 °C. Vízigénye nagy (550–600 mm), de az időjárás is nagymértékben befolyásolja a termesztés eredményességét. A talajjal szemben igényes: a kötött, szikes talaj kedvezőtlen, ám a mély termőréteggel rendelkező, semleges kémhatású talajon viszont eredményesen lehet művelni. Igényes az előveteménnyel szemben is, hiszen a cukorrépa nagy mennyiségű tápanyagot és vizet vesz fel a fejlődése során. Legkedvezőbb elővetemény számára az őszi búza vagy az őszi árpa, melyek nyáron már betakarításra kerülnek.
Összetétele
A cukorrépa átlagosan 75% vizet és 25% szárazanyagot tartalmaz; cukortartalma (digessziója) 13-19% között változik. A Magyarországon megtermelt cukorrépa átlagos cukortartalma 16% körüli értéket mutat.
Cukorrépa fajták
A különböző nemesítések eredményeként számos cukorrépa fajta létezik. A nemesítőházak két legfőbb irányvonala:
- a cukortartalom és a terméshozam növelése (Z: cukordús fajta, ZZ: nagyon cukordús fajta, NZ: bőtermő és cukordús közti átmenet)
- betegségekkel szembeni ellenállás (rizománia és rizoktónia toleráns, valamint cerkospóra és lisztharmat rezisztens fajták)
Nemesítő házak
- SESVanderHave
- MariboHilleshög
- KWS
- Strube
Vetése
A növényállomány megfelelő fejlődésének érdekében a cukorrépa laza és nyirkos magágyat, valamint helyes vetési mélységet (3-3,5 cm) igényel. A magok Magyarországon március végén, április elején kerülnek a talajba.
Betakarítása
A cukorrépa betakarítása ősszel kezdődik meg. Manapság korszerű betakarító-gépekkel történik a kiszedése és a rakodása is; a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban a nehezen betakarítható növények közé tartozik. A kiszedőgép kidepózza (ún. prizmákba rakja) a tábla szélére a gyökértesteket, majd ezt követően egy magasfokú tisztító- és rakodógép átrakja azokat a teherautókra. A kamionok ezután vagy közvetlenül a gyártelepre fuvarozzák be a termést, vagy egy vasúti feladóhelyre, ahol vasúti vagonokba rakják át a gyökereket.
Melléktermékei
A cukorrépa feldolgozása során számos melléktermék keletkezik:
- Melasz: szesz- és élesztőipar alapanyagaként,
- Mésziszap: talajjavítóként,
- Répaszelet: állati takarmányozásra valamint biogáz előállításra használják.
Cukorrépa-termesztés az EU-ban
A cukorrendtartás reformja előtti utolsó évben, vagyis 2005-ben az Európai Unió 25 tagállamában összesen 2 140 750 hektáron termeltek cukorrépát. A legnagyobb termelők Németország (420 000 hektár), Franciaország (339 000 hektár), illetve Lengyelország (278 000 hektár) voltak. Magyarországon a termőterület 59 250 hektár volt.[1] A reform következtében 2006-ban a cukorrépa termőterülete az EU-ban 1 743 500 hektárra csökkent, ebből Magyarországra 48 000 hektár jutott.[2] A termőterületek csökkenése 2007-ben tovább folytatódott: az EU-ban 1 619 500, Magyarországon 38 000 hektáron termeltek cukorgyártási célra használt cukorrépát. A tagállamok közül Írországban, Lettországban és Szlovéniában teljesen megszűnt a cukorgyártás. A reform következtében bezárt a kabai, a szerencsi, a szolnoki és a petőházi gyár is. Magyarországon jelenleg a kaposvári cukorgyár dolgozza fel a termést, hiszen 2008-tól már csak ez az egy cukorgyár üzemel az országban.[3]
| Ország | Termőterület 2010/11 ezer hektár |
Átlagtermés 2010/11 tonna/hektár |
Termőterület 2013/14 ezer hektár |
Átlagtermés 2013/14 tonna/hektár |
|---|---|---|---|---|
| Ausztria | 45 | 61,9 | 51 | 68,3 |
| Belgium / Luxemburg | 60 | 72,7 | 62 | 74,1 |
| Csehország | 57 | 51,2 | 62 | 63,0 |
| Dánia | 39 | 59,0 | 38 | 69,0 |
| Egyesült Királyság | 93 | 80,6 | 107 | 74,9 |
| Franciaország | 381 | 72,4 | 395 | 75,4 |
| Finnország | 15 | 33,3 | 12 | 40,2 |
| Görögország | 14 | 54,3 | 6 | 57,9 |
| Hollandia | 70 | 75,3 | 73 | 78,2 |
| Horvátország | 27 | n.a. | 25 | 51,9 |
| Lengyelország | 195 | 52,1 | 185 | 60,8 |
| Litvánia | 11 | 45,5 | 11 | 54,9 |
| Magyarország | 14 | 62,5 | 16 | 54,2 |
| Németország | 345 | 65,0 | 316 | 67,4 |
| Olaszország | 62 | 57,3 | 41 | 53,0 |
| Portugália (Azori-szigetek) | 1 | n.a. | 0,4 | n.a. |
| Románia | 18 | 52,8 | 29 | 36,7 |
| Spanyolország | 45 | 77,8 | 35 | 82,4 |
| Svédország | 37 | 51,4 | 35 | 64,2 |
| Szlovákia | 17 | 59,9 | 20 | 56,3 |
| Európai Unió összesen | 1519[6] | 1517 | ||
| Fehéroroszország | 97 | 41,2 | 99 | 43,7 |
| Macedónia | 1 | n.a. | - | - |
| Moldova | 24 | 34,3 | 28 | 35,6 |
| Oroszország | 1160 | 17,3 | 850 | 46,3 |
| Svájc | 18 | 72,4 | 20 | 68,0 |
| Szerbia | 70 | n.a. | 62 | 47,8 |
| Törökország | 300 | 46,7 | 281 | 56,7 |
| Ukrajna | 492 | 27,8 | 293 | 39,7 |
| Európa összesen | 3708 | 3150 |
További információk
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sugar_beet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ Zuckerwirtschaft Europa 2006, 52. Jahrgang, Verlag Dr. Albert Bartens, Berlin, 2005, ISBN 978-3-87040-106-1
- ↑ Zuckerwirtschaft Europa 2007, 53. Jahrgang, Verlag Dr. Albert Bartens, Berlin, 2006, ISBN 978-3-87040-111-5
- ↑ Sugar Economy Europe 2008, 54th Edition, Verlag Dr. Albert Bartens, Berlin, 2007, ISBN 978-3-87040-117-7
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 34–35. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 61st edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2015. 36–37. oldal. ISBN 978-3-87040-157-3
- ↑ 2010/11-ben Horvátország nélkül
