Mály Gerő

Mály Gerő
1915 körül
Életrajzi adatok
Született	1884. augusztus 1. Székelyudvarhely
Elhunyt	1952. július eleje (67 évesen) New York
Pályafutása
Aktív évek	1903–1943
Mály Gerő IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Mály Gerő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mály Gerő, Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely, 1884. augusztus 1. – New York, 1952. július eleje) örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.

Életpályája

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is. 1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.

Családja

Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (sz. 1885. máj. 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül. 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet lett a felesége. Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával kötött házasságot, akitől 1938-ban vált el.

Színpadi szerepei

• Bródy Sándor: A tanítónő....A kántor
• Bús-Fekete László: Születésnap....Gyorgyevits
• Csehov: Cseresznyéskert....Epihodov
• Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye....Pópa
• Indig Ottó: Ember a híd alatt....A betörő
• Galsworthy: Úriemberek....Gilman
• Korcsmáros Nándor: A ketrec....Hufnagel Alajos
• Molnár Ferenc: Delila....Csapos
• Móricz Zsigmond: Úri muri....Csörgheö Csuli
• Móricz Zsigmond: Sári bíró....Hajdók sógor
• Pagnol: Topáz....Muche
• Sardou: Szókimondó asszonyság....Vinaigre
• Shaw: Pygmalion....Doolittle
• Shaw: Brassbound kapitány megtérése....Johnson
• Vaszary János: A vörös bestia....Lambert
• Zsolt B.: Oktogon....Bruck

Filmjei

Némafilmek

Mály Gerő (jobbra) az Uz Bence című filmben (1938)

Mály Gerő (jobbra) Ladomerszky Margittal és Góth Sándorral a Cifra nyomorúság című filmben (1938)

• Házasodik az uram (1913)
• Krausz doktor a vérpadon (1913)
• Jönnek az oroszok (1914)
• Az ezredes (1917)
• A mi Budapestünk (1927)
• A falu alatt folyik egy patak (1927)
• Naftalin (1928)
• Vasárnap délután (1929) német film
• Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
• Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek

• Kék bálvány (1931)
• Csókolj meg, édes! (1932)
• Ida regénye (1934)
• Pechmarie (1934) német film
• Az új földesúr (1935)
• Halló Budapest! (1935)
• Édes mostoha (1935)
• Lovagias ügy (1935)
• Mária nővér (1936)
• A méltóságos kisasszony (1936)
• Café Moszkva (1936)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Egy lány elindul (1937)
• A férfi mind őrült (1937)
• Pesti mese (1937)
• Hotel Kikelet (1937)
• Szerelemből nősültem (1937)
• Családi pótlék (1937)
• Az ember néha téved (1937)
• Hetenként egyszer láthatom (1937)
• Pusztai szél (1937)
• Viki (1937)
• Torockói menyasszony (1937)
• Gyimesi vadvirág (1938)
• Rozmaring (1938)
• A hölgy egy kissé bogaras (1938)
• Cifra nyomorúság (1938)
• Süt a nap (1938)
• Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film
• Nehéz apának lenni (1938)
• Magdát kicsapják (1938)
• Szegény gazdagok (1938)
• Uz Bence (1938)
• Borcsa Amerikában (1938)
• Fekete gyémántok (1938)
• Elcserélt ember (1938)
• Mátyás rendet csinál (1939)
• A szerelem nem szégyen (1940)
• Hétszilvafa (1940)
• Balkezes angyal (1940)
• Pénz beszél (1940)
• Hazajáró lélek (1940)
• Igen vagy nem? (1940)
• Kádár kontra Kerekes (1941)
• Lesz, ami lesz (1941)
• Édes ellenfél (1941)
• Ma, tegnap, holnap (1941)
• Egy tál lencse (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Három csengő (1941)
• Havasi napsütés (1941)
• Végre! (1941)
• Négylovas hintó (1942)
• Egy bolond százat csinál (1942)
• Pista tekintetes úr (1942)
• Negyedíziglen (1942)
• Katyi (1942)
• Szép csillag (1942)
• Fráter Loránd (1942)
• Egy szoknya, egy nadrág (1943)
• A 28-as (1943)
• Anyámasszony katonája (1943)
• Jómadár (1943)
• Családunk szégyene (1943)
• Sári bíró (1943)

Források

• Színészkönyvtár
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon
• Hangosfilm

További információk

• Örmények Magyarországon
• Mály Gerő a PORT.hu-n (magyarul)
• Mály Gerő az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Mály Gerő életrajza az Irány New Yorkon (magyarul)