„Móricz Virág” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
36. sor: 36. sor:


==Művei==
==Művei==
[[Kép:Móricz Virág sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Móricz Virág sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 38-1-29/30.]]
[[Kép:Móricz Virág sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Móricz Virág sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 38-1-29/30]]
* ''Szárnyas oltárok a bártfai Szent Egyed templomban'' ([[1932]]) doktori értekezés
* ''Szárnyas oltárok a bártfai Szent Egyed-templomban'' ([[1932]]) doktori értekezés
* ''Első szemeszter'' ([[1933]]) kisregény
* ''Első szemeszter'' ([[1933]]) kisregény
* ''Bukaresti éjszaka'' ([[1936]]) novella
* ''Bukaresti éjszaka'' ([[1936]]) novella

A lap 2019. május 1., 11:43-kori változata

Móricz Virág
Móricz Virág: álló sor, középen, világos ruhában (1930)
Móricz Virág: álló sor, középen, világos ruhában (1930)
Élete
Született1909. szeptember 23.
Budapest
Elhunyt1995. szeptember 9. (85 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiMóricz Zsigmond
HázastársaKolos Richárd
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Virág témájú médiaállományokat.

Dr. Móricz Virág (Budapest, 1909. szeptember 23. – Budapest, 1995. szeptember 9.) írónő. Móricz Zsigmond legidősebb lánya, a Nyugat titkára, filmes segédrendező és írónő.

Életpályája

Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. A budapesti egyetemen 1932-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. 193132-ben a Nyugat (folyóirat) titkára, majd filmsegédrendező. 1936-ban Bukaresti éjszaka című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb Koch Richárd okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.[1] (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)[2]

Első nagyobb terjedelmű műve, az Apám regénye (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967) és Tíz év (1981) című könyveiben – mintegy az Apám regényét folytatva – Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz – egy ideig Babits Mihállyal együtt – a Nyugatot szerkesztette. Regényeiben – mint novelláiban is – az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író Kis falu a világ végén (1938) című regényét.

Sírja a Farkasréti temetőben található (38. parcella, 1-29/30). Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.

Művei

Móricz Virág sírja Budapesten. Farkasréti temető: 38-1-29/30
  • Szárnyas oltárok a bártfai Szent Egyed-templomban (1932) doktori értekezés
  • Első szemeszter (1933) kisregény
  • Bukaresti éjszaka (1936) novella
  • Zichy Mihály (1944) (életrajz)
  • Apám regénye (1953)
  • Szerencse (1954) regény
  • Rosta (1955) regény
  • Küszöb (1956)
  • Pókháló (1958)
  • Balga szüzek (1961) karrier-regény
  • Kaland (1963)
  • Suomiban jártam (1965)
  • Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967)
  • Gúnyos mosoly (1968)
  • Napnyugaton jártam (1970)
  • Fasor (1973)
  • Hiába (1975)
  • Tíz év (1981)
  • Illúzió (1983)
  • Nehéz az élet (1984)
  • Aranynap (1985)
  • Mexikói szerelem (1987)
  • Anyám regénye (1988)

Jegyzetek

  1. A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.
  2. 42804/1945.II a BM sz.

Források