Kemény Egon

Kemény Egon
Életrajzi adatok
Született	1905. október 13. Bécs
Elhunyt	1969. július 23. (63 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Gyermekei	Annamária, Egon
Pályafutás
Műfajok	szimfonikus könnyűzene, operett, daljáték, dal, sanzon
Díjak	Erkel Ferenc-díj (1953) Erkel Ferenc-díj (1955)
Tevékenység	zeneszerző
IPI-névazonosító	00016071419
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Egon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemény Egon (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1953, 1955) zeneszerző.

Élete

Kemény Egon 1905. október 13-án Bécsben született, kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte.

Apja sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität), Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt, majd 1910-ben családjával Kassára, szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott és haláláig folytatta élethivatását.

Kemény Egon a Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett.

Hat éves volt, amikor apja – aki szabadidejében maga is szívesen zongorázott - felismerte fia abszolút hallását és támogatva irányította zene iránti nagyfokú érdeklődését.

Öt éves korától zeneszerzőnek készült. Zenei képzést 1923-ig - zongora, hegedű, zeneelmélet - Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott. A Kassai Főgimnázium tanulója volt. Szülei ragaszkodtak a magyar nyelvű érettségihez, ezért – az akkori helyzet miatt – magántanulóként Miskolcon, a Főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát.

1923-tól – a szülői elvárást teljesítve - a Bécsi Egyetem (Wiener Universität) Orvosi Fakultásán orvosnak készült, négy szemesztert végzett el, kiváló vizsgaeredményekkel.

Ezzel egyidőben Franz Schmidt-nél, a Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien - a bécsi Zeneművészeti Főiskola - ma: Universität für Musik und darstellende Kunst Wien (Wien, Lothringer Straße 18) tekintélyes és köztiszteletben álló igazgatójánál felvételi vizsgát tett, aki őt alapos felkészültsége és nagy tehetsége alapján azonnal a legfelső évfolyamra vette fel. Tanára Franz Schmidt (Pozsony/Preßburg/Bratislava, 1874 – Perchtoldsdorf bei Wien, 1939) volt, aki végig vezette Kemény Egon tanulmányait.

A bécsi Zeneművészeti Főiskola (a "bécsi Akadémia") elvégzése után a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) felajánlott korrepetitori állását nem fogadta el.

1926-ban Budapestre érkezett.

Színházi és zenei karrierje a Fővárosi Operettszínházban (ma Budapesti Operettszínház) kezdődött, amikor a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette. Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett, és Kikelet ucca 3. címmel bemutatásra lekötötték első nagyoperettjét.

Színházi kötelezettségeinek teljesítése mellett – kassai estélyeken nagy sikerrel bemutatott („Andacht”, „Arie”, „Chanson d’Amour”, 1926) első zenedarabjait követően –

„Fiatal, alig 22 éves és már zeneszerző számba mehet. Több estély keretében lépett fel önálló munkáival és mindannyiszor úgy a komoly zenészköröket, mint a kritikusokat meglepte nagy képességével. Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülről fakad művészete. Átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéből témái, nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba. Régen elfelejtett szépségek, régen elhervadt szerelmek, elillant illatok ébrednek a billentyűkön, az ember érzi őket és fájnak. Keménynek már sok szerzeménye van, valcerei, áriái, amelyek többé-kevésbé mind ezeket a mondatokat adják vissza. Különösen erős dolgait az "Arie"-t, a "Chanson d' Amour"-t, az "Andacht"-ot több ízben adta elő Kassán, tomboló sikerrel. (kiemelt részletek: Kassai Zoltán, 1926. október)”

- Budapesten, 1927-ben jelentek meg első táncszámai. Kirobbanó sikerük után első nagyoperettjét – „Kikelet ucca 3” - a Fővárosi Operettszínház 1929-ben mutatta be.

1930-tól 1933-ig Berlinben - a magyar művészkolónia körében - élt és dolgozott, Ábrahám Pállal szerződve titkári valamint zenei feladatokat látott el.

1933-ban visszaköltözött Budapestre, ahol ismét saját kompozícióin dolgozott és zeneszerzőként vált egyre ismertebbé.

Élete végéig a magyar fővárosban, Budapesten lakott, családjával Budán, Pasaréten volt az otthona.

1969. július 23-án, Budapesten hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette.

Zenei pályaíve

Bécsi, klasszikus zenei végzettségével és tudásával Kemény Egon zeneszerzőként a könnyűzene felé fordult (1926), ez a zeneművészeti ág lett választott hivatása.

1927-ben aratta első nagy sikerét Budapesten (Kemény Egon - Harmath Imre: Honolulu, charleston). Modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) kora híres előadói - Dénes Oszkár, Érczkövy László, Vig Miklós, Fekete Pál, Sebő Miklós, Szedő Miklós dr., Kalmár Pál, Weygand Tibor, Dr. Lantos Olivér, Rózsa Annie - énekelték, színpadon adták elő, gramofonlemezre vették és mindegyik megjelent Rózsavölgyi és Bárd kottakiadványokban is.

Színpadok: „Alpesi falu”, Rott Kis Kabaré, Rott Komédia Kabaré, Talkie beszélőfilm-kabaré.

Kemény Egon 12 éves korában kezdte hangszerelési tanulmányait, hozzáértése és tehetsége már első, 1927-ben előadott műveiben - jazz- és szalonzenekari kompozícióiban - megmutatkozott.

Nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház (ma Budapesti Operettszínház) mutatta be:

Kemény Egon zeneszerző színpadi szerzőként a „Kikelet ucca 3” („Kikelet utca 3.”) című „pesti operette” –tel mutatkozott be.

A női főszerepben Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd sikere után ugyanazon év októberében a nagyoperettet a Kassai Nemzeti Színház vitte színre.

1946-ban tűzték műsorra a „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével.

A „Valahol Délen” c. nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. 1957-ben Fényes Szabolcs igazgató felújította a darabot.

Kemény Egont művészkörökben Ábrahám Pál legjobb barátjaként is ismerték - hat és fél évig (1927-1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. A Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk, ahol a színház igazgatója és rendezője Ábrahám Pál zeneszerző és karmester mellé 1926-ban Kemény Egont szerződtette korrepetitornak és másodkarmesternek, szinte közvetlenül a bécsi Zeneművészeti Főiskolán elvégzett zeneszerzés-tanulmányai után.

A Fővárosi Operettszínház 1928-ban állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont.

Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a „32-es baka vagyok én” című világhírű induló Ábrahám Pál „Az utolsó Verebély lány” (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.

1930-ban elfogadta Ábrahám Pál felajánlott szerződését és Berlinbe költözött. A berlini évek alatt 1933-ig Kemény Egon zeneszerzőként nem komponált saját művet.

Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor és Dénes Oszkár, 1930 Lipcsében (Színházi Élet)

Ezen időszak alatt született meg a „Hawaii rózsája” (1931) és a „Bál a Savoyban” (1932) című operett is. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az operettek hangosfilm-változatainak („Mesék az írógépről”, „Viktoria und ihr Husar” stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel.

„Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több képessége is predesztinálta: nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége – és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka – a külföldön íródott Ábrahám-operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot – háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit.

Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve”

Kemény Egon anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben.

Kemény Egon zeneszerző 1933-ban Berlinből Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”-t szimfonikus zenekarra, amely szintén a Rózsavölgyinél jelent meg.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar - (Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások) valamint angol - (Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások) továbbá  amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit. (Kottakiadványokban megjelent: Rózsavölgyi és Bárd Zeneműkiadók)

1940-41-ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zenedarabjait közel negyven éven át, haláláig számtalan rádióműsorban gyakran sugározták.

Kemény Egon első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) - nagyzenekari népdal parafrázis - volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte.

„Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszám rekordot döntött és újat állított fel, Kemény Egon zenéjével. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

Rádiótörténeti újdonságok - Magyar Rádió -, amelyek Kemény Egon műveiben jelentek meg elsőként:

• Az első rádió daljáték – „Schönbrunni orgonák” (1937) zeneszerzője

• Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először XX. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) - Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások.

• Az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én hangzott fel a „Májusfa” című rádió-nagyoperett kompozíciója. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőséggel bír, új rádiós műfaj született, amely a Rádiószínház majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak hosszú évtizedeken át tartó népszerűségét és közönségsikerét indította el.

• 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.

A Magyar Rádió a Pagodával

1937-1960 között a Magyar Rádió kiváló rádiójátékaihoz komponált zenét.

1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Kemény Egon műveiben a főszerepeket - ám gyakran kisebb szerepekben is - kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, a zenei együttesek és a darabok alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.

Operettjeit, daljátékait, dalciklusait bemutatásuk után még évtizedekig ismételte a Magyar Rádió.

Kemény Egon zeneszerzői saját sikerei mellett számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva meghangszerelte zeneműveiket (operettek, filmzene, dalbetétek). Hangszerelői tehetsége, zenei leleménye, hangszerismerete a maga idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságként hatott. Alkotóerejét 1926-tól több, mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátotta.

A zene és pályatársai iránti elkötelezettsége egyéb területeken is megnyilvánult.  Dr. Huszka Jenő mellett a XX. század első felében a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett.

Kemény Egon zeneszerző alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.

A „Valahol Délen” 1957-ben kikerült a Szovjetunióba, ahol páratlan sikersorozatban vélhetőleg 1000 körüli előadásban került színpadra.

Kemény Egon volt az első könnyűzenét komponáló magyar zeneszerző, aki meghívást kapott a Szovjetunióba, éspedig a „Valahol Délen” bemutatói alkalmából, 1958-ban.

Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget.

Rendkívüli tehetségű, nagy zenei tudású zeneszerző volt, a XX. századi könnyűzene egyik mestere. Tisztelet és szeretet övezte, a hírnevet és a sikert szerényen viselte.

Kemény Egon zenéje 1953-ban és 1955-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.

Fő művei

Színpadi művek

Nagyoperettek

• Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.* Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

• Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

• Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

• Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál. Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri . Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér

Bemutatók az Állami Déryné Színházban

• Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban Bemutató: Budapest, 1947. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne
• Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.

Film-Színház-Muzsika”

Kisoperettek

• Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő
• Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő

Zenés vígjáték

• Kemény Egon - Victorien Sardou -  Békés István: „Párizsiak New Yorkban” Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál

Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió

• Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
• A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
• Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„…Romhányi József nevét — … — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég. Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten…

Film Színház Muzsika, 1983.05.21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől”

• Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
• Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Szimfonikus könnyűzene

A műveket a Magyar Rádióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mutatta be.

• „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
• „Színes ritmusok” jazz-foxtrott persiflage (1941)
• „Temptation” gordonkaszóló zongorakísérettel (1947)
• „Könnyűzene vonószenekarra” (1952)
• „Könnyűzene fúvósokra” (1954)
• „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952)
• „Könnyűzene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954)
• „Tangó” (1954)
• „Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
• „A tavaszhoz” rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
• „Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra (1958)
• „Eső és napsütés” hangulatkép nagyzenekarra (1958)
• „Úttörővasút” hangulatkép szimfonikus zenekarra (1958)
• „Gyermekjátékok” szvit nagyzenekarra gyermekkarral (1961)
• „Különös dallam” (1965)
• „Ébred az erdő” karakterdarab, fúvószenekari szvit (1967)

Nagyzenekari művek

• „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)
• „Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
• „A Tisza” szimfonikus költemény (1935)
• „Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)
• „Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935)
• „Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)
• „Schönbrunni orgonák” nagyzenekari egyveleg a hangjátékból (1937)
• „Mesél az erdő” hangulatkép nagyzenekarra (1939)
• „Részletek a ’Fűszer és csemege” c. filmből” nagyzenekari egyveleg (1940)
• „Állatkerti séta” szvit nagyzenekarra és négy énekhangra (1949)

Balett zene

• „Kis balettzene” keringő nagyzenekarra (1940)
• „Táncoló tavasz” (Pas de six) kis balettszvit (1941)

Dalok, műdalok és megzenésített költemények

Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal”  (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek  Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.

Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.

„Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.

8 órai újság, Színház rovat, 1940.”

Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be

• Kemény Egon - Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László Andor Ilona Gyermekkara Forrai kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
• Kemény Egon - Dalos László: „Őszi séta” (1952) Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Dalciklusok gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be

• „Játszótéren” (1959) dalciklus gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
• „Csillebérci fák alatt” (1962) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
• „Sétarepülés” (1965) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte.

Sanzonok

Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.

A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili és Mezey Mária előadása és neve fémjelezte.

Zenés rádiójátékainak bemutatói a Magyar Rádióban

• 1936 „Menekülés Hollywoodból” hangjáték
• 1937 Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban

„Csortos Gyula új szerepe.

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”

• 1945 „Éva és a férfiak" („Amit a nők akarnak”) kisoperett
• 1947 „Vízimalom”  rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére
• 1947 „Békebeli primadonna” zenés vígjáték 3 felvonásban, Kemény Egon - Thurzó Gábor - Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" Főszerepben: Neményi Lili. Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.
• 1948 „Budapesti látomás” rádiójáték
• 1948 „Volt egyszer egy cukrászda Budán” rádiójáték
• 1948 „Santa Cruz-i forgószél” rádiódráma, dal
• 1948 „A folyó varázsa”  rádiójáték
• 1948 „A zöld pokol” folytatásos rádiójáték
• 1949 „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa. Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György.
• 1949 „Mandragora” rádiójáték, Macchiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós, Rádióra alkalmazta: Székely Júlia, Zenéjét szerezte: Kemény Egon Szereplők: Callimaco: Szakáts Miklós, Ligurie szolga: Ujlaki László, Nicia: Lengyel Vilmos, Lucrezia: Feleki Sári, Sostrára komorna: Szabó Margit, Timótheus barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének) Rendező: Körmöczi László dr.
• 1949 „A név bajjal jár” vidám rádiójáték
• 1949 „Bulja Tárász házassága” rádiójáték
• 1949 „Az ész bajjal jár” vígjáték
• 1949 „Megállt az idő” rádiójáték
• 1949 „Dzsomárt szőnyege” mesejáték
• 1949 „Iván Iljics halála” rádiójáték, Lev Tolsztoj elbeszélése Fordította: Trócsányi Zoltán, Írta: Székely Júlia, Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon Szereplők: Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton, Golovina a felesége - Ladomerszky Margit Rendező: Cserés Miklós dr.
• 1949 „Útravaló nélkül” folytatásos rádiójáték
• 1949 „Szabadlábon” rádiójáték, vígjáték
• 1949 „Egy menyecske két ura” vígjáték
• 1949 „Tavasz ég a szemekben” rádiójáték
• 1949 „A csúffá tett város” rádiójáték Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön. Zenéjét szerezte: Kemény Egon

• 1949 „Az áruló” rádiódráma
• 1949 „A próféta szakálla” rádiójáték
• 1949 „Egy nap az üdülőben” bohózat
• 1949 „A hazug” rádiójáték
• 1949 „Wandelaar kapitány” rádiójáték, népmese
• 1949 „A kotnyelesek” rádiójáték
• 1949 „Állatkerti séta” rádiójáték, Versek: Devecseri Gábor
• 1950 „Álomkerti séta” zenés-verses mesejáték, Versek: Devecseri Gábor
• 1950 „Ványa, az ezred fia” („A Jenakiev legények”) hangjáték
• 1950 „Amerika hangja” színjáték
• 1950 „Zója” elbeszélő költemény
• 1950 „Utazás az Uralban” irodalmi útirajz
• 1950 „Tizenkilencen” rádiójáték, kísérőzene
• 1950 „Bem tábornok” rádiójáték
• 1950 „Krasznodomi hősök” („Ifjú gárda” I.) rádiójáték
• 1951 „Zászlók a város fölött” („Ifjú gárda” II.) rádiójáték
• 1951 „Tiszta szívvel” („Partizánok”) rádiójáték, kísérőzene
• 1951 „Kőművesek” - „Hej, te Duna”, dal
• 1952 „Mese az igazságról” („Zója”) rádiójáték
• 1952 „Összeomlás” rádiódráma
• 1953 „Bocskorosok” történelmi rádiódráma
• 1957 „Az elrabolt asszony” rádiójáték
• 1957 „A hódítás iskolája” rádiókomédia
• 1958 „Tűz van!” zenés vígjáték 3 felvonásban
• 1960 „Párizsiak New Yorkban” vígjáték

Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei

Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:

• „Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató: 1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon

• „A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon

„A gyermekdarab –újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal…ragyogó díszletek és ruhák készültek.

Esti Kurir, 1929. december 3.”

Szereplők: Sarkadi Aladár, és ismert hírességek valamint a gyermekvilág kedvencei, mások mellett Gyenes Magda. A táncokat betanította: Metzger Fini Karmester: Kemény Egon

A Magyar Rádió felkérésére komponált művei közül a zenés hangjátékok is készültek gyermekeknek:

• „Dzsomart szőnyege” (1949) Mesejáték

• „Álomkerti séta” (1950) Zenés-verses mesejáték, Devecseri Gábor verse

Emlékezetes sikerei voltak az iskolai életet megörökítő dalai is, amelyeket az akkori általános iskolák énekkarai közül szinte mindegyik előadott. Kottakiadványok (Zeneműkiadó), rádiófelvételek készültek, hanglemezen is megjelentek:

• „Menjünk az iskolába”
• „A mi osztályunk mindenütt az első”
• „A tanító néni”
• „Köszöntsük jó tanítónkat!”.

Legismertebb:

• „Kinyílott a pitypang” (Dalos László verse), 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült.

Országos sikert aratott zenei körökben, a közönség kedvence volt – ma is ismert – hosszú évtizedeken át, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Botka Valéria, Csányi László) egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon, csakúgy, mint a

• „Csillebérci fák alatt” c. szvit „Kukták dala” című tétele.

Óvodás dalocskái (Soltész Erzsi versei) közül - Forrai Katalin: „Ének az óvodában” zenei szerkesztésében évtizedeken át sok kiadást megértek - legismertebb az „Ispiláng” („Ünnepi csokor”), és a  „Búcsú az óvodától” című, előbbi a kötet legújabb kiadásaiban is szerepel.

Kemény Egon művei szerzői jogvédelem alatt állnak.

Külföldi bemutatók

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Bemutatók a Szovjetunióban:

„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.

Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyű” zeneszerzőt: Kemény Egont.

…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.

Esti Hírlap, 1957. december”

• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
• Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11.30. Rendező: Kukusov
• Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
• Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03.20. Rendező: A. Vinyer
• Omszk 1959.01. 27.
• Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959.06.03. 1961.12.09. Rendező: O.Orlov
• Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959.12.24.
• Moszkva – Kreml Színház 1960.
• Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960.06.
• Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
• Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12.09. Rendező: O.Orlov
• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő

További bemutatók:

• Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958.05.
• Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
• Kladno 1958. 10. 18.
• Riga 1958. 11.
• Ploesti 1958. április

Filmzene

• „Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos

„Kemény Egon filmzenéjének sikere

Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csathó Kálmán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melodikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal zeneszerző írta, aki ezzel a muzsikával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.

az Esti Ujság színháza, 1940. március 4.”

Emlékezete

• 2005 - 100. születésnapja tiszteletére Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező Schubert Ferenc szerkesztésével két részes emlékműsort készített, amelyet a Magyar Rádió a „Hatvani diákjai” című daljáték teljes felvételének lejátszásával együtt tűzött műsorra.

• 2012 decembere óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető összeállításában sugároz részleteket Kemény Egon műveiből.

• 2013 júliusában „Kemény Egon-emlékhét” címmel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető rádiófelvételek sugárzásával idézte fel és mutatta be a rádióhallgatók fiatalabb generációinak is a Dankó Rádióban a közönség körében évtizedeken át kedvelt, népszerű, jelentős zenei tekintélyű ám az utóbbi évtizedek alatt ritkábban játszott zeneszerző életművét, a hét vendége a zeneszerző lánya volt.
• 2018 - "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YouTube csatorna indult Kemény Egon életműve bemutatásához.
• 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
• 2019. március - XVII. Lavotta Napok, Kemény Anna Mária előadása a Komáromi farsang című daljátékról a Lavotta-házban, Sátoraljaújhelyen.

Források

• Kemény Egonra emlékezünk = Médiaklikk 2014. július 22.
• Kemény Egon - emlékhét, Dankó Rádió, "Túl az Óperencián" 2013. július 22-28-ig, RTV részletes 2013. 30. hét
• A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923-1973 Összeállította: Koch Lajos Budapest, 1973. Magyar Színházi Intézet
• www.szinhaziadattar.hu
• radiojatek.elte.hu, „Zenés hangjátékok”
• Magyar életrajzi lexikon
• Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 9633301378
• Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. ISBN 9630310015
• Dr. Molnár Imre: A magyar muzsika könyve Budapest, 1936
• Association of Hungarian Musicians: Contemporary Hungarian Composers . Budapest, 1967. Editio Musica
• Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Budapest, 1984. Zeneműkiadó
• Németh Amadé: A magyar operett története Anno Kiadó, MMII
• Simándy József Bánk bán elmondja... Krónikás: Dalos László. Budapest, 2001. Aduprint
• Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal”…, 2006.
• B. Élthes Eszter: Férjem, a komédiás Bessenyeiről a feleség, B. Élthes Eszter. Budapest, 2004. Bessenyei Kft.
• Gáspár Margit: Virágkor tövisekkel szinház.hu 2013
• Rácz György: Mesterek árnyékában, Budapest 1984
• Bozó Péter: Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus
• http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363
• http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon
• Hovanyecz László: Értékteremtők 2012.
• Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944. Budapest, 1979. Magyar Színházi Intézet
• Gajdó Tamás, Magyar Nóra, Péter Zsolt: Ne kérdezd ki voltam... Karády Katalin a díva emlékére. Budapest, 2016. Athenaeum kiadó
• Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II. Országos pedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó 1963.
• Forrai Katalin: Ének az óvodában, Budapest, Móra Kiadó, 2016. 2017.
• Váczi Lili: Meglátogattuk a 180 éves kassai zeneiskolát
• Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez
• Klaus Waller: Der tragische König der Operette 2., überarbeitete Auflage
• Korabeli zenei szaklapok, napilapok, színházi hetilapok, rádióújságok tudósításai és kritikái
• www.artisjus.hu
• IMDb