„Gipsz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kén-dioxid kötőjellel |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
<br> |
<br> |
||
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
||
*'''Képlete:''' CaSO<sub>4</sub> |
*'''Képlete:''' CaSO<sub>4</sub>·2H<sub>2</sub>O |
||
*'''Szimmetriája:''' monoklin (monoklin prizmás) |
*'''Szimmetriája:''' monoklin (monoklin prizmás) |
||
*'''Sűrűsége:''' 2,32 g/cm<sup>3</sup> |
*'''Sűrűsége:''' 2,32 g/cm<sup>3</sup> |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A töményülő tengervíz elsőként kicsapodó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett [[anhidrit]] válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: pl. Gánton (Vértes-hegység) a [[bauxit]] [[pirit]]es fedőagyagában, illetve a budai [[Kiscelli Agyag]] Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók. |
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A töményülő tengervíz elsőként kicsapodó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett [[anhidrit]] válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: pl. Gánton (Vértes-hegység) a [[bauxit]] [[pirit]]es fedőagyagában, illetve a budai [[Kiscelli Agyag]] Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók. |
||
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázak |
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázak kén-dioxid tartalmának ''nedves mészköves technológia'' alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. ''kéntelenítő berendezés'' alkalmazásával végeznek. A technológia nem teljes, de részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található [http://www.mert.hu/Magyar/gipsz.htm] |
||
<br> |
<br> |
||
<br> |
<br> |
||
A lap 2007. szeptember 14., 08:41-kori változata
A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CaSO4·2H2O
- Szimmetriája: monoklin (monoklin prizmás)
- Sűrűsége: 2,32 g/cm3
- Keménysége: 1,5-2 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
- Hasadása: egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó
- Színe: átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett
- Fénye: üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű
Megjelenési formái, genetikája
Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tűalakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szaténpátnak nevezik.
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A töményülő tengervíz elsőként kicsapodó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: pl. Gánton (Vértes-hegység) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázak kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia nem teljes, de részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található [1]
Felhasználása
Az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet, mint égetett gipsz alkalmazzák.
Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.
Rokon ásványfajok
