„Egysejtűek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. április 26., 17:34-kori változata

Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.

A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:

Valonia ventricosa – zöldmoszat, átmérője 1–4 cm
Syringammina fragilissima – likacsosházú, akár 20 cm-es is lehet
Thiomargarita namibiensis – a legnagyobb ismert baktérium, mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet.

Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák. Az egysejtű állatok eukarióta gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan). 4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.

Egyes többsejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.

Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:EscherichiaColi NIAID.jpg|thumb|right|250px|''[[Escherichia coli]]'' baktérium]]
-'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''', olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtű élőlények]]kel, melyek egynél több sejtből állnak.
+'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''' olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtűek|többsejtű élőlényekkel]], melyek egynél több sejtből állnak.
 A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható ([[mikroorganizmus]]), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 * ''[[Valonia ventricosa]]'' – [[Zöldmoszatok|zöldmoszat]], átmérője 1–4&nbsp;cm
 * ''[[Syringammina fragilissima]]'' – [[Likacsosházúak|likacsosházú]], akár 20&nbsp;cm-es is lehet
-* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3&nbsp;mm, de akár 0,75&nbsp;mm-es is lehet de ez csak megközelítő érték.
+* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3&nbsp;mm, de akár 0,75&nbsp;mm-es is lehet.
-Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]].
+Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]].
-Az egysejtű állatok eukariota gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan).
+Az egysejtű állatok eukarióta gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan).
 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.
-Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]].
+Egyes többsejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]].
 Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.