„Golgota” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Golgotha Crucifix.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kereszt a [[Szent Sír-templom|Szent Sír Bazilika]] kupoláján [[Jeruzsálem]]ben, a feltételezett Golgota helyén]] |
|||
[[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Munkácsy Mihály]]: ''Golgota'' ([[1884]])]] |
[[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Munkácsy Mihály]]: ''Golgota'' ([[1884]])]] |
||
[[Fájl:Kazimierz Dolny 045.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Golgota ([[Kazimierz Dolny]], [[Lengyelország]])]] |
|||
A '''golgota''' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az [[arámi nyelv|arámi]] átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A [[görög nyelv|görögben]] „kranion”, a [[latin nyelv|latinban]] pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[kálvária]] szavunk. A szó jelentése: [[koponya]]/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az [[ókor]]i időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az [[evangélium]]ok tanúsága szerint itt [[keresztrefeszítés|feszítették keresztre]] [[Jézus]]t. |
A '''golgota''' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az [[arámi nyelv|arámi]] átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A [[görög nyelv|görögben]] „kranion”, a [[latin nyelv|latinban]] pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[kálvária]] szavunk. A szó jelentése: [[koponya]]/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az [[ókor]]i időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az [[evangélium]]ok tanúsága szerint itt [[keresztrefeszítés|feszítették keresztre]] [[Jézus]]t. |
||
A lap 2019. április 26., 15:12-kori változata
A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szent Sír-templomot azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.
Források
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
