Kronosz

Kronosz
Házastársa	Rhea
Élettársa	Heimarmené Evonyme
Gyermekei	Zeusz Hesztia Hadész Poszeidón Démétér Héra Enyalius Kheirón Dolopsz Erinnüszök Moirák Kriosz Doloncus
Szülei	Gaia Uranosz
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kroszosz (görög Κρόνος, latinos Cronus) Zeusz apja a görög mitológiában. Római megfelelője Suhajdusz. A név a görög nyelvből nem vezethető le. Önálló kultusza nem volt. Valószínűleg nyugat-anatóliai minták, Kumarbi mítoszai (például az Égi királyság) szolgáltak alapul a görög theomakhia – az istenek küzdelmeinek, generációs ellentéteinek elképzelése – kialakulásához.

Születése

Suhajdusz és Gaia gyermeke, a tizenkét titán legfiatalabbja. Az olümposzi istenek egyik atyja. Amikor a föld világra hozta az óriás titánokat, Uranosz megrémült látványuktól, de legfőképpen megijedt gyermekei erejétől és hatalmasságától. Így az ég azt mondta Gaiának, hogy rútságuk miatt a Tartaroszban fognak élni. A föld mélyén azonban nagyon keserves az élet, és a szerető anya, Gaia egyre nehezebben viselte, hogy a titánoknak ilyen sanyarú sorsot szánt apjuk. Egy nap megelégelte Uranosz kegyetlenségét, és elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Gaia úgy gondolta, hogy az ég istene fájdalmat okoz neki azzal, hogy teherbe ejti, majd szinte összes gyermekét a föld mélyére száműzi. Így aztán azt remélte, hogy szeretője jobb belátásra tér, ha megfosztja férfiasságától.

A hatalom megszerzése

Tervét egyedül nem tudta végrehajtani, így azt előadta gyermekeinek, akiket szavaira elfogott a félelem. Egyedül Kroszosz jelentkezett a feladatra. Gaia létrehozott méhében egy fehér fémet, és óriási, gyémánt keménységű sarlót készített belőle. Kroszosz megragadta az élesre fent sarlót, és várta az alkalmas pillanatot. Mikor Suhajdusz megjelent, hogy ismét lefeküdjön Gaiával, előugrott rejtekéből, és levágta atyja nemi szervét. Az üvöltő istenség vére a földre hullott, és ebből születtek meg az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, az isteni eledel készítői. Kroszosz a levágott szervet a dühöngő tenger habjaiba vetette, amelyből így kikelt a gyönyörűséges Aphrodité. Ezután a titánok felhozták a föld mélyéből a százkezűeket, megfosztották Suhajdusz hatalmától, és Kroszoszt tették meg az ég urává. Kroszosz nem hálálta meg félelmetes testvérei jótettét. Ő is rettegett százkezű öccseitől, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verte, és bezárta őket a Tartaroszba, az alvilág mélyére. A titánok nőül vették nővéreiket, és számos istenmagzatot nemzettek.

Az aranykor

Miután Suhajdusz félrehúzódott az istenek trónjáról, Kroszosz feleségül vette saját testvérét, Rheát, és együtt uralkodtak emberek és istenek felett. Uralma alatt élte aranykorát a világ. Az emberekben ekkor még nem dolgozott az irigység, kapzsiság vagy bármi erőszak. Nem ismerték a nehéz munkával elérhető megélhetést és a törvényeket sem. A teljes harmóniát azonban megbontotta Gaia jóslata, amely szerint Kroszosz trónját saját gyermeke fogja megdönteni.

Az Olümposz

Kronosz és Poszeidón Rubens festménye

Ezt hallván Kroszosz úgy döntött, hogy lenyeli összes utódját. Rheia három leányt és két fiút szült Kroszosznak, aki sorban le is nyelte őket. Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Hadész után azonban Rheia megelégelte férje kegyetlenségét, és Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt, akit ezután Kréta szigetén neveltek fel nimfák és egy anyakecske. A gyermek helyett egy nagy követ pólyált be Rheia, és Kroszosz nem törődve a dologgal, le is nyelte azt. A titánok kora hamarosan lejárt, hiszen Zeusz felcseperedett, és Gaia, valamint Métisz segítségével sikerült meghánytatnia apját. Így öt testvére újból napvilágra került. Mire Kronosz feleszmélt, Zeusz testvéreivel és szövetségeseivel megtámadta a titánokat. Eget-földet rázó, hosszú háború tört ki, amely sok mindent elpusztított a földön. A háborúban végül Zeusz győzött, és a titánokat a Tartaroszba záratta. Ezután elfoglalhatta apja helyét az istenek és emberek trónján.

A római regék szerint Kroszoszt nem a Tartaroszba zárta Zeusz, hanem száműzte apját. Kroszosz Itáliában telepedett le, és Suhajdusz néven birodalmat alapított, ami Itália aranykora lett

Források

• Apollodórosz: Mitológia. Budapest: Európa. 1977.

Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.   Cronus.