„Ábel a rengetegben (regény)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.138.11 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Tésasszony (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
| fordító =
| fordító =
| főszerkesztő =
| főszerkesztő =
| kép =
| kép = Tamasi-aron-abel-a-rengetegben-17855943-eredeti.jpg
| képszél =
| képszél =
| képaláírás =
| képaláírás = Az első kiadás
| szerző = [[Tamási Áron]]
| szerző = [[Tamási Áron]]
| ország = {{Magyarország}}
| ország = {{Magyarország}}

A lap 2019. április 23., 00:24-kori változata

Ábel a rengetegben
Az első kiadás
Az első kiadás
SzerzőTamási Áron
Eredeti címÁbel a rengetegben
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Műfajkisregény
KövetkezőÁbel az országban
Kiadás
KiadóBrassói Lapok (részletekben)
Erdélyi Szépmíves Céh
Kiadás dátuma1932
Magyar kiadóMóra Ferenc Könyvkiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma1944[1]
IllusztrátorBánffy Miklós
Média típusakönyv
Oldalak száma252 (1989)
ISBNISBN 9631538931
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete. A regényciklust eredetileg a Brassói Lapok című újság adta le kétszáznál is több részletben. A trilógia első részét 1932-ben közölte a lap, a másodikat 1933-ban (akkor még Ábel a társadalomban címmel), az utolsót pedig 1934 szeptemberétől 1935 januárjáig bezárólag. Könyvként 1932-ben jelent meg, Kolozsvárott, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, Kós Károly tervei szerint, Bánffy Miklós tollrajzaival.

A regény két folytatása, az Ábel az országban 1933-ban jelent meg (1935-ben pedig Buday György fametszeteivel), és az Ábel Amerikában 1934 végén. A trilógia önálló egységként 1937-ben jelent meg, a budapesti Révai Irodalmi Intézet adta ki egy kötetben, Ábel néven, az országos könyvnapok megrendezése alkalmából. Azóta használatos a trilógia összefogó neveként az Ábel név.[2]

A regényt a II. világháború idején Kolozsvárott menedéket kapott Adam Bahdaj és Kazimiera Iłłakowiczówna fordította lengyel nyelvre.[3]

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Szakállas Ábel tizenöt éves székely fiú, aki az első világháború után elszakadt Erdélyben, Csíkcsicsón lakik. Édesapja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára. Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, akkor fizetés ellenében számlát állítson ki nekik.

A fiú talált kutyájával, két tyúkkal, egy kecskével és egy macskával tölti mindennapjait, míg egyik erdei sétája alkalmával puskákat és fekete, nagy vaskörtéket talál. Az egyik vaskörte alá tüzet rak, majd a hatalmas robbanás után visszatérve a helyszínre hatalmas pusztítást lát. Ábel örül ennek, mivel szerződése szerint a (viharban) kidőlt fákat eladhatja, és az értük kapott pénzt megtarthatja.

Egy Fuszulán nevű román kereskedő becsapja, majd Ábel leleplezvén a csalást, a társaság igazgatójával elfogja. Mivel a csaló elmenekül, kirendelnek a fiú mellé egy marcona román csendőrt, Surgyélánt.

Ketten töltik a telet a hótól elzárt házban, egyik nap a csendőr egy sassal tér haza, ami megöli a macskát és a kutya fél szemét is kikaparja. A sast végül megsütik és megeszik, de az emészthetetlen húsától Ábel hosszú időre ágynak esik. Míg az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a román csendőr megeszi a kecskét és elviszi a puskáját, amiben benne volt ezer lej, amit a fölösleges fából szerzett saját magának.

Surgyélán később összeáll Fuszulánnal, és akkor térnek vissza az erdei házba, mikor Ábel édesapja is ott tartózkodik, mert meghozta a rossz hírt, hogy a szeretett édesanyja meghalt. Az öreg lerészegedett, és fogást keresett a két gonosztevőn. Ábel nagy nehezen megmenti apját a verekedéstől, és ezzel saját életüket is.

Ábel összebarátkozik a közeli papokkal, akiknek egyik legfiatalabb növendékét, Márkust különösen a szívébe zárja. Ez a tüdőbeteg fiú végül is felköltözik Ábelhez Hargitára, hogy ott gyógyuljon. A két fiatalt felkeresi Surgyélán és Fuszulán, majd az ifjú szerzetes elmondott beszédének hatására önként jelentkeznek a csendőrségen.

Márkus végül belehal a betegségébe és a Hargitán eltemetik. A temetés után Ábel elmegy a megbízó bankjába, hogy felvegye a fizetését, és ott szembesül a ténnyel, hogy télre csak a fele fizetés jár, mivel akkor nem kell fát eladni. Ábel leadja a munkát, visszatér falujába, ahol meglátogatja édesanyja sírját, és ott megfogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója lesz.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

  • Szakállas Ábel (főszereplő)
  • Szakállas Gergely, Ábel édesapja
  • Ábel édesanyja
  • Dávid Pali bácsi
  • főbarát, a csíksomlyói páter gvárgyián
  • Márkus, fiatal barát
  • Furtunát, barát
  • bankigazgató
  • a bank szeplős pénztárosa
  • Fuszulán, román kereskedő, rabló
  • Surgyélán, csendőr, majd rabló
  • csendőrök
  • Bolha, Ábel kutyája

Jegyzetek

  1. További kiadások a Moly oldalán
  2. Tamási Áron. Ábel. Ciceró Kiadó, 595. o. (1999). ISBN 9789635396207 
  3. Kazimiera Iłłakowiczówna. lengyelironok.wikia.com

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ábel a rengetegben (regény) témában.