„Rondó (zene)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Üres tagek (span, div, center stb.) eltávolítása, Wikipédia:Ellenőrzőműhely #85 (szöveg paraméter nélküi spanben) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=== Osztályozása === |
=== Osztályozása === |
||
A rondóformákat többféleképpen osztályozzák.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_1436_010_101215.pdf|title=Formatan II. - Rondóforma|accessdate=2016-06-03|author=Lakatos Ágnes|format=PDF|publisher=Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet}}</ref> Pusztán terjedelem alapján történő felosztásban megkülönböztetnek kis és nagy rondót, ez az osztályozás viszont nincs tekintettel magára a rondóformára. |
A rondóformákat többféleképpen osztályozzák.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_1436_010_101215.pdf|title=Formatan II. - Rondóforma|accessdate=2016-06-03|author=Lakatos Ágnes|format=PDF|publisher=Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140326121117/http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_1436_010_101215.pdf|archivedate=2014-03-26}}</ref> Pusztán terjedelem alapján történő felosztásban megkülönböztetnek kis és nagy rondót, ez az osztályozás viszont nincs tekintettel magára a rondóformára. |
||
[[Weiner Leó]] a rondóformákat alsóbbrendű és felsőbbrendű formák csoportjára osztotta.<ref name=":0" /> Az alsóbbrendű rondóformák a magasabb rendű formáktól függetlenek, inkább az összetett dalformákra hasonlítanak. Ezzel szemben a felsőrendű rondóformák más összetettebb formák (például szonátaforma) módosulatának tekinthetők. Azaz a zeneszerző úgy módosítja a szonátaformát, hogy a műforma rondóra jellemző jegyeket vesz fel. |
[[Weiner Leó]] a rondóformákat alsóbbrendű és felsőbbrendű formák csoportjára osztotta.<ref name=":0" /> Az alsóbbrendű rondóformák a magasabb rendű formáktól függetlenek, inkább az összetett dalformákra hasonlítanak. Ezzel szemben a felsőrendű rondóformák más összetettebb formák (például szonátaforma) módosulatának tekinthetők. Azaz a zeneszerző úgy módosítja a szonátaformát, hogy a műforma rondóra jellemző jegyeket vesz fel. |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.humanities.mcmaster.ca/~mus701/macmacvol2/contents/appendix.htm Rondo and Ritornello Forms in Tonal Music] |
* [https://web.archive.org/web/20160608152021/http://www.humanities.mcmaster.ca/~mus701/macmacvol2/contents/appendix.htm Rondo and Ritornello Forms in Tonal Music] |
||
* [http://mtcn.free.fr/mtcn-traditional-music-midi-limoux-carnival.php Rondo form in traditional marches from Limoux' carnival] |
* [http://mtcn.free.fr/mtcn-traditional-music-midi-limoux-carnival.php Rondo form in traditional marches from Limoux' carnival] |
||
* http://www.karmina.cz/mp3/cd7/09.mp3 |
* http://www.karmina.cz/mp3/cd7/09.mp3 |
||
A lap 2019. április 21., 14:04-kori változata
A klasszikus zenében a rondó egy visszatérő motívumokból álló műforma. A kifejezés a francia rondeau szóból ered, jelentése kör.[1] A szó más értelemben vonatkozhat a mű egyes karakterjegyeire, vagy a rondó versformával való kapcsolatára.
Formai jellemzői
Felépítése
A rondóformában egy fő téma, vagy refrén váltakozva szerepel egy vagy több, a fő témával kontrasztban álló formai egységgel (epizóddal). A kezdőtéma a refrén, melyet epizód követ, majd a műben a refrén többször visszatér.
A formai egységek ilyen váltakozásának vannak bevett szokásai is. A klasszika zenéjében gyakori volt az RAR, az RARBR illetve az RARBRAR szerkezet, (ahol R a refrén, A és B pedig epizódok).[2] A kombinált egységek műtől függően különbözhetnek, illetve az egyes egységek variációja, lerövidítése, kisebb módosítása is gyakori.
Osztályozása
A rondóformákat többféleképpen osztályozzák.[3] Pusztán terjedelem alapján történő felosztásban megkülönböztetnek kis és nagy rondót, ez az osztályozás viszont nincs tekintettel magára a rondóformára.
Weiner Leó a rondóformákat alsóbbrendű és felsőbbrendű formák csoportjára osztotta.[3] Az alsóbbrendű rondóformák a magasabb rendű formáktól függetlenek, inkább az összetett dalformákra hasonlítanak. Ezzel szemben a felsőrendű rondóformák más összetettebb formák (például szonátaforma) módosulatának tekinthetők. Azaz a zeneszerző úgy módosítja a szonátaformát, hogy a műforma rondóra jellemző jegyeket vesz fel.
A bécsi klasszikában előfordulhat, hogy a rondóban nem egy, hanem két téma tér vissza. Ezt általában szonátaformában valósítják meg, melyet szonátarondónak nevezünk. Erre a RARBRAR szerkezetű formára jellemző, hogy a második epizód témáját hasonlóan dolgozzák ki, mint a szonátában a második témacsoportot: azaz hogy az első epizód tonikától eltérő fokon jelenik meg, ezt viszont a többi tonikán követi.
Eredete
A kifejezés valószínűleg a középkori rondó versforma megnevezéséből ered, melyben hosszabb versszakokat rövidebb refrének váltanak.[4] Egyesek vitatják, hogy a zenei műforma a versformából származna, vagy ha mégis, ez a kapcsolat áttételes. Erről ír például Arnold Schönberg Style and Idea című tanulmányában rámutatva, hogy különbözik egymástól az ismétlés szerepe a zenei illetve a versformában.
A rondó korai megfelelője a barokk zenében a ritornell, melyet a barokk koncertek gyorstételeiben, illetve vokális és kórusművekben is alkalmaztak. Ennek jellemzője volt, hogy a visszatérő ritornellt a tutti, míg az epizódokat csak a szólisták játsszák. Alapvető különbség a két forma között, hogy a ritornellben a főtéma csak elemeiben tér vissza, variálása során más fokon is történhet, míg a rondó refrénje mindig a főtéma azonos fokon való variálása.
Nem általánosan elfogadott álláspont, hogy a ritornell lenne a rondóforma előzménye. Például Cedric Thorpe Davie szerint a ritornell kialakulása és formai fejlődése inkább koncertforma, mint a rondó kialakulásához vezetett.[5]
Sem a középkori és reneszánsz vokális rondó, sem a francia barokkra jellemző rondó zenei műforma nem összetévesztendő a rondó versformával, vagy a rondó mai zenei értelmével. Bár a francia rondeau kifejezést egyes gyors tételekre is alkalmazták, például Rameau A gáláns Indiákban felhangzó rondójára, vagy Couperin Les Barricades Mystérieuses című művére, ezek nem a mai értelemben vett rondóformában íródtak. Utóbbi az ún. párizsi rondóként ismert típus, melyre csak körvonalaiban vezethető vissza a bécsi klasszicista rondó.
Példák
- Johann Sebastian Bach: E-dúr hegedűverseny, zárótétel
- Antonín Dvořák: h-moll Gordonkaverseny, harmadik tétel
- Ludwig van Beethoven: Zongoraszonáta (op. 13.), zárótétel.[4]
Jegyzetek
- ↑ the definition of rondeau. Dictionary.com. (Hozzáférés: 2016. június 3.)
- ↑ Eugene K. Wolf, "Rondo", Harvard Dictionary of Music, fourth edition, edited by Don Michael Randel.
- ↑ a b Lakatos Ágnes: Formatan II. - Rondóforma (PDF). Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. [2014. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 3.)
- ↑ a b White, John D. (1976).
- ↑ Thorpe Davie, ''Musical Structure and Design''.
Külső hivatkozások
- Rondo and Ritornello Forms in Tonal Music
- Rondo form in traditional marches from Limoux' carnival
- http://www.karmina.cz/mp3/cd7/09.mp3
Szövegek az angol Wikiforráson:
- "Rondo". New International Encyclopedia. 1905.
- "Rondeau". Encyclopedia Americana. 1920.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rondo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.