„Szergej Georgijevics Gorskov” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hadtudomány egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:SG-Gorshkov.jpg|thumb|200px|right|Szergej Gorskov az 1930-as évek elején]] |
[[Fájl:SG-Gorshkov.jpg|thumb|200px|right|Szergej Gorskov az 1930-as évek elején]] |
||
'''Szergej Georgijevics Gorskov''' ([[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkij]], [[1910]]. [[február 26.]] – [[Moszkva]], [[1988]]. [[május 13.]]) [[Oroszok|orosz]] nemzetiségű [[Szovjetunió|szovjet]] katonatiszt, 1956–1985 között a [[Szovjet Haditengerészet]] parancsnoka volt. A [[hidegháború]] idején indított nagyarányú szovjet flottafejlesztés kezdeményezője és irányítója volt, melynek nyomán a Szovjetunió az [[1970-es évek]] végére globális képességekkel rendelkező tengeri haderőre tett szert. Gyakorlati irányító és szervező tevékenysége mellett [[hadtudomány]]i munkássága is jelentős. |
'''Szergej Georgijevics Gorskov''' ([[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkij]], [[1910]]. [[február 26.]] – [[Moszkva]], [[1988]]. [[május 13.]]) [[Oroszok|orosz]] nemzetiségű [[Szovjetunió|szovjet]] katonatiszt, 1956–1985 között a [[Szovjet Haditengerészet]] parancsnoka volt. A [[hidegháború]] idején indított nagyarányú szovjet flottafejlesztés kezdeményezője és irányítója volt, melynek nyomán a Szovjetunió az [[1970-es évek]] végére globális képességekkel rendelkező tengeri haderőre tett szert. Gyakorlati irányító és szervező tevékenysége mellett [[Hadtudomány (fogalom)|hadtudomány]]i munkássága is jelentős. |
||
Az [[Orosz Birodalom]]hoz tartozó [[ukrajna]]i [[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkijban]] (ma: ''Kamjanec-Pogyilszkij)'' született. Szülei tanárok voltak. 1912–1926 között [[Kolomna|Kolomnában]] élt, ott kezdte iskoláit. 1926-ban kezte meg tanulmányait a [[Szentpétervári Állami Egyetem|Pétervári Állami Egyetem]] Matematika–fizika karán. 1927-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és a [[Szentpétervári Haditengerészeti Főiskola|Frunze Haditengerészeti Főiskolára]] iratkozott be. |
Az [[Orosz Birodalom]]hoz tartozó [[ukrajna]]i [[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkijban]] (ma: ''Kamjanec-Pogyilszkij)'' született. Szülei tanárok voltak. 1912–1926 között [[Kolomna|Kolomnában]] élt, ott kezdte iskoláit. 1926-ban kezte meg tanulmányait a [[Szentpétervári Állami Egyetem|Pétervári Állami Egyetem]] Matematika–fizika karán. 1927-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és a [[Szentpétervári Haditengerészeti Főiskola|Frunze Haditengerészeti Főiskolára]] iratkozott be. |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
{{portál|Oroszország||Történelem||Hadtudomány|i }} |
{{portál|Oroszország||Történelem||Hadtudomány|i }} |
||
{{DEFAULTSORT:Gorskov Szergej Georgijevics}} |
{{DEFAULTSORT:Gorskov Szergej Georgijevics}} |
||
[[Kategória:Szovjet katonák]] |
[[Kategória:Szovjet katonák]] |
||
[[Kategória:1910-ben született személyek]] |
[[Kategória:1910-ben született személyek]] |
A lap 2019. április 20., 09:42-kori változata
Szergej Georgijevics Gorskov (Kamenyec-Podolszkij, 1910. február 26. – Moszkva, 1988. május 13.) orosz nemzetiségű szovjet katonatiszt, 1956–1985 között a Szovjet Haditengerészet parancsnoka volt. A hidegháború idején indított nagyarányú szovjet flottafejlesztés kezdeményezője és irányítója volt, melynek nyomán a Szovjetunió az 1970-es évek végére globális képességekkel rendelkező tengeri haderőre tett szert. Gyakorlati irányító és szervező tevékenysége mellett hadtudományi munkássága is jelentős.
Az Orosz Birodalomhoz tartozó ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban (ma: Kamjanec-Pogyilszkij) született. Szülei tanárok voltak. 1912–1926 között Kolomnában élt, ott kezdte iskoláit. 1926-ban kezte meg tanulmányait a Pétervári Állami Egyetem Matematika–fizika karán. 1927-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és a Frunze Haditengerészeti Főiskolára iratkozott be.
Művei
- Az állam tengeri hatalma[1] (eredeti kiadás: Morszkaja moscs goszudarsztva, Szovjetunió Védelmi MInisztériumának Katonai Kiadója, 1976)
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Sz. G. Gorskov: Az állam tengeri hatalma, Zrínyi Katonai Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-326-140-6