„Thesszália” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Génidox (vita) szerkesztéséről Iulius Aegidius szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
14. sor: 14. sor:
Thesszáliában erőteljes [[újkőkorszak|neolitikus]] kultúra volt [[i. e. 2500]] körül. [[Mükénéi kultúra|Mükénéi]] településeket szintén találtak például [[Iólkhosz]], [[Dimini]] és [[Szeszklo]] ([[Vólosz]] közelében) területén.
Thesszáliában erőteljes [[újkőkorszak|neolitikus]] kultúra volt [[i. e. 2500]] körül. [[Mükénéi kultúra|Mükénéi]] településeket szintén találtak például [[Iólkhosz]], [[Dimini]] és [[Szeszklo]] ([[Vólosz]] közelében) területén.


Később az [[ókori Görögország|antik]] időkben Thesszália az arisztokratikus családok – mint a [[Lárisza|lariszai]] [[Aleuadák]], a [[krannón]]i [[Szkopadák]] és a [[pharszalosz]]i [[Ekhekratidák]] – földje lett. Ezek a vezető arisztokrata családok szövetségbe szervezték Thesszáliát és később a befolyásuk alá vonták a delphoi [[amphiktüoniát]] is. Thesszália nagyon híres volt a lovasságáról. A [[görög–perzsa háborúk]] idején az Aleuadák a perzsákhoz csatlakoztak. Az [[i. e. 4. század]]ban Thesszália függésbe került [[Makedónia|makedóniától]] és sokan vazallusként szolgálták őket.
Később az [[ókori Görögország|antik]] időkben Thesszália az arisztokratikus családok – mint a [[lárisza]]i [[Aleuadák]], a [[krannón]]i [[Szkopadák]] és a [[pharszalosz]]i [[Ekhekratidák]] – földje lett. Ezek a vezető arisztokrata családok szövetségbe szervezték Thesszáliát és később a befolyásuk alá vonták a delphoi [[amphiktüoniát]] is. Thesszália nagyon híres volt a lovasságáról. A [[görög–perzsa háborúk]] idején az Aleuadák a perzsákhoz csatlakoztak. Az [[i. e. 4. század]]ban Thesszália függésbe került [[Makedónia|makedóniától]] és sokan vazallusként szolgálták őket.


A [[Római Birodalom|rómaiak]] [[i. e. 148]]-ban Thesszáliát [[Makedónia]] [[provincia]] részévé tették, de [[300]]-ban külön provincia lett [[Larisza]] székhellyel. A [[Bizánci Birodalom]] része volt a [[13. század]]ig, amikor nagy részét [[vlachok|vlach]] pásztorok vonták ellenőrzésük alá (ld. [[Nagy Vlachia]]).
A [[Római Birodalom|rómaiak]] [[i. e. 148]]-ban Thesszáliát [[Makedónia]] [[provincia]] részévé tették, de [[300]]-ban külön provincia lett [[Lárisza]] székhellyel. A [[Bizánci Birodalom]] része volt a [[13. század]]ig, amikor nagy részét [[vlachok|vlach]] pásztorok vonták ellenőrzésük alá (ld. [[Nagy Vlachia]]).


A [[negyedik keresztes hadjárat]] után Thesszália a [[Thesszalonikéi Királyság]] ellenőrzése alá került, de [[1215]]-ben [[I. Theodor epiruszi despota]] megtámadta és elfoglalta Thesszáliát. A dinasztiának [[1318]]-ban lett vége, majd bizánci és szerb uralom következett. Rövid függetlenség után az [[Oszmán Birodalom]] foglalta el Thesszáliát [[1394]]-ben. [[1881]]-ben a törökök Thesszália legnagyobb részét feladták.
A [[negyedik keresztes hadjárat]] után Thesszália a [[Thesszalonikéi Királyság]] ellenőrzése alá került, de [[1215]]-ben [[I. Theodorosz epiruszi despota]] megtámadta és elfoglalta Thesszáliát. A dinasztiának [[1318]]-ban lett vége, majd bizánci és szerb uralom következett. Rövid függetlenség után az [[Oszmán Birodalom]] foglalta el Thesszáliát [[1394]]-ben. [[1881]]-ben a törökök Thesszália legnagyobb részét feladták.


== Közigazgatás ==
== Közigazgatás ==

A lap 2019. április 19., 05:59-kori változata

Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése

Thesszália[1] (görögül Θεσσαλία [Theszalía], ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva. Északról Nyugat- és Közép-Makedónia, nyugatról Epirusz, délről Közép-Görögország, keletről az Égei-tenger határolja. Fővárosa Lárisza.

Földrajz

Thesszáliai táj

Földrajzilag Thesszália egy hegyekkel övezett síkság (Tríkala és Lárisza) körül. Határozott nyári és téli évszakkal rendelkezik, a nyári esők miatt síkságai nagyon termékenyek. Időnként ezért „Görögország kenyereskosarának” is nevezik.

A területet északról a Khászia és a Cambunian hegységek, északkeletről az Olümposz hegylánc határolja. Tőle nyugatra fekszik a Píndosz, délkeletre az Óssza és Pélion partvidéke. Keresztülfolyik rajta a Pineiosz folyó, és annak mellékfolyói.

Története

Thesszáliában erőteljes neolitikus kultúra volt i. e. 2500 körül. Mükénéi településeket szintén találtak például Iólkhosz, Dimini és Szeszklo (Vólosz közelében) területén.

Később az antik időkben Thesszália az arisztokratikus családok – mint a láriszai Aleuadák, a krannóni Szkopadák és a pharszaloszi Ekhekratidák – földje lett. Ezek a vezető arisztokrata családok szövetségbe szervezték Thesszáliát és később a befolyásuk alá vonták a delphoi amphiktüoniát is. Thesszália nagyon híres volt a lovasságáról. A görög–perzsa háborúk idején az Aleuadák a perzsákhoz csatlakoztak. Az i. e. 4. században Thesszália függésbe került makedóniától és sokan vazallusként szolgálták őket.

A rómaiak i. e. 148-ban Thesszáliát Makedónia provincia részévé tették, de 300-ban külön provincia lett Lárisza székhellyel. A Bizánci Birodalom része volt a 13. századig, amikor nagy részét vlach pásztorok vonták ellenőrzésük alá (ld. Nagy Vlachia).

A negyedik keresztes hadjárat után Thesszália a Thesszalonikéi Királyság ellenőrzése alá került, de 1215-ben I. Theodorosz epiruszi despota megtámadta és elfoglalta Thesszáliát. A dinasztiának 1318-ban lett vége, majd bizánci és szerb uralom következett. Rövid függetlenség után az Oszmán Birodalom foglalta el Thesszáliát 1394-ben. 1881-ben a törökök Thesszália legnagyobb részét feladták.

Közigazgatás

Thesszália öt regionális egysége és központjaik:

Közlekedés

Sok főútja van, az Athén és Szaloniki közötti vasúti fővonal keresztülhalad Thesszálián.

Jegyzetek

  1. A görög név szabatos újkori átírása a Theszalía volna, de az ÚNMH. a Thesszália formát mint hagyományosat megtartani rendeli (224).

További információk

Commons:Category:Thessalia
A Wikimédia Commons tartalmaz Thesszália témájú médiaállományokat.