„Matthias Grünewald” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
→Galéria: better image |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Kép:Mathis Gothart Grünewald 003.jpg|''A Santa Maria Maggiore alapítása Rómában'' (1517-19) |
Kép:Mathis Gothart Grünewald 003.jpg|''A Santa Maria Maggiore alapítása Rómában'' (1517-19) |
||
Kép:Grünewald Christ Carrying the Cross.jpg|''Krisztus ostorozása'' (c.1503) |
Kép:Grünewald Christ Carrying the Cross.jpg|''Krisztus ostorozása'' (c.1503) |
||
Fájl: |
Fájl:Matthias Grünewald Isenheimer Altar Auferstehung.jpg|Feltámadás<ref>Az isenheimi oltárról; olaj, fa, 269 x 367 cm; Musée d'Unterlinden, [[Colmar]]. Lásd Gombrich i.m.</ref> (1515) |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2019. április 14., 11:12-kori változata
| Matthias Grünewald | |
 | |
| János evangélista, sokáig Grünewald önarcképének hitték | |
| Született | Würzburg[6][5] |
| Elhunyt | 1528. augusztus 31. (47-48 évesen)[3] Halle[5] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | pestis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matthias Grünewald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Matthias Grünewald, neve eredetileg valószínűleg Mathis Gothardt Joachim von Sandrart volt (1470/1483 között – 1529 körül), kora reneszánsz német festő, aki azonban képi világában inkább a gótika képviselője. Dürer kortársa volt.
Élete
Miután megházasodott, azt követően felesége nevét is (Neithardt) felvette. Egy lelkes rajongója írta dolgozatában nevét Grünewaldnak, e helytelenül leírt név ment át a köztudatba és átvette a szakirodalom is. Dürerrel ellentétben, aki rendszeresen dokumentálta munkáit, igen keveset lehet tudni róla. Joachim von Sandrart ír a 17. században egy bizonyos aschaffenburgi festőről, aki a majna-vidéki városokban dolgozott, és idősebb korában udvari festője volt Albrecht mainzi érseknek. Valószínűleg Würzburgban született az 1470-es években. Lehetséges, hogy az idősebb Hans Holbein tanítványa volt.
Munkái
Kevés munkája ismert. A mesternek tulajdonított néhány kép az M. G. N. kezdőbetűket viseli magán. Ezek leginkább kisebb-nagyobb vidéki templomokban szétszórva található oltárképek. Grünewald valószínűleg ismerte a reneszánsz több vívmányát, ezek azonban nemigen hatottak rá. A késő gótikus stílus vallásos művészetének merev szabályait nem tekintette béklyóknak. Számára a művészet nem a szépség rejtett törvényeinek kutatását jelentette, hanem az volt a célja, hogy festményei által prédikáljon.
Az isenheimi oltár
Grünewald fő műve eredetileg az issenheimi antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli Colmar város Unterlinden Múzeumában van (Musée d'Unterlinden), ami szintén kolostor volt egykor. Az antonita rend Remete Szent Antalról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál.
Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek Jézus testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát.
Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll (aki jelképként van jelen, hiszen az esemény idején ő már halott), vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János apostol tart, mellettük a térdelő, rimánkodó Mária Magdolna.
A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota. A nagy képtől balra pedig Remete Szent Antal, egy talapzaton áll. Arca a kolostor apátjának arcmása.
Az oltárkép tábláinak kihajtása után további részletek fedezhetők fel a szentek életéből.
Galéria
-
Madonna és a gyermek (1517-19) -
A Santa Maria Maggiore alapítása Rómában (1517-19) -
Krisztus ostorozása (c.1503) -
![Feltámadás[7] (1515)](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Matthias_Gr%C3%BCnewald_Isenheimer_Altar_Auferstehung.jpg/72px-Matthias_Gr%C3%BCnewald_Isenheimer_Altar_Auferstehung.jpg)
Feltámadás[7] (1515)
![Feltámadás[7] (1515)](/wiki/F%C3%A1jl:Matthias_Gr%C3%BCnewald_Isenheimer_Altar_Auferstehung.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
- ↑ a b c https://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12011354n
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Matthias-Grunewald
- ↑ Az isenheimi oltárról; olaj, fa, 269 x 367 cm; Musée d'Unterlinden, Colmar. Lásd Gombrich i.m.
Források
- Michael Levey: A festészet rövid története, Corvina Kiadó, 1972.
- E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 2002. Grünewald lásd 354. p. ISBN 963-9283-64-9
- Karátson Gábor: Hármaskép Leonardo, da Vinci, 1452-1519. Grünewald, Matthias, 16th cent. Vajda, Lajos, 1908-1941. ISBN 963270147X, 1975, Magvető (Budapest)
- Wilhelm Fraenger: Matthias Grünewald Budapest, Corvina, 1988
