„Nagyon nagy tömegű fekete lyuk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Ib11 (vitalap | szerkesztései) →Fejlődése: Frissítés az első akkréciós korong 2019. április 10-i publikálása alapján. |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''nagyon nagy tömegű''' (szupernagy vagy szupermasszív) '''fekete lyukak''' a [[fekete lyuk]]ak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd [[naptömeg]] között van. A legtöbb – ha nem az összes – [[galaxis]] [[galaxismag|magjában]] ilyen égitest van. |
A '''nagyon nagy tömegű''' (szupernagy vagy szupermasszív) '''fekete lyukak''' a [[fekete lyuk]]ak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd [[naptömeg]] között van. A legtöbb – ha nem az összes – [[galaxis]] [[galaxismag|magjában]] ilyen égitest van. |
||
Ez első ilyen fekete lyuk közvetlen megfigyelésére 2017 áprilisában került sor, ez az [[M87]] galaxis központjában lévő fekete lyukról készült.<ref>{{Cite web |title=Black Holes Are Real And Spectacular, And So Are Their Event Horizons |url=https://www.forbes.com/sites/startswithabang/2019/04/10/black-holes-are-real-and-spectacular-and-so-are-their-event-horizons/ |work=Forbes |accessdate=2019-04-11 |language=en |first=Ethan |last=Siegel}}</ref><ref> |
|||
Közvetlenül még nem sikerült egyet sem megfigyelni.<ref> |
|||
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090527-szupernagytomegu-fekete-lyuk-ket-foldtomeget-fogyaszt-el-orankent.html|title=Két földtömeget eszik óránként egy fekete lyuk - minden eddiginél közelebb az eseményhorizonthoz|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-05-30|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-06-01}} |
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090527-szupernagytomegu-fekete-lyuk-ket-foldtomeget-fogyaszt-el-orankent.html|title=Két földtömeget eszik óránként egy fekete lyuk - minden eddiginél közelebb az eseményhorizonthoz|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-05-30|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-06-01}} |
||
</ref> Tömegükre a körülöttük keringő anyag ([[csillag]]ok és [[csillagközi anyag]]) keringési sebességéből következtetünk. Folyamatosan, de nagyon változó intenzitással nyelik el a körülöttük [[akkréciós korong]] formájában keringő anyagot, egy részét a korong síkjára merőleges [[relativisztikus jet]]ek formájában kilövik a csillagközi térbe. Napjainkban a galaxisok magjában lévő nagyon nagy tömegű fekete lyukak nagy része (így [[Tejútrendszer]]ünké, melynek tömege mintegy 4 millió naptömeg is) nyugalmi állapotban van, kevés anyag áramlik beléjük. Ha a beáramló anyag mennyisége megnövekszik (például két galaxis ütközésekor), az akkréciós korong felforrósodik, és az energiafelesleg egy részét [[elektromágneses sugárzás]] formájában bocsátja ki. Ilyenkor [[aktív galaxismag]]ról beszélünk. |
</ref> Tömegükre a körülöttük keringő anyag ([[csillag]]ok és [[csillagközi anyag]]) keringési sebességéből következtetünk. Folyamatosan, de nagyon változó intenzitással nyelik el a körülöttük [[akkréciós korong]] formájában keringő anyagot, egy részét a korong síkjára merőleges [[relativisztikus jet]]ek formájában kilövik a csillagközi térbe. Napjainkban a galaxisok magjában lévő nagyon nagy tömegű fekete lyukak nagy része (így [[Tejútrendszer]]ünké, melynek tömege mintegy 4 millió naptömeg is) nyugalmi állapotban van, kevés anyag áramlik beléjük. Ha a beáramló anyag mennyisége megnövekszik (például két galaxis ütközésekor), az akkréciós korong felforrósodik, és az energiafelesleg egy részét [[elektromágneses sugárzás]] formájában bocsátja ki. Ilyenkor [[aktív galaxismag]]ról beszélünk. |
||
A lap 2019. április 12., 00:18-kori változata
.jpg)
A nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van. A legtöbb – ha nem az összes – galaxis magjában ilyen égitest van.
Ez első ilyen fekete lyuk közvetlen megfigyelésére 2017 áprilisában került sor, ez az M87 galaxis központjában lévő fekete lyukról készült.[1][2] Tömegükre a körülöttük keringő anyag (csillagok és csillagközi anyag) keringési sebességéből következtetünk. Folyamatosan, de nagyon változó intenzitással nyelik el a körülöttük akkréciós korong formájában keringő anyagot, egy részét a korong síkjára merőleges relativisztikus jetek formájában kilövik a csillagközi térbe. Napjainkban a galaxisok magjában lévő nagyon nagy tömegű fekete lyukak nagy része (így Tejútrendszerünké, melynek tömege mintegy 4 millió naptömeg is) nyugalmi állapotban van, kevés anyag áramlik beléjük. Ha a beáramló anyag mennyisége megnövekszik (például két galaxis ütközésekor), az akkréciós korong felforrósodik, és az energiafelesleg egy részét elektromágneses sugárzás formájában bocsátja ki. Ilyenkor aktív galaxismagról beszélünk.
Fejlődése
A szupernehéz fekete lyukak fejlődése szorosan összefügg az őket körülvevő galaxis fejlődésével és szerkezetével. Tömegük és a gazdagalaxis központi dudora között nagyon szoros összefüggés van, amit az M-szigma függvény ír le. Legújabban megmutatták, hogy a spirálgalaxisok spirálkarjainak feltekeredettségi szöge összefüggésben van a központi fekete lyuk tömegével.[3]
Tömege
A szupernehéz fekete lyukak tömegének valószínűleg van felső határa, elegendően nagy objektumnál ugyanis az akkréciós korong formájában belehulló anyag annyira felhevül, hogy saját sugárzásának nyomása szétfújja az anyag utánpótlását, így a tömegbefogási folyamat leáll. Ezen elméleti megfontolások alapján az így kialakuló fekete lyukak maximális tömege 50 milliárd naptömeg. Az ismert fekete lyukak közül a viszonylag közeli Messier 87 galaxis középpontjában 3 milliárd naptömegű fekete lyuk van (újabb számítások szerint ennek tömege a Napénak akár 6,4 milliárdszorosa is lehet[4]) . A legnagyobb, eddig megismert fekete lyuk jelenleg a Coma-halmazban található 21 milliárd M☉ óriás.[5]
További információk
Lábjegyzetek
- ↑ Siegel, Ethan: Black Holes Are Real And Spectacular, And So Are Their Event Horizons (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Két földtömeget eszik óránként egy fekete lyuk - minden eddiginél közelebb az eseményhorizonthoz. [Origo] Világűr, 2009. május 30. (Hozzáférés: 2009. június 1.)
- ↑ Székely, Péter: Kapcsolat a spirálkarok és a központi fekete lyukak között. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 27. [2008. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
- ↑ Gebhardt, Karl; Thomas, Jens: The Black Hole Mass, Stellar M/L, and Dark Halo in M87. arXiv.org, Cornell University Library, 2009. június 8. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Szalai, Tamás: Mekkorára hízhatnak az extragalaktikus fekete lyukak?. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 10. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
