„Germánium” változatai közötti eltérés

Gőznyomás
32	gallium ← germánium → arzén
Általános
Név, vegyjel, rendszám	germánium, Ge, 32
Elemi sorozat	félfémek
Csoport, periódus, mező	14, 4, p
Megjelenés	szürkés fehér;
Atomtömeg	72,64(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d10 4s2 4p2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 4
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	5,323 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	5,60 g/cm³
Olvadáspont	1211,40 K; (938,25 °C, 1720,85 °F)
Forráspont	3106 K; (2833 °C, 5131 °F)
Olvadáshő	36,94 kJ/mol
Párolgáshő	334 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 23,222 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs szám	4; (amfoter oxid)
Elektronegativitás	2,01 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 762 kJ/mol
	2.: 1537,5 kJ/mol
	3.: 3302,1 kJ/mol
Atomsugár	125 pm
Atomsugár (számított)	125 pm
Kovalens sugár	122 pm
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Hőmérséklet-vezetési tényező	(300 K) 60,2 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 6,0 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 5400 m/s
Mohs-keménység	6,0
CAS-szám	7440-56-4
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. szeptember 10., 00:19-kori változata

A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel. Vegyjele: Ge, atomtömege: 72,64 g/mol.

Felfedezése

Ezt az elemet Clemens Winkler fedezte fel 1886-ban az argirodit ásványban. Előállítása is a Freiberg mellett előforduló argiroditból történt, amely ásvány ezüst-szulfidból és germánium-szulfidból állt.

1871-ben Mengyelejev D.I. a periódusos rendszere alapján kifejtette azon gondolatát, miszerint a IV. csoportnak van még egy ismeretlen eleme. Megjósolta tulajdonságait és még nevet is adott neki: ekaszilícium, utalva ezzel a szilíciumhoz való közelségére. Pontosan 120 évvel ezelőtt 1886 februárjában a Freibergi Bányászati Akadémia egyik professzora felfedezte az ezüst új ásványát: az argiroditot. A teljes analízis céljából átadta a technikai kémia professzornak Winkler Clemens-nek. A 48 éves tudóst az akadémia legjobb analitikusának tartották. Tanulmányozva az új ásványt, ő találta meg az új elemet 7%-os tömegarányban. A professzor elkülönítette az ismeretlen komponenst, tanulmányozta tulajdonságait és megértette, hogy valóban megtálalta a Mengyelejev által megjósolt új elemet, az ekaszilíciumot. A Winkler által használt germánium elkülönítési eljárása hasonlított a germánium modern ipari kinyerési módszerének egyikére.

Jellemzői

Tisza állapotban előállítva, szürkés-fehér rideg fém, sűrűsége 5,32 g/cm³, olvadáspontja 938 °C. Kémiai sajátságaira nézve az óncsoport fémeihez, de az antimonhoz is hasonlít. A levegőn való erős hevítéskor oxidálódik. Sósavban nem oldódik, királyviz feloldja, tömény salétromsav germánium-oxiddá oxidálja. Sói a lángot nem festik meg.

Vegyületei

Kloridjai

Vegyületei közül megemlíthetők a germánium-kloridok:

A germániumklorür (GeCl₂) szintelen, 72 °C-on forró folyadék, amely a germánium porának sósavgázban való hevítésekor képződik.
germániumot klórgázban hevítve germánium-klorid (GeCl₄) képződik. Szintén folyékony, forráspontja 86 °C.

Oxidjai

germánium-oxidl (GeO) és germánium-dioxid (GeO₂) ismeretes. Utóbbi a germánium oxigénben való elégetésekor is képződik. Fehér por, vízben kissé oldható; savjellegű vegyület.

Szulfidjai

germánium-szulfid (GeS), vörösbarna kristálykákból áll és a germánium-diszulfidból képződik, azt hidrogénáramban redukálva. A germániumsók oldatából, ha azokat sósavval erősen megsavanyítjuk, a kén-hidrogén fehér csapadék alakjában germánium-diszulfidot (GeS₂) választ le.

Lásd még

Külső hivatkozás

A Pallas Nagy Lexikona

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
-A '''germánium''' ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 [[vegyérték]]ű pozitív [[gyök (kémia)|gyök]] szerepel. [[Vegyjel]] Ge, [[atomtömeg]]e 72,64 g/mol.
+A '''germánium''' ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 [[vegyérték]]ű pozitív [[ion]] szerepel. [[Vegyjel]]e: Ge, [[atomtömeg]]e: 72,64 g/mol.
 ==Felfedezése==
-Ezt az elemet [[Clemens Winkler]] fedezte fel [[1886]]-ban az [[argirodit]] ásványban. Előállítása is a [[Freiberg]] mellett előforduló argiroditból történik, amely [[ásvány]] [[ezüstszulfid]]ból és germániumszulfidból áll.
+Ezt az elemet [[Clemens Winkler]] fedezte fel [[1886]]-ban az [[argirodit]] ásványban. Előállítása is a [[Freiberg]] mellett előforduló argiroditból történt, amely [[ásvány]] [[ezüst-szulfid]]ból és germánium-szulfidból állt.
--ben Mengyelejev D.I. a periódusos rendszere alapján kifejtette azon gondolatát, miszerint a IV. csoportnak van még egy ismeretlen eleme. Megjósolta tulajdonságait és még nevet is adott neki: ekaszilícium, utalva ezzel a szilícium hoz való közelségére. Pontosan 120 évvel ezelőtt 1886 februárjában a freibergi bányászati akadémia egyik professzora felfedezte az ezüst új ásványát: az argiroditot. A teljes analízis céljából átadta a technikai kémia professzornak Winkler Clemens-nek. A 48 éves tudóst az akadémia legjobb analitikusának tartották. Tanulmányozva az új ásványt, ő találta meg az új elemet 7%-os tömegarányban. A professzor elkülönítette az ismeretlen komponenst, tanulmányozta tulajdonságait és megértette, hogy valóban megtálalta a Mengyelejev által megjósolt új elemet, az ekaszilíciumot. A Winkler által használt Germánium elkülönítési eljárása hasonlított a Germánium modern ipari kinyerési módszerének egyikére.
+-ben Mengyelejev D.I. a periódusos rendszere alapján kifejtette azon gondolatát, miszerint a IV. csoportnak van még egy ismeretlen eleme. Megjósolta tulajdonságait és még nevet is adott neki: ekaszilícium, utalva ezzel a szilíciumhoz való közelségére. Pontosan 120 évvel ezelőtt 1886 februárjában a Freibergi Bányászati Akadémia egyik professzora felfedezte az ezüst új ásványát: az argiroditot. A teljes analízis céljából átadta a technikai kémia professzornak Winkler Clemens-nek. A 48 éves tudóst az akadémia legjobb analitikusának tartották. Tanulmányozva az új ásványt, ő találta meg az új elemet 7%-os tömegarányban. A professzor elkülönítette az ismeretlen komponenst, tanulmányozta tulajdonságait és megértette, hogy valóban megtálalta a Mengyelejev által megjósolt új elemet, az ekaszilíciumot. A Winkler által használt germánium elkülönítési eljárása hasonlított a germánium modern ipari kinyerési módszerének egyikére.
 ==Jellemzői==
-Tisza állapotban előállítva, szürkés-fehér rideg fém, fs.-a 5,47, [[olvadáspont]]ja 900° C körül. Kémiai sajátságaira nézve az [[ón]]csoport fémeihez, de az [[antimon]]hhoz is hasonlít. A levegőn való erős hevítéskor oxidálódik. [[Sósav]]ban nem oldódik, kristályviz feloldja, tömény [[salétromsav]] germániumoxiddá oxidálja. Sói a lángot nem festik meg.
+Tisza állapotban előállítva, szürkés-fehér rideg fém, [[sűrűség]]e 5,32 g/cm<sup>3</sup>, [[olvadáspont]]ja 938 °C. Kémiai sajátságaira nézve az [[ón]]csoport fémeihez, de az [[antimon]]hoz is hasonlít. A levegőn való erős hevítéskor oxidálódik. [[Sósav]]ban nem oldódik, királyviz feloldja, tömény [[salétromsav]] germánium-oxiddá oxidálja. Sói a lángot nem festik meg.
 ==Vegyületei==
 ===Kloridjai===
-Vegyületei közül megemlíthetők a germánium kloridjai:
+Vegyületei közül megemlíthetők a germánium-kloridok:
-*A germániumklorür (Ge Cl2) szintelen, 72°-on forró folyadék, amely a germánium porának sósavgázban való hevítésekor képződik.
+*A germániumklorür (GeCl<sub>2</sub>) szintelen, 72 °C-on forró folyadék, amely a germánium porának sósavgázban való hevítésekor képződik.
-* germániumot klórgázban hevítve germániumklorid (Ge Cl4) képződik. Szintén folyékony; forráspontja 86° C.
+* germániumot klórgázban hevítve germánium-klorid (GeCl<sub>4</sub>) képződik. Szintén folyékony, forráspontja 86 °C.
 ===Oxidjai===
-*  germániumoxidul (GeO) és germániumoxid (GeO2) ismeretes. Utóbbi a germánium [[oxigén]]ben való elégetésekor is képződik. Fehér por, vízben kissé oldható; savjellegű vegyület.
+*  germánium-oxidl (GeO) és germánium-dioxid (GeO<sub>2</sub>) ismeretes. Utóbbi a germánium [[oxigén]]ben való elégetésekor is képződik. Fehér por, vízben kissé oldható; savjellegű vegyület.
 ===Szulfidjai===
-* germániumszulfür (GeS), vörösbarna kristálykákból áll és a germániumszulfidból képződik, azt hidrogénáramban redukálva. A germániumsók oldatából, ha azokat sósavval erősen megsavanyítjuk, a kénhidrogén fehér [[csapadék]] alakjában germániumszulfidot (GeS2) választ le.
+* germánium-szulfid (GeS), vörösbarna kristálykákból áll és a germánium-diszulfidból képződik, azt hidrogénáramban redukálva. A germániumsók oldatából, ha azokat sósavval erősen megsavanyítjuk, a kén-hidrogén fehér [[csapadék]] alakjában germánium-diszulfidot (GeS<sub>2</sub>) választ le.
 ==Lásd még==