„Victor Cousin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Rendszerét ő maga eklekticizmusnak mondja; feladatának tekinti, közvetíteni a skót irány közt, mely metafizikát nem ismer és a német irány közt, mely a priori metafizikát hirdeti. Öregkorában különösen a [[17. század]] társadalmával és előkelő női alakjaival foglalkozott; ekkor írta: ''Me de Longueville'' (1853), ''Me Sable'' (1854), ''Me d. Chevreux'' (1856), ''La société française au XVII. siécle'' (2 k. 1858) stb. |
Rendszerét ő maga eklekticizmusnak mondja; feladatának tekinti, közvetíteni a skót irány közt, mely metafizikát nem ismer és a német irány közt, mely a priori metafizikát hirdeti. Öregkorában különösen a [[17. század]] társadalmával és előkelő női alakjaival foglalkozott; ekkor írta: ''Me de Longueville'' (1853), ''Me Sable'' (1854), ''Me d. Chevreux'' (1856), ''La société française au XVII. siécle'' (2 k. 1858) stb. |
||
==Magyarul== |
|||
*''Cousin Victor jelentése a közoktatás állapotjáról Németország némelly tartományaiban, különösen pedig Poroszhonban''; ford. Bártfay Kálmán; Trattner-Károlyi Ny., Pest, 1844 |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2019. március 26., 08:43-kori változata
| Victor Cousin | |
 | |
| Született | 1792. november 28.[1][2][3][4][5] Párizs[6][7] |
| Elhunyt | 1867. január 14. (74 évesen)[2][8] Cannes[7] |
| Állampolgársága | francia[9] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Père-Lachaise temető (4) |
 | |
| Victor Cousin aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Cousin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Victor Cousin (Párizs, 1792. november 2. – Cannes, 1867. január 14.) francia filozófus, közoktatásügyi miniszter.
Élete
Apja szegény kézműves volt. Mint az École normale supérieure kitűnő tanulóját tanárai, Pierre-Paul Royer-Collard és Maine de Biran a filozófiába vezették be. 1814-ben ennek az iskolának tanítója, a következő évben Royer-Collard helyettesítője lett a Sorbonne-on, ahol a skót filozófia szellemében adott elő. 1817-ben Németországba ment, majd Hegellel, 1818-ban Schellinggel is megismerkedett. Franciaországba a német filozófiát vitte be. Szabadelvű szelleme miatt a kormány 1821-ben eltiltotta sorbonne-i előadásaitól és amikor 1822-ben az école normale-t is feloszlatták, Cousin állás nélkül maradt. Ekkor nevelőnek ment, majd 1824-ben második németországi útjára indult. Drezdában a porosz kormány kívánságára - mely karbonarinak tartotta - elfogták és Berlinbe vitték. Visszatérve Párizsba, az új kormány visszahelyezte tanszékére. Ekkor szerzett magának ékesszóló és előkelő előadásaival rendkívüli hírt, népszerűséget és befolyást. 1830-ban az akadémia tagja, majd államtanácsos, a közoktatás főfelügyelője, az école normale igazgatója és 1832-ben Franciaország kinevezett pairje. 1831-ben a kormány megbízásából beutazta Németországot, hogy ennek tanügyéről hivatalos jelentést tegyen; a feladatnak egy egykötetes munkával felelt meg: De l'instruction publique dans quelques pays de l'Allemagne et particulièrement en Prusse (3 kiad. Párizs 1840). Magyarra fordította Bártfay Kálmán (Pest 1844). Hasonló célból járta be később Hollandiát és írta meg: De l'instr. Publique en Hollande című munkáját (u. o. 1837). Adolphe Thiers kormányában 1840. március 1-jén átvette a közoktatásügyi tárcát, de már októberben lemondott és ezután csak tudományának és az írói pályának élt.
Művei
Művei között említést érdemelnek Proklos (5 k. 1820-25) és Abelard (2 kiad. 1849-59) munkáinak kiadásai. Pluto (8. kiad. 1825-40), Descartes (6 k. 1824-26) és Termemann német filozófiatörténetének (2. K. 1831) fordítása, részben kiadása; továbbá Fragments philosophiques (1826), Nouveaux Fragments (1829) Étude sur Pascal (6. Kiad. 1877), Cours de philosophie (1836). Két főműve: Le Vrai, le Beau et le Bien (1817, 23. Kiad. 1881) és Cours de l'histoire de la philosophie moderne (8 k. 1841, 7. kiad 1866). Összes műveit kiadta 22 kötetben (1846-47), ebből tisztán filozófiára tartozik 12 kötet.
Munkássága
Rendszerét ő maga eklekticizmusnak mondja; feladatának tekinti, közvetíteni a skót irány közt, mely metafizikát nem ismer és a német irány közt, mely a priori metafizikát hirdeti. Öregkorában különösen a 17. század társadalmával és előkelő női alakjaival foglalkozott; ekkor írta: Me de Longueville (1853), Me Sable (1854), Me d. Chevreux (1856), La société française au XVII. siécle (2 k. 1858) stb.
Magyarul
- Cousin Victor jelentése a közoktatás állapotjáról Németország némelly tartományaiban, különösen pedig Poroszhonban; ford. Bártfay Kálmán; Trattner-Károlyi Ny., Pest, 1844
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [LH//618/72 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кузен Виктор, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
Forrás
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
