Országh Kristóf

Országh Kristóf
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő 1567. július 29. – október 18.
Előd	Perényi Gábor
Utód	Bánffy István
Született	1535 nem ismert
Elhunyt	1567. október 19. Csejte
Foglalkozás	bérbeadó

Guthi Országh Kristóf (1535. – Csejte, 1567. október 19.) a család utolsó férfi tagja.

Apja Országh László, édesanyja Pekry Anna. Testvérei: Országh Ilona (Perényi Gábor felesége 1537-69) Országh Borbála (Enyingi Török Ferenc felesége) Féltestvérei Losonczy Fruzsina (Báthori Miklós felesége) és Losonci Anna (Ungnád Kristóf felesége), Balassa Bálint költőnk szerelme.

Életrajza

Kristóf korán elveszíti édesapját Országh Lászlót. Anyja 1544 körül férjhez megy Losonci Istvánhoz, a nógrádi főispán és temesvári várkapitányhoz.

4 évig gyámja és mostohaapja lesz Kristófnak, és gondozza örökségét az óriási Országh-birtokot.

Kristóf 1548-ban éri el az akkori jogszokásoknak megfelelő nagykorúságot, s válik a birtokai teljes jogú tulajdonosává.

Ekkor apai nagynénje Bánffy Istvánné Országh Magdolna örökösödési pert indított Kristóf ellen a hatalmas vagyon felosztásáért.

A részét követelte azon javakból, melyek mindkét nemre harmadolandók voltak, amelyek pedig fiúi ágon voltak örökölhetőek, azokból a leányi negyedet (puellaris quartalitia) s az anyai ágon volt jegyajándékot, s a hozományt (res parapernalis) kívánta kiadatni. Az így peressé vált birtokok között szerepel Sirok is.

A per 1560-ban dőlt el Bánffyné javára. Amikor is Kristóf ellenszegült a végrehajtásnak, melyet később kiegyezéssel fejeztek be. Mégpedig úgy, hogy Bánffy Istvánné, anyja hozománya fejében, s perköltségként 14 ezer forintot, valamint Pozsony vármegyében Zámolyán várát 200 jobbággyal kapta Országh Kristóftól.

A kiegyezést maga Kristóf kezdeményezte, főleg azért hogy birtokviszonyai rendezve, intézkedési joga a jövőben biztosítva legyen.

1563-ban Csejte várát kivéve, amely birtokai központja volt, összes javaira nézve királyi belelegyezéssel szabad rendelkezési jogot szerzett magának.

Országh Kristóf mostohaapja Losonczy István Temesvár feladását követően Ahmed pasa parancsára történő tragikus lefejeztetése után a várbirtokokkal együtt örökölte a nógrádi főispánságot is. 1549 és 1552 között Heves vármegye legnagyobb birtokosa Országh Kristóf, akinek hét felvidéki vármegyében tíz várhoz 147 községben 476 628 kataszteri holdnyi birtoka volt. Hevesben 22 jobbágyfalu ezekben 214 jobbágyporta szolgált neki. Bár Kristófnak, mint nógrádi főispánnak, pohárnokmesternek (pincenarius) és később 1567 júliusától országbírónak székhelye Csejte várában volt, mégis legkedvesebb tartózkodási helye, és Heves Megyei birtokközpontja Sirok vára.

Sirok várába hozza fiatal feleségét is, Zrínyi Ilonát (1546. február 11. – 1585) akit 1560. január 7-én vesz feleségül Csáktornyán.

Felesége a szigetvári hős Zrínyi Miklós lánya volt. (Egyes írások szerint a szigetvári hős nővére, de ez hitelt nem érdemlő, mivel Zrínyi Miklós nővére, akit ugyancsak Ilonának hívtak, a Zrínyi családfa szerint 1561-ben elhalálozott és első házassága 1527-ben Tahy Ferenccel köttetett. Tehát már csak az időbeli összeférhetetlenség miatt sem lehetséges ez a feltevés.)

A kortársak véleménye

Zrínyi többször is "kedves fiam"-nak nevezi magánlevelezéseiben az ifjú és daliás Kristófot, ami ékes bizonyítéka annak, hogy mint huszárkapitány többször is kitüntetvén magát a török elleni harcokban, nagy megbecsülést szerzett apósa szemében. 1552-ben I. Ferdinánd király Olaszországba küldte fia, Miksa kíséreteként.

1563-ban Miksa koronázásán 75 díszesen öltözött vitéz kíséretében vett részt, nagy feltűnést keltve ezzel a résztvevők körében. Ferdinánd király meglehetősen kedvelte Országh Kristófot. Sok kitüntetésben és adományban részesítette őt, s több levelet is intézett hozzá. Magánlevelezéseikből feltételezhetjük azt is, hogy Kristóf korának igen művelt arisztokratája volt, több nyelven beszélt és írt, remek politikai és hadászati érzéke volt. (I. Ferdinánd csak spanyolul beszélt, ezért Kristófnak a spanyol nyelv ismerete elengedhetetlen volt.)

Országh Kristóf vallását tekintve Kálvin elveit vallotta, bár még a király maga is többször felszólította hogy ne hagyja ott ősei hitét, de ő hajthatatlan volt. Forgách Ferenc nagyváradi püspök (1530-1577) emlékirataiban a végsőkig elmarasztalóan ír Országh Kristófról, és ennek pedig az az oka, hogy vallásbeli nézeteik szemben állottak egymással.

A Siroki vár kiépítése

A 16. század közepe táján megnövekedett a Siroki vár katonai jelentősége a török veszély miatt. Az 1555 évi gönci részleges országgyűlés elrendelte végváraink megerősítését.

Kristóf, mint a vár tulajdonosa maradéktalanul eleget is tesz a gönci határozatnak. 1561-ben renoválja és korszerűsíti a felső várat és kiépíti az alsó várat. A XVI. század legmodernebbnek számító építési technikáját alkalmazza, az úgynevezett óolasz bástyát, amelyből 3 db-ot is emeltet. Ennek az építkezésnek az emlékére helyezteti el azt a süttői vörösmárvány emléktáblát az alsó vár lovaskapuja felett amelyet még a múlt században Bél Mátyás és Rómer Flóris is látott. Az ő jóvoltából ismerhetjük ennek az emléktáblának a szövegét, mert ez már napjainkban nem található.

A felirat a következő:

MAGNIFICUS DOMINUS CRISTOPHORUS ORSZAGH DE GUTH CU.NEUGRAD. AC. S. CAES. MTTIS PINCERNA. 1561.

(NAGYMÉLTÓSÁGÚ ÚR GUTHY ORSZÁGH KRISTÓF NÓGRÁDI FŐISPÁN ÉS A SZENT CSÁSZÁR ŐFELSÉGÉNEK POHÁRNOKMESTERE. 1561.)

Országh Kristóf érdeme, hogy így megerősítvén a várat Sirok is beépülhetett a végvári rendszerbe mint Cserép és Szarvaskő mellett Eger legerősebb elővára.

Az alsó vár, amely Kristóf 1561-es bővítéséig nem létezett, a kor legmodernebb építészeti stílusában emelt ó-olasz bástyákkal látott el. A felső várat pedig korszerűsítette és megerősítette.

A falakon belül pedig több mint 100 jól felszerelt lovaskatona kapott helyet.

Külön jelentős szerepe volt azért, mert a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökkel. A Tarna völgyének kizárólag ez a vár biztosított védelmet. A vár Kristóf birtoklása idején élte fénykorát.

Halála és utóélete

Ki tudja milyen szép jövő várt volna Országh Kristófra, ha 1567. október 19-én váratlanul bele nem hal "valamilyen" betegségbe. Alig múlt 32 éves. Kristóf felesége, a fiatalon özvegyen maradt – kortársai által igen szépnek ismert – Zrínyi Ilona szomorú hangon írogatta ismerőseinek és rokonainak a "temetőbe hívó leveleket", melyekben szép magyarsággal írta meg: "Az Úristen mily nagy keserűséggel látogatta meg."

A temetése november 2-án volt Csejtén, abban az erődtemplomban amelynek az Országh család volt patrónusa.

Az ország színe-java ott volt, és mélyen gyászolta az ifjú hőst, a Guthi Országh család utolsó férfisarját.

Országh Kristóf nevét viseli napjainkban Sirok község általános iskolája, amely az egyetlen ilyen nevű általános iskola Magyarországon.

Zrínyi Ilona élete Kristóf halála után

Az özvegy mindenáron szerette volna megtartani Csejte várát, ahol oly szép napokat töltött daliás férjével.

Reménye is lehetett erre, mert 16 ezer forintnyi zálogösszeg volt a Csejtei uradalomra írva.

Zrínyi Ilona asszony 1569-ben fordult I. Miksa királyhoz, s arra kérte őt, hogy még legalább négy évig Csejte várában maradhasson, s ne kellessék idegen födém alá húzódnia. Még ebben az évben 1569-ben eljegyezte magát Balassa Istvánnal Tapolcsány és Detrekő urával. A lakodalmat 1569. február 7-én tartották Tapolcsányon. Nem tudjuk meddig tartott Zrínyi Ilona és Balassa István házassága, de 1579 november 8-án Balassa István azt jelenti a királynak, hogy egy másik asszonyt vesz nőül.

Zrínyi Ilonát a szigetvári hősünk legidősebb lányát a római katolikus rítus szerint helyezték örök nyugalomra, fiával Balassa Menyhérttel és lányával Margittal.

Balassa István szép síremléket állíttat nekik amelynek megható felirata sajnos csak töredékeiben maradt ránk.

Források

• Takáts Sándor: Magyar Nagyasszonyok
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.  
• Gerő László: Várépítészetünk
• Barabás Samu: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok 1535-1565
• Bécsi állami levéltár: Hung. 1552. szept 30.
• Közös Pénzügyi Levéltár: Familienakten
• Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI.-XVII. sz.-ban. III. kötet.
• Forgách Históriák
• Bánffy Napló
• Kiszelyné Tóth Anett: "Nagyméltóságú Úr" Gróf Guthi Országh Kristóf ( http://sirokiiskola.atw.hu/ )
• Kiszelyné Tóth Anett: Zrínyi Miklós legkedvesebb veje. (Civitas Invicta- A leghősiesebb város. folyóirat 2013. március)
• Kiszelyné Tóth Anett: Guthi Országh Kristóf és legkedvesebb vára Sirok. ( Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2013.)
• Kiszelyné Tóth Anett: Magnificus Dominus Christophorus Orszagh De Guth (tanulmány Guthi Országh Kristóf életéről)