„Szepeshely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
|||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Valahol |
|||
A [[Szepesváralja]] városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik. |
|||
<br /> |
|||
== Története == |
== Története == |
||
A városka [[Magyarország]]on egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. A település a [[11. század]]ban keletkezett egy megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A [[12. század]]tól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai [[1662]] és [[1665]] között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[Jézus Társasága|jezsuitákat]] telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|Lőcsére]] költözött. [[1776]] óta püspöki székhely. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között [[klasszicista stílus]]ban szemináriumnak építették át. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteleshely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1945]]-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták. |
A városka [[Magyarország]]on egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. A település a [[11. század]]ban keletkezett egy megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A [[12. század]]tól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai [[1662]] és [[1665]] között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[Jézus Társasága|jezsuitákat]] telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|Lőcsére]] költözött. [[1776]] óta püspöki székhely. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között [[klasszicista stílus]]ban szemináriumnak építették át. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteleshely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1945]]-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták. |
||
[[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
||
A lap 2019. március 25., 13:06-kori változata
|
Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek ' világörökségi helyszín része |
| Szepeshely (Spišská Kapitula) | |||
 | |||
| A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Szepesváralja | ||
| Alapítás ideje | 12. század | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Világörökségi adatok | |||
| Típus | Kulturális helyszín | ||
| Felvétel éve | 1993 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szepeshely (Spišská Kapitula)
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
 é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″ | |||
| Szepeshely (Spišská Kapitula) weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely (Spišská Kapitula) témájú médiaállományokat. | |||
Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. A Szepesi egyházmegye központja.
Fekvése
Valahol
Története
A városka Magyarországon egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. A település a 11. században keletkezett egy megerősített bencés kolostor szomszédságában. A 12. századtól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai 1662 és 1665 között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. 1776 óta püspöki székhely. A kolostort 1810 és 1815 között klasszicista stílusban szemináriumnak építették át. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1945-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták.
1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Látnivalók
- A püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át. Egyes források[1] szerint az egri vár 1552. évi ostroma alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) Mekcsey Istvánt a Sajóvárkonyban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el.
- Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
- Kanonokházai a 18. század végén épültek.
Irodalom
- Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
- Zuzana Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészettörténeti Értesítő, 56/2, 313–344. oldal
- E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.
Jegyzetek
- ↑ Origo: Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
