Soros-terv

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció keretében minden választójoggal rendelkező állampolgárnak megküldött nyomtatvány első oldala

A Soros-tervként elhíresült politikai program Soros György nemzetközi hírű üzletember által összeállított terv, amelyet Soros az európai migrációs válság kezelésére alkotott, és több fórumon is nyilvánosságra hozott, először még egy rövidebbb, hat pontos változatban A menekültügyi rendszer újjáépítése címen. A magyar közéletben és az Orbán-kormány kommunikációjában nevezik elsősorban „Soros-tervnek”, maga Soros György szívesebben nevezi Seven-pillar plannek, azaz Hétpontos tervnek, illetve „a menekültválság megoldása érdekében alkotott tervnek”. Részben az elnevezésekben mutatkozó eltérés is okozhatja, hogy - annak ellenére, hogy a terv teljesen nyilvános - számtalan forrás tagadja a létét és a Soros-terv létezését összeesküvés-elméletnek nevezi.

Előzményei

Orbán Viktor 2008-ban ismerkedett meg Arthur J. Finkelsteinnel, aki a 90-es években már ismert amerikai kampányszakértő volt, pontosabban a specialitása az volt, hogy konkrét adatokra építve (mint amilyenek a közvélemény-kutatások, az emberek félelmei) alkotott politikai kampányokat a szavazók befolyásolására úgy, hogy azok megbízóit szavazzák hatalomra. Ebben az évben már a „szociális népszavazáson” jó eredményeket értek el, és az irányításával megalkotott 2010-es választási kampány teljes győzelemmel zárult; a stratégia akkori „ellenségei” a bankok, a „finánctőke”, a „külföldi bürokraták” voltak. A 2014-es választási győzelem után nem volt hatékony a régi ellenségkép, és az új, hatékonyabb stratégia arra alapult, hogy egy adott negatív színben feltűnő személy jobban működik ellenségként, mint az elvont ideák. Felmerült Orbán részéről az igény, hogy sokkal hangsúlyosabb konfliktus szükséges az eddigi elvont, távoli ellenségképhez képest. A korábbi „financtőke” vonalon Soros György neve merült fel (akit lobbitevékenységek során már sikerrel használtak hasonló céllal), mint az egyik ideális célpont; közvélemény-kutatással mérték fel, hogy Soros neve elég ismert-e a magyar lakosság körében ahhoz, hogy erre stratégiát lehessen építeni.

A Soros-ellenes kampány 2013. augusztus 14-én indult, amikor a Heti Válaszban megjelent egy „Soros györgy által irányított civil szervezetekről” szóló cikk. Ezt követte 2014-ben az Ökotárs Alapítvány lerohanása (melyről csak 2015 második felében mondta ki az ügyészség illetve az adóhatóság, hogy alaptalan volt), illetve a civil szervezetek általános támadása, mely szerint azokat „Soros György irányítja”. 2015-re már olyan cikkek jelentek meg a kormánypárthoz kötődő sajtóban, hogy „Soros György katonái” mint titkos szervezet tevékenykednek a civil szervezeteken belül, illetve hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott szervezeteket mind Soros irányítja.

Kialakítása és alkalmazása

A Soros-terv alapvetően a 2011 márciusában kezdődött szíriai polgárháború miatt kialakult európai migrációs válságon alapul, illetve azon, hogy Soros György közismerten kiállt a nyílt és befogadó társadalmak mellett (bár ezt gazdasági okokkal is alátámasztotta, ez a rész nem került be a propaganda szövegébe). A Soros-tervnek eredetileg nem volt sem konkrétan megnevezett célja, sem konkrét tartalma, csupán egy általánosan megfogalmazott „elősegíti korlátlan mennyiségű bevándorló hazánkba telepítését” volt a sugallata. Már a kezdetektől fontos része volt a „menekült” helyett a „bevándorló”, illetve a „gazdasági bevándorló” kifejezések használata, ezzel jelezve, hogy nem menekülő emberekről, hanem valójában „szerencselovagokról” és „a szociális jólétünkön élősködőkről” van csupán szó.

A Soros György mint titkos ellenség stratégiát Oroszországban alkották meg (vagy alakították át), 2015 környékén; ezt a narratívát vitte tovább Nikola Gruevszki, aki – miután szorosabbra húzta kapcsolatait Oroszországgal – ezt mint „Stop Operation Soros” hirdette a kézi vezérlésű országos médiában, valamint egy lobbicég segítségével amerikai forrásokat is meggyőzött, hogy Soros-ellenes narratívát képviseljenek, és jelentéseiket használták állításaik alátámasztására.

A magyar vezetés 2016 környékén kezdte el a macedón modell szerinti „Soros-terv” propagandát használni (melyről Orbán a Bálványosi szabadegyetem előadásán tett említést 2017 nyarán). A „terv” részleteit nem ismertették, csak általánosan hivatkoztak a menekültekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve a meg nem nevezett, Soros György által irányított, a rendszer ellenségeinek feltüntetett civil szervezetek létére. Az Orbán-kormány Soros-tervének végleges tartalommal való feltöltése a 2015 szeptemberében megjelent A menekültügyi rendszer újjáépítése című cikk alapján történt (ezt 2017 végén a kormány hivatalosan is elismerte): a cikket „akciótervként” értelmezve, illetve bizonyos állításait félreértelmezve és félremagyarázva alakult ki a hivatalos, pontokba szedett Soros-terv, valamint az ehhez kapcsolódó, a cikkből, Soros György egyéb tevékenységeiből vagy ezekhez kapcsolódó elképzelésekből kialakult lista, amely alapján „a kormánynak az ellentámadását kell megszerveznie”.

A Soros-terv a kormány meghatározásában

Nemzeti konzultáció

1. Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI))
2. Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket,és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott,hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.
3. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie. Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben.
4. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt. Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.
5. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.
6. A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét”.
7. A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.

Az osztrák elnöknek küldött levél

---

---

1. Ansiedelung von jährlich 1 Million Migranten in Europa Nach dem Vorschlag des Milliardärs soll "die Europäische Union in vorsehbarer zukunft järhlich mindestens 1 Million Asylwerber aufnehmen". (Project Syndicate, 26.09.2015.)
2. Ständiges und verbindliches Verfahren ohne Obergrenze für die Verteilung von Migranten George Soros hat über die verteilung von Migranten volgendes geschrieben: "wenn dieses nicht zu einem ständigen und verbindlichen Bestandteil des gemeinsamen europäischen Flüchtlingsystems wird, wird es zusammenbrechen." (Financial Times, 26.07.2015)
3. Abbau der Grenzsperren Diesbezüglich hat der Milliardär gesagt: "das Ziel unseres Plans ist die Verteidigung von Migranten und die nationalen Grenzen bilden ein Hindernis dabei." (Bloomberg Business, 30.10.2015)
4. Die NGO-s sollen als Sponsoren der Einwanderung auftreten Laut Soros: "um mehr als 1 Million Asylanten und Migranten jährlich aufnehmen zu können, soll die EU den Privatsektor - d.h. NGO-s, kirchliche Gruppen und die Privatwirtschaft - mobilisieren, damit diese als Sponsor auftreten." (Project Syndicate, 26.09.2015)
5. Finanzielle Unterstützung für die Migranten... Nach dem Plan des Milliardärs "sollte die EU in den ersten zwei Jahren jährlich 15.000 Euros pro Asylwerber bereitstellen, um die Unterkunft, die medizinische Versorgung und die Bildungskosten zu finanzieren, bzw. um die Aufnahme von Asylanten für die Mitgliedstaaten attraktiver zu machen." (Project Syndicate, 26.09.2015)
6. ...parallel zur Reduzierung der vorhandenen finanziellen Mittel Am 30. Juni im Vorjahr hat Soros in Brüssel für die EU vorgeschlagen, die gemeinsamen Agrar- und Kohäsionsausgaben zwecks Lösung der Migrationskrise zu reduzieren. (Brüssel, 30.06.2016)

A Soros-terv kapcsán végrehajtott intézkedések

A Soros-terv propagandahadjárat indokai alapján az alábbi intézkedések, események történtek:

• 2017. eleje: Támadások a Soros György által létrehozott, vagy támogatott szervezetek ellen; a legnagyobb visszhangot kiváltó ezekből a Közép-európai Egyetem fokozatos ellehetetlenítése, majd magyarországi működésének lehetetlenné tétele volt.
• 2017. június: a lex NGO elfogadása, ami hivatalosan biztosítja a külföldi kapcsolattal rendelkező civil szervezetek nyilvános megkülönböztetését (vagy „megbélyegzését”).
• 2017. július: Soros ellenes országos plakátkampány (melynek náci plakátokat idéző, antiszemita vonatkozásai miatt számos hazai és külföldi szervezet tiltakozott).
• 2017. szeptember: Nemzeti konzultáció a „Soros-tervről”.
• 2017. október 12-én a Jobbik feljelentette Sorost „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, alkotmányos rend elleni szervezkedés, rombolás, hazaárulás és lázadás miatt” azért, hogy bíróság döntse el: valóban igazak-e a kormány állításai. A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint egy hónapig tartó vizsgálat után nem indított nyomozást, mivel egyik pontban sem találtak a bejelentett cselekményre utaló tevékenységet.
• 2018. június: az Alaptörvény hetedik módosítása és a Stop Soros törvénycsomag elfogadása.

Civil szervezetek

A Soros által alapított és nagyrészt az ő adományaiból finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány a második legnagyobb jótékony szervezet, amely 1993-as alapítása óta közel hárombillió forinttal támogatott különféle civil szervezeteket. Ma már a világ minden részére kiterjed a tevékenysége, de kezdeti célja a poszt-szocialista kelet-európai régió demokratikus átmenetének elősegítése volt. A helyi szélsőjobboldal és az autokratikus kormányok a kezdetektől ellenszenvvel figyelték a működését.

Források

• Navracsics: A Soros-terv nem szerepel a bizottság munkatervében. hvg.hu (2017. október 6.)
• Az Európai Bizottság hivatalos válasza: nem létezik „Soros-terv". A Bizottság válaszát Frans Timmermans írta alá 168ora.hu (2017. november 17.)
• Kőműves Anita: Három évig küzdött a bukás ellen Gruevszki, és Orbán végig segítette. Átlátszó, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
• Stubnya Bence: Hirtelen bezárták a szentpétervári nyugatos egyetemet, amit Soros is támogatott. Index.hu, 2016. december 11.
  • Rényi Pál Dániel: Visszakapta működési engedélyét a legnagyobb oroszországi magánegyetem. 444.hu, 2018. augusztus 12.
• A Soros-terv pusztította ki a dinoszauruszokat. Kovács András Péter www.facebook.com (videó) Paródia a Soros-tervről szóló konzultációról. „Miért nem kérdezik meg a Soros Györgyöt? Sokkal olcsóbb lenne!”
• Gyöngyösi Márton: Soros-terv nem létezik. kuruc.info (2018. november 17.)