„Köpeczi Bócz István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kapcsolódó szócikkek (új)
sablon le
1. sor: 1. sor:
'''Köpeczi Bócz István''' ([[Budapest]], [[1919]]. [[november 11.]] – Budapest, [[1978]]. [[március 30.]]) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, [[Jászai-díj]]as (1969).
{{építés alatt}}
'''Köpeczi Bócz István''' ([[Budapest]], [[1919]]. [[november 11.]] – Budapest, [[1978]]. [[március 30.]]) magyar díszlet- és jelmeztervező, Jászai-díjas (1969).


== Életpályája ==
== Életpályája ==
6. sor: 5. sor:


A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.
A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.
== Emlékezete ==
Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) <ref>http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/kopeczi-bocz-istvan-bocz-istvan-kopeczi-k-bocz-istvan/ </ref>


== Díjai, elismerései ==
== Díjai, elismerései ==
* Az [[újvidék]]i III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv [[triennálé]] aranyérme.
* Az [[újvidék]]i III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv [[triennálé]] aranyérme.
* Jászai-díj (1969)


== Írásai ==
== Írásai ==
Szakcikkeket közölt a Színház c. lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.
Szakcikkeket közölt a Színház című lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.


== Színpadtervei ==
== Színpadtervei ==

A lap 2019. március 23., 14:19-kori változata

Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11. – Budapest, 1978. március 30.) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, Jászai-díjas (1969).

Életpályája

Az Iparművészeti Iskolán grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél, valamint Szőnyi István [1] és Aba Novák Vilmos[2] voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg művészettörténetet is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglakozott, ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az Úttörő Színháznál dolgozott. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig pedig a Madách Színház tagja volt.

A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.

Emlékezete

Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) [3]

Díjai, elismerései

Írásai

Szakcikkeket közölt a Színház című lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.

Színpadtervei

  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok,
  • III. Richárd,
  • Minden jó ha a vége jó;
  • Molière: Dandin György;
  • Németh László: A két Bolyai;
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei;
  • Szomory Dezső: Hermelin.

Források

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • György András: A rohanó ember képtára (Film, Színház, Muzsika, 1961. 49. sz.);
  • Székely András: K. B. I. kiállítása és a színházi képzőművészet (Színház, 1970. 2. sz.);
  • Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).