„Komádi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
| KSH kód = 02167
| KSH kód = 02167
}}
}}
'''Komádi''' [[város]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Berettyóújfalui járás]]ban k Bíró Lajos Zoltán komádi képviselöje
'''Komádi''' [[város]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Berettyóújfalui járás]]ban.


== Fekvése ==
A település [[Magyarország]] keleti részén, [[Románia|Romániához]] közel, [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]] található. [[Sarkad]], [[Biharkeresztes]], [[Berettyóújfalu]] és [[Szeghalom]] nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és [[Dobaipuszta]] is.
A település [[Magyarország]] keleti részén, [[Románia|Romániához]] közel, [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]] található. [[Sarkad]], [[Biharkeresztes]], [[Berettyóújfalu]] és [[Szeghalom]] nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és [[Dobaipuszta]] is.


29. sor: 30. sor:


== Története ==
== Története ==
'''Komádit''', mint '''magyar települést''' '''[[1091]]'''-ben említik először, majd '''1214'''-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. '''1243'''-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. '''[[1351]]'''-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a '''Komádi család''' volt, valószínűleg innen származik a település neve is.
Komádit, mint magyar települést [[1091]]-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. [[1351]]-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is.
'''[[1526]]'''-ban '''Kis-Komádit''', az akkor már '''nemes falunak''' ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. '''[[1630]]'''-ban 2680 lakossal '''[[mezőváros]]''' lett, nemesi [[Kiváltság|privilégium]]mal. '''[[1715]]'''-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>'''[[1842]]'''-ben fejezik be a '''[[Kálvinizmus|református]] templom''' építését. Az '''[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban''' mintegy 50 fő vett részt a faluból. '''1849'''-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
[[1526]]-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. [[1630]]-ban 2680 lakossal [[mezőváros]] lett, nemesi [[Kiváltság|privilégium]]mal. [[1715]]-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>[[1842]]-ben fejezik be a [[Kálvinizmus|református]] templom építését. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.


A [[kiegyezés]] után megindították a '''Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal''' építését. Az [[első világháború]] ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő [[Románia|román]] hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.<br>'''[[1923]]'''. novemberében kezdődött meg az '''áramszolgáltatás''' a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.<br>Az '''[[1925]]'''-ös '''árvíz''' áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A [[második világháború]]ban a község körül '''súlyos harcok''' folytak, '''1944'''. március végén a [[németek]] megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az [[oroszok]] nem szállták meg a falut, mivel a [[németek]] üldözése volt a fontosabb feladatuk. '''[[1956]]'''-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az '''[[1990]]'''-es években az '''ipari létesítmények megszűntek'''. '''[[2001]]''' július 1-jétől '''Komádi városi rangot kapott.'''
A [[kiegyezés]] után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az [[első világháború]] ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő [[Románia|román]] hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.<br>[[1923]]. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.<br>Az [[1925]]-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A [[második világháború]]ban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a [[németek]] megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az [[oroszok]] nem szállták meg a falut, mivel a [[németek]] üldözése volt a fontosabb feladatuk. [[1956]]-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az [[1990]]-es években az ipari létesítmények megszűntek. [[2001]] július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.


''(Dr. Makai Sándor könyve alapján)''
''(Dr. Makai Sándor könyve alapján)''
41. sor: 42. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==


* '''A Komádi vásár:'''
* A Komádi vásár:


'''1891'''-ben rendezték meg az '''első vásárt''' a faluban. A vásárnak hamar '''nagy híre''' lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, [[Erdély]]ből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] '''népiskolát''' és '''népiskolai nevelőintézetet'''. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban '''az első ilyen intézmény''' volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a '''Malom''' és a '''védgát''' között lévő hatalmas legelőre. Végül [[1939]]-től ez lett a ''Komádi vásár'' '''végleges helye''', melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.
1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, [[Erdély]]ből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül [[1939]]-től ez lett a ''Komádi vásár'' végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.


* '''A TV-torony:'''
* A TV-torony:
A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja.
A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja.
A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
51. sor: 52. sor:
== Ipara ==
== Ipara ==


* '''A kendergyár:'''
* A kendergyár:


Az '''[[1800]]'''-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „'''Kenderfonógyárban'''” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár '''jól működött''', biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából '''600 munkást foglalkoztatott'''. Azonban az eladósodása miatt '''1992-ben bezárta kapuit'''. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.
Az [[1800]]-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.


* '''Varroda:'''
* Varroda:


'''[[1991]]'''-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint '''700 fiatalt'''.
[[1991]]-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.


* '''Malom:'''
* Malom:


A városban több malom is üzemelt, mint például '''szélmalom''', '''gőzmalom''', '''hengermalom'''. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már '''egy sem üzemel'''.
A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==
* '''Református templom:''' [[1839]]-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. ''Cím'': Hősök tere
* Református templom: [[1839]]-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. ''Cím'': Hősök tere
* '''[[1848]]–[[1849|49]]-es emlékmű:''' [[Győrfi Lajos]] szobrászművész alkotása
* [[1848]]–[[1849|49]]-es emlékmű: [[Győrfi Lajos]] szobrászművész alkotása
* * Antenna Hungária Rt Komádi TV Állomás hivatalosan 185,5 méter magas<ref>[http://www.komadi.hu/index.php/varosunk/68-latnivalok?start=1 Komádi TV-torony], komadi.hu</ref><ref>[http://www.haon.hu/video-a-latvanyatol-is-beleszedul-ahogy-a-komadi-tevetornyot-szerelik/3269950 Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik], haon.hu</ref> Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
* * Antenna Hungária Rt Komádi TV Állomás hivatalosan 185,5 méter magas<ref>[http://www.komadi.hu/index.php/varosunk/68-latnivalok?start=1 Komádi TV-torony], komadi.hu</ref><ref>[http://www.haon.hu/video-a-latvanyatol-is-beleszedul-ahogy-a-komadi-tevetornyot-szerelik/3269950 Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik], haon.hu</ref> Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
* A Sebes-Körös.
* A Sebes-Körös.


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==


* Itt született [[1888]]-ban [[Ötvös Béla]] író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.
* Itt született [[1888]]-ban [[Ötvös Béla]] író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.
77. sor: 78. sor:
* Itt született [[1971]]. [[október 2-án]] [[Balázs Gyula (Kowalsky)]], szövegíró, énekes, a Kowalsky meg a Vega alapítója és frontembere.
* Itt született [[1971]]. [[október 2-án]] [[Balázs Gyula (Kowalsky)]], szövegíró, énekes, a Kowalsky meg a Vega alapítója és frontembere.


== Jegyzetekcsöves ==
== Jegyzetek ==
<br />{{források}}
{{források}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2019. március 19., 10:23-kori változata

Komádi
Komádi TV torony (2017)
Komádi TV torony (2017)
Komádi címere
Komádi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
Jogállásváros
PolgármesterTóth Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám4138
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség4903 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület144,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′
Komádi (Hajdú-Bihar vármegye)
Komádi
Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Komádi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komádi város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik.[3]

Megközelítése

Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) a vasútvonalon megszűnt a személyforgalom.[4][5]

Története

Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comadnak, azaz Komádnak írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.
1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.
1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.
Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001 július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.

(Dr. Makai Sándor könyve alapján)

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei

  • A Komádi vásár:

1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a Komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.

  • A TV-torony:

A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.

Ipara

  • A kendergyár:

Az 1800-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

  • Varroda:

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

  • Malom:

A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Látnivalók

  • Református templom: 1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. Cím: Hősök tere
  • 1848–49-es emlékmű: Győrfi Lajos szobrászművész alkotása
  • * Antenna Hungária Rt Komádi TV Állomás hivatalosan 185,5 méter magas[7][8] Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
  • A Sebes-Körös.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Komádi megszűnt állomás
  5. ↑ Komádiba ismét vonattal?
  6. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. ↑ Komádi TV-torony, komadi.hu
  8. ↑ Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik, haon.hu

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komádi&oldid=21093337”