„E. T. A. Hoffmann” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
92. sor: 92. sor:
* ''Des Vetters Eckfenster'' 1822
* ''Des Vetters Eckfenster'' 1822
* ''Der unheimliche Gast''
* ''Der unheimliche Gast''

== Magyarul ==
* sdf


== Kortársai ==
== Kortársai ==

* [[Honoré de Balzac]]
* [[George Byron]]
*[[Honoré de Balzac]]
* [[Johann Wolfgang von Goethe]]
*[[George Byron]]
*[[Johann Wolfgang von Goethe]]
* [[Friedrich Hölderlin]]
*[[Friedrich Hölderlin]]
* [[Victor Hugo]]
*[[Victor Hugo]]
* [[Alekszandr Szergejevics Puskin]]
*[[Alekszandr Szergejevics Puskin]]
* [[Friedrich Schiller]]
*[[Friedrich Schiller]]
* [[Stendhal]]
*[[Stendhal]]
* [[Alexandre Dumas (író, 1802–1870)|id. Alexandre Dumas]]
*[[Alexandre Dumas (író, 1802–1870)|id. Alexandre Dumas]]


== Források ==
== Források ==

A lap 2019. március 18., 21:44-kori változata

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
E. T. A. Hoffmann
E. T. A. Hoffmann
SzületettErnst Theodor Wilhelm Hoffmann
1776. január 24.
német Königsberg
Elhunyt1822. június 25. (46 évesen)
német Berlin
ÁlneveE. T. A. Hoffmann
Állampolgárságaporosz
HázastársaMaria Thekla Michaelina Hoffmann
Foglalkozása
Tisztségebíró
IskoláiKönigsbergi Egyetem
Halál oka
SírhelyeFriedhof III der Gemeinde Jerusalems- und Neue Kirche
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann aláírása
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Theodor Amadeus Hoffmann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24. – Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Élete

Apai és anyai felmenői ügyvédek voltak. Hoffmann az egykori Poroszország fővárosában, Königsbergben született 1776. január 24-én. Édesapja, Christoph Ludwig Hoffmann (1736–1797) is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1767-ben kötött házasságot unokatestvérével, Luise Albertine Doerfferrel (1748–1798). Három gyermekük született. 1778-ban a szülők elváltak, az apa magához vette a tízéves Johann Ludwigot, míg az anya két kisebb fiával rokonaihoz, három testvéréhez költözött, akik meghatározó szerepet töltöttek be a kis Hoffmann életében. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Az iskolában barátságot kötött Theodor Gottlieb von Hippellel, akit 1786-ban ismert meg. Hippelt a testvérének tekintette.

Ugyanitt kezdett jogot tanulni 1792-ben. Az államvizsgát 1795-ben tette le.

Hoffmann karikatúrája önmagáról

Nem sokkal később Glogauba került, ahol nagybátyjánál, Johann Ludwig Dörffernél lakott. Nagybátyja lányával, Minnával 1798-ban jegyezték el egymást.

1800-tól bírósági titkár lett Poznańban, ahol főnökeit élces torzképeivel felbőszítette. Azért áttették Płockba és később Varsóba, ahol a franciák bevonulása (1806) véget vetett a porosz kormánynak.

1802-ben felbontották az eljegyzést Minnával, röviddel ezután Maria Thekla Rorer-Trzynskaval házasodott össze. 1805-ben lánya született, aki pár évvel később meghalt.

Hoffmann 1808-ban feleségével Bambergbe költözött, a bambergi színházban karmesteri állást kapott. Innen 1813-ban ugyanilyen minőségben Drezdába ment, ahol zeneműveket, operákat is írt, valamint hozott színre. Végül 1816-ban visszatért a bírói pályára, a királyi kamarai törvényszék tanácsosa lett.

Munkássága

Rendkívül sokoldalú tehetség volt: elmés rajzoló, hivatott zeneszerző, gazdag képzelettel megáldott költő. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, hogy tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg azt, hogy ír is. Legkiválóbbak költői művei, melyek egyéniségének ellentétes fővonásait hatásosan visszatükröztetik: éles boncoló eszét, mely főleg szatírájában nyilvánul meg, és féktelen képzeletét, mely a világot egészen sajátszerű világításban látta, mely mindent szellemekkel és kísértetekkel népesített be és a leghétköznapibb dolgokat is kísértetiesen megeleveníteni és borzalmas szereplőkké átalakítani tudta. Ritka mesélő erejével elfogadhatóvá teszi a legképtelenebb fikciókat, melyeknek hatása alól az olvasó csak nagyon nehezen tud szabadulni.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

Hoffmann önarcképe (kb.1810-1820)
  • Az ördög bájitala (Die Elixiere des Teufels; 1815)
  • Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mausekönig; 1816)
  • Éjféli mesék (Nachtstücke; 1817) benne:
    • A homokember (Der Sandmann)
    • A fogadalom (Das Gelübde)
    • Denner Ignác (Ignaz Denner)
    • A g-i jezsuita templom (Die Jesuitenkirche in G.)
    • A majoret (Das Majorat)
    • Az elhagyott ház (Das öde Haus)
    • Sanctus (Das Sanctus)
    • A kőszív (Das steinerne Herz)
  • Seltsame Leiden eines Theater-Direktors (1819)
  • A kis Zaches, más néven Cinóber (Klein Zaches, genannt Zinnober; 1819)
  • Spielerglück 1819
A Murr kandúr harmadik kiadásának címlapja
  • Szerápioni testvérek (Die Serapionsbrüder) benne:
    • A faluni bánya (Die Bergwerke zu Falun)
    • Doge und Dogaresse
    • Meister Martin der Küfner und seine Gesellen
    • Scuderi kisasszony (Das Fräulein von Scuderi), detektívsztori
  • Brambilla hercegnő (Prinzessin Brambilla) 1820 /Sárközi György fordításában/
  • Murr kandúr életszemlélete (Lebensansichten des Katers Murr) 1820
  • Die Irrungen 1820
  • Die Geheimnisse 1821
  • A hasonmás (Die Doppelgänger) 1821
  • Floh mester (Meister Floh) 1822
  • Des Vetters Eckfenster 1822
  • Der unheimliche Gast

Magyarul

  • sdf

Kortársai

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=E._T._A._Hoffmann&oldid=21092389”