„Rácz Mariann” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Rácz Mariann |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
Akkoriban azok a külföldi játékosok, akik hosszabb időt eltöltöttek a Hypónál, vagy elmentek, vagy [[Ausztria|osztrák]] válogatottak is lettek. |
Akkoriban azok a külföldi játékosok, akik hosszabb időt eltöltöttek a Hypónál, vagy elmentek, vagy [[Ausztria|osztrák]] válogatottak is lettek. |
||
A magyar válogatott csapatkapitányaként nehéz döntést kellett hoznia, ám miután az 1989-es dániai B-világbajnokságon való gyenge szerepléssel (13. hely és kiesés, köszönhetően a sok válogatottságról való lemondásnak is) nem szereztek jogot az 1990-es A-világbajnoki részvételre sem, így a magyar válogatott az 1992-es barcelonai nyári játékokról lemaradt, úgy döntött, mérlegelve az ellene és a mellette szóló érveket, hogy elfogadja az osztrák válogatottságot. <ref>{{Cite web |title=Női kéziválogatottunk a C-vb-ig süllyedt - NSO |url=http://m.nemzetisport.hu/sportnaptar/noi-kezivalogatottunk-a-c-vb-ig-sullyedt-2069881 |work=m.nemzetisport.hu |accessdate=2019-03-12}}</ref><blockquote>''"Hallgattam a rádióközvetítést, és sírtam. De hoznom kellett egy racionális döntést. Talán még ma is megvan otthon az az A/4-es papír, amin húztam egy vonalat, egyik oldalon a racionális cél, hogy szeretnék ott lenni egy olimpián, a másik oldalon meg az, hogy magyar vagyok, a magyar válogatottban védek, de jön a 125. kvalifikációs verseny, amiben nincs benne az olimpia. A '96-os pedig már nem fért volna bele a biológiai koromba. Vagy feladom a célom, vagy feladom a magyar válogatottságom. Ezek voltak a mérlegen."''<ref>{{Cite web |title=Ott volt a papír, rajta a célom - Rácz Marianne sokszoros osztrák és magyar válogatott kézilabdázó |url=http://magyarnarancs.hu/sport/ott_volt_a_papir_rajta_a_celom_-_racz_marianne_sokszoros_osztrak_es_magyar_valogatott_kezilabdazo-72533 |work=magyarnarancs.hu |date=2009-11-05 |accessdate=2019-03-12 |language=hu}}</ref></blockquote>1990-ben negyedik helyezést ért el az osztrák nemzeti együttessel. 1992-es barcelonai olimpián ötödikek lettek, őt a legjobb női kézilabdakapusnak választották.<blockquote>''"Engem Ausztriában is magyar játékosként dicsértek. Utolsó tétmeccsemet az osztrák válogatottban Magyarországon, a magyar válogatott ellen játszottam. Senkinek nem mondtam, de én tudtam, hogy ez lesz az utolsó. És szólt a magyar Himnusz, én meg belül énekeltem az osztrák válogatott csapatkapitányaként. Aztán az osztrákot is, belül."''</blockquote> |
A magyar válogatott csapatkapitányaként nehéz döntést kellett hoznia, ám miután az 1989-es dániai B-világbajnokságon való gyenge szerepléssel (13. hely és kiesés, köszönhetően a sok válogatottságról való lemondásnak is) nem szereztek jogot az 1990-es A-világbajnoki részvételre sem, így a magyar válogatott az 1992-es barcelonai nyári játékokról lemaradt, úgy döntött, mérlegelve az ellene és a mellette szóló érveket, hogy elfogadja az osztrák válogatottságot. <ref>{{Cite web |title=Női kéziválogatottunk a C-vb-ig süllyedt - NSO |url=http://m.nemzetisport.hu/sportnaptar/noi-kezivalogatottunk-a-c-vb-ig-sullyedt-2069881 |work=m.nemzetisport.hu |accessdate=2019-03-12}}</ref><blockquote>''"Hallgattam a rádióközvetítést, és sírtam. De hoznom kellett egy racionális döntést. Talán még ma is megvan otthon az az A/4-es papír, amin húztam egy vonalat, egyik oldalon a racionális cél, hogy szeretnék ott lenni egy olimpián, a másik oldalon meg az, hogy magyar vagyok, a magyar válogatottban védek, de jön a 125. kvalifikációs verseny, amiben nincs benne az olimpia. A '96-os pedig már nem fért volna bele a biológiai koromba. Vagy feladom a célom, vagy feladom a magyar válogatottságom. Ezek voltak a mérlegen."''<ref>{{Cite web |title=Ott volt a papír, rajta a célom - Rácz Marianne sokszoros osztrák és magyar válogatott kézilabdázó |url=http://magyarnarancs.hu/sport/ott_volt_a_papir_rajta_a_celom_-_racz_marianne_sokszoros_osztrak_es_magyar_valogatott_kezilabdazo-72533 |work=magyarnarancs.hu |date=2009-11-05 |accessdate=2019-03-12 |language=hu}}</ref></blockquote>1990-ben negyedik helyezést ért el az osztrák nemzeti együttessel. 1992-es barcelonai olimpián ötödikek lettek, őt a legjobb női kézilabdakapusnak választották.<blockquote>''"Engem Ausztriában is magyar játékosként dicsértek. Utolsó tétmeccsemet az osztrák válogatottban Magyarországon, a magyar válogatott ellen játszottam. Senkinek nem mondtam, de én tudtam, hogy ez lesz az utolsó. És szólt a magyar Himnusz, én meg belül énekeltem az osztrák válogatott csapatkapitányaként. Aztán az osztrákot is, belül."''</blockquote> |
||
== Edzőként == |
|||
| ⚫ | |||
Visszavonulása után hazatért és edzőként segítette a [[Mocsai Lajos]] irányította magyar válogatottat, amivel olimpiai ezüstöt, [[Női kézilabda-Európa-bajnokság|Európa-bajnok]]<nowiki/>i aranyat és bronzot szerzett. |
|||
| ⚫ | |||
2010-től, Szabó Edinát követve Az Érd kapusedzője lett. |
2010-től, Szabó Edinát követve Az Érd kapusedzője lett. |
||
<br /> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
A lap 2019. március 12., 23:26-kori változata
| Rácz Mariann | ||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||
| Születési dátum | 1959. december 17. (64 éves) | |||||||||
| Születési hely | , Magyarország | |||||||||
| Állampolgárság | osztrák | |||||||||
| Profi klubok1 | ||||||||||
| ||||||||||
| Válogatottság | ||||||||||
| ||||||||||
| Edzőség | ||||||||||
| ||||||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) | ||||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Rácz Mariann (Nyíregyháza, 1957. augusztus 30. –) hétszeres BEK-győztes, világbajnoki ezüstérmes 205-szörös magyar és 113-szoros osztrák válogatott kézilabdázó.
Édesapja NB I/B-s futballkapus, édesanyja kézilabdakapus volt, ő maga 14 évesen kezdett el kézilabdázni.
16 évesen a Nyíregyházából Hajnal József és Hikádé István invitálására a Csepelhez igazolt, és a budapesti Kaffka Margit Gimnáziumba kezdett járni.
Tehetségére már ellenfélként sok klub felfigyelt, végül másodszori hívásra a Vasashoz igazolt, ahol akkor olyan nevek játszottak mint Gódorné, Sterbinszky, Csíkné vagy Angyal Éva.[1]
1979 és 1985 között hatszor nyerték meg a magyar bajnokságot (1983-ban tudta őket egyedül leszorítani a trónról a Budapesti Spartacus. Három ponttal lemaradva a negyedik helyen végeztek.).[2]
A csapattal 1982-ben Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert, a Radnički Belgrad csapatát verve a döntőben összesítésben 7 góllal (19-22; 29-19). A világbajnokságon abban az évben Csík János irányítása alatt a magyar válogatottal ezüstérmet szerzett (a vb-t a Szovjetúnió nyerte).
Miután az 1984-es los angeles-i olimpiára politikai döntésként nem utazott ki a magyar csapat, sok játékosnak törést jelentett a karrierjében. Ezt a döntést kompenzálva megengedték, hogy a magyar játékosok külföldre igazoljanak, így viszont az NB I is meggyengült. A Vasas sem ért már el nagy sikereket (1987: 4. hely, 1988: 7. hely, 1989: 8. hely) és gazdasági bizonytalanságba is sodródott.
Ekkor kereste meg Mariannt a Csík János vezette Hypo NÖ csapata. Itt új impulzusok érték, új erőre kapott, Európa- és világválogatott lett és a csapattal hatszor megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Akkoriban azok a külföldi játékosok, akik hosszabb időt eltöltöttek a Hypónál, vagy elmentek, vagy osztrák válogatottak is lettek.
A magyar válogatott csapatkapitányaként nehéz döntést kellett hoznia, ám miután az 1989-es dániai B-világbajnokságon való gyenge szerepléssel (13. hely és kiesés, köszönhetően a sok válogatottságról való lemondásnak is) nem szereztek jogot az 1990-es A-világbajnoki részvételre sem, így a magyar válogatott az 1992-es barcelonai nyári játékokról lemaradt, úgy döntött, mérlegelve az ellene és a mellette szóló érveket, hogy elfogadja az osztrák válogatottságot. [3]
"Hallgattam a rádióközvetítést, és sírtam. De hoznom kellett egy racionális döntést. Talán még ma is megvan otthon az az A/4-es papír, amin húztam egy vonalat, egyik oldalon a racionális cél, hogy szeretnék ott lenni egy olimpián, a másik oldalon meg az, hogy magyar vagyok, a magyar válogatottban védek, de jön a 125. kvalifikációs verseny, amiben nincs benne az olimpia. A '96-os pedig már nem fért volna bele a biológiai koromba. Vagy feladom a célom, vagy feladom a magyar válogatottságom. Ezek voltak a mérlegen."[4]
1990-ben negyedik helyezést ért el az osztrák nemzeti együttessel. 1992-es barcelonai olimpián ötödikek lettek, őt a legjobb női kézilabdakapusnak választották.
"Engem Ausztriában is magyar játékosként dicsértek. Utolsó tétmeccsemet az osztrák válogatottban Magyarországon, a magyar válogatott ellen játszottam. Senkinek nem mondtam, de én tudtam, hogy ez lesz az utolsó. És szólt a magyar Himnusz, én meg belül énekeltem az osztrák válogatott csapatkapitányaként. Aztán az osztrákot is, belül."
Edzőként
Visszavonulása után hazatért és edzőként segítette a Mocsai Lajos irányította magyar válogatottat, amivel olimpiai ezüstöt, Európa-bajnoki aranyat és bronzot szerzett.
2003 és 2007 között Székesfehérváron vállalt munkát Szabó Edina kapusedzőjeként. A Cornexi csapatával 2005-ben EHF-kupát nyert.
2010-től, Szabó Edinát követve Az Érd kapusedzője lett.
Jegyzetek
- ↑ Ott volt a papír, rajta a célom - Rácz Marianne sokszoros osztrák és magyar válogatott kézilabdázó (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2009. november 5. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
- ↑ (2018. augusztus 31.) „Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály)” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Női kéziválogatottunk a C-vb-ig süllyedt - NSO. m.nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
- ↑ Ott volt a papír, rajta a célom - Rácz Marianne sokszoros osztrák és magyar válogatott kézilabdázó (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2009. november 5. (Hozzáférés: 2019. március 12.)