„Élő heraldika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a törölt kép linkje ki |
+ Báthory Gábor erdélyi fejedelem |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták, amelyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká |
Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták, amelyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká |
||
<!--Fájl:Báthory_ívelt_ékek,_Vác.jpg|Ugyanaz a címer 1483-ból<br /> A fogak összekapcsolódtak azon családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Báthoriak őse Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkányrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg--> |
<!--Fájl:Báthory_ívelt_ékek,_Vác.jpg|Ugyanaz a címer 1483-ból<br /> A fogak összekapcsolódtak azon családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Báthoriak őse Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkányrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg--> |
||
Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|A '''[[hanyatló heraldika]]''' korában a sárkányfogak a "sárkány" állkapcsának egy darabjával együtt láthatók többek között Báthory Gábor 1611-es tábori tallérján is |
Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|A '''[[hanyatló heraldika]]''' korában a sárkányfogak a "sárkány" állkapcsának egy darabjával együtt láthatók többek között [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] 1611-es tábori tallérján is |
||
|Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597, 1598-1599, 1601-1602) nagycímerében jól megfigyelhető a hanyatló heraldika korának azon törekvése, hogy a címer kifejezze a címerviselő címzésében szereplő összes valóban birtokolt és igényelt tartomány fölötti uralmat. Esetünkben: [http://hu.wikibooks.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere Erdély] fejedelme, [http://hu.wikibooks.org/wiki/Moldva_c%C3%ADmere Moldva], [http://hu.wikibooks.org/wiki/Havasalf%C3%B6ld_c%C3%ADmere Havasalföld] fejedelme, Római Szentbirodalmi herceg (a kétfejű sas a címerben), [http://hu.wikibooks.org/wiki/Opole_c%C3%ADmere Oppeln] és [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ratibor_c%C3%ADmere Ratibor] hercege |
|Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597, 1598-1599, 1601-1602) nagycímerében jól megfigyelhető a hanyatló heraldika korának azon törekvése, hogy a címer kifejezze a címerviselő címzésében szereplő összes valóban birtokolt és igényelt tartomány fölötti uralmat. Esetünkben: [http://hu.wikibooks.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere Erdély] fejedelme, [http://hu.wikibooks.org/wiki/Moldva_c%C3%ADmere Moldva], [http://hu.wikibooks.org/wiki/Havasalf%C3%B6ld_c%C3%ADmere Havasalföld] fejedelme, Római Szentbirodalmi herceg (a kétfejű sas a címerben), [http://hu.wikibooks.org/wiki/Opole_c%C3%ADmere Oppeln] és [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ratibor_c%C3%ADmere Ratibor] hercege |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2019. március 10., 03:03-kori változata
Az élő heraldika (klasszikus heraldika, de: lebenden Heraldik) a címerhasználatnak az a korszaka, amikor a címereket a pajzson, a sisakdíszen, a lótakarón stb. még ténylegesen is használták a csatában, így annak védelmi, használati és jelképi funkciója is volt. Magyarországon az élő heraldika korát 1526-ig szokás vezetni.
Névváltozatok: a czímer fénykora (Bárczay 4.)
Rövidítések
A címerhasználat három korszakra osztható. 1. A címerhasználat kialakulása (körülbelül a 12. századtól a 13. század végéig), amikor csak a pajzson látható jelképek alkották a címert. 2. A pajzs és annak díszei jellemezték a címerhasználatot (kb. a 13. századtól a 15. század végéig). Ebben a korszakban a ténylegesen használt pajzs heraldikai jelképpé vált, de a lovagi tornákon és a csatában még mindig használtak címeres pajzsot. 3. A heraldikai jelképpé vált pajzsot már nem használták a csatában (a 15. század végétől). Ez már az úgynevezett hanyatló vagy holt heraldika korszaka.
-
Báthori Erzsébet címere. Azért került sárkányfog a Gutkeled nemzetség családi címerébe, akiktől a Báthoryak is származtatták magukat és származnak a Báthory-címer ékjei is, mert az egyik ősük, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában, egy monda szerint legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkány -
Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták, amelyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká -
A hanyatló heraldika korában a sárkányfogak a "sárkány" állkapcsának egy darabjával együtt láthatók többek között Báthory Gábor 1611-es tábori tallérján is
Irodalom
- Csoma József: A magyar heraldika korszakai. 1913
