„Numizmatika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a bellink |
tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{Numizmatika}} |
{{Numizmatika}} |
||
A '''numizmatika''' a [[pénz]]zel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a '''numizmatikusok''' eredetileg a régi [[Érme|érmék]] gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és [[pénzhelyettesítő]]k, valamint az [[értékpapír]]ok kutatására is. A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása ([[paleográfia]]) és a címerek ismerete ([[heraldika]]). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése. Mivel a jelenkori pénzanyag már hatalmas mennyiségű és változatos, a numizmatika több részterületre oszlik, így vannak numizmatikusok, akik csak [[papírpénz]]ek, csak verde-, illetve nyomdahibás pénzek, csak [[szükségpénz]]ek, csak értékpapírok vagy éppen kizárólag korabeli [[Pénzhamisítás|hamisítványok]] |
A '''numizmatika''' a [[pénz]]zel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a '''numizmatikusok''' eredetileg a régi [[Érme|érmék]] gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és [[pénzhelyettesítő]]k, valamint az [[értékpapír]]ok kutatására is. A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása ([[paleográfia]]) és a címerek ismerete ([[heraldika]]). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése. Mivel a jelenkori pénzanyag már hatalmas mennyiségű és változatos, a numizmatika több részterületre oszlik, így vannak numizmatikusok, akik csak [[papírpénz]]ek, csak verde-, illetve nyomdahibás pénzek, csak [[szükségpénz]]ek, csak értékpapírok vagy éppen kizárólag korabeli [[Pénzhamisítás|hamisítványok]] gyűajtésével foglalkoznak. |
||
tàrolók |
|||
érmealbum |
|||
érme tartó tálca |
|||
érme szekrény |
|||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2019. március 2., 20:30-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Numizmatika |
|---|
| Pénznemek |
| Történelem |
| Magyar pénztörténet |
| Pénzgyártás |
| Résztudományok |
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és pénzhelyettesítők, valamint az értékpapírok kutatására is. A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása (paleográfia) és a címerek ismerete (heraldika). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése. Mivel a jelenkori pénzanyag már hatalmas mennyiségű és változatos, a numizmatika több részterületre oszlik, így vannak numizmatikusok, akik csak papírpénzek, csak verde-, illetve nyomdahibás pénzek, csak szükségpénzek, csak értékpapírok vagy éppen kizárólag korabeli hamisítványok gyűajtésével foglalkoznak. tàrolók érmealbum érme tartó tálca érme szekrény
Története
Érmék gyűjtésével már az ókorban is foglalkoztak az emberek, a legelső éremgyűjtők közé a római császárok tartoztak, többek között Augustus is. Később is csak a módosabb emberek engedhették meg maguknak az éremgyűjtést, ezért joggal nevezték a „királyok hobbijának”. Ebben az időszakban keletkeztek a nagy magángyűjtemények. A jelentősebb gyűjtők közé tartozott többek között VIII. Bonifác pápa, Petrarca, I. Miksa német-római császár, XIV. Lajos francia király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem.
A numizmatikai irodalom kibontakozása a reneszánsz idején indult meg, ekkor főleg az ókori pénzek portréival foglalkoztak, például a német származású németalföldi festő és grafikus, Hubert Goltzius. A rendszerezett kutatások a 16. század végétől indulnak, majd egyre több volt a tudományos igényű munka. A Numismatic Society of London 1836-os megalakulása után sorra jöttek létre az éremgyűjtők szakmai egyesületei. A 19. század emellett a nemzeti közgyűjtemények létrehozásának időszaka is volt. A leghíresebb közgyűjtemények Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Londonban, Párizsban, Athénban és New Yorkban találhatók, melyek a század vége óta katalógusokban tárják a nyilvánosság elé gyűjteményüket. A papírpénzek rendszerbe foglalása a 20. században történt meg, fő úttörőjének Albert Picket tekintik.
További információk
- Digital Library Numis (DLN) Online numismatic library