„Prímás-sziget” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Esztergomi városrész|x=79|y=55|szoveg=Prímás-sziget}} |
{{Esztergomi városrész|x=79|y=55|szoveg=Prímás-sziget}} |
||
A '''Prímás-sziget''' a [[Duna]] [[esztergom]]i szakaszánál található. A [[Belváros (Esztergom)|belvároshoz]] legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna. A sziget hossza körülbelül 2,7 km. |
A '''Prímás-sziget''' a [[Duna]] [[esztergom]]i szakaszánál található. A [[Belváros (Esztergom)|belvároshoz]] legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág. A sziget hossza körülbelül 2,7 km. |
||
A lap 2007. szeptember 8., 00:59-kori változata
 .PNG)
|
A Prímás-sziget a Duna esztergomi szakaszánál található. A belvároshoz legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág. A sziget hossza körülbelül 2,7 km.
Története
A 11. században bencés rendi apácakolostort alapítottak a szigeten Szűz Mária templom és kolostor néven. Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel. Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő Vízivárosi szigetből), amik között lévő csatornát a 19. században feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.[1] Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten.
A szigeten
A szigeten számos sportpálya van, az északi részén pedig több intézmény is működik, mint például a város Pézsa Tiborról elnevezett spotcsarnoka, a Zsolt Nándor Zeneiskola, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a Helischer József Városi Könyvtár (korábban Babits Mihály Városi Könyvtár), szálloda, kemping, valamint Esztergom 2005-ben átadott nagyberuházása, az Aquasziget Esztergom elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg Esztergom bevétele után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg Kossuth Lajos és Széchenyi István is.
A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét. A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a Fesztergom elnevezésű zenei fesztivált. A sziget keleti partján húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.
A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római castrum maradványiról számolt be, azonban egy 1953-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból.[2]
A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás. [3]
Közlekedés
A szigetet gépkocsival a Mária Valéria hídon, a Bottyán hídon, és a Tabán hídon, gyalogosan a Kossuth hídon, és a Béke hídon lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd 2001-es átadása előtt a szigetről indultak kompjáratok a szomszédos Párkányba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.
Források
- ↑ dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye
- ↑ Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
- ↑ Pifkó Péter:Esztergomi utcák
Lásd még
- Helemba-sziget, Esztergom