„Növényi nedv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q76626 adatába
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
10. sor: 10. sor:
==Források==
==Források==
{{források}}
{{források}}
* [http://botany.ttk.unideb.hu/downloads/NovElettan_2_BScFloemTranszport.pdf Növényélettan: Floémtranszport]
* [http://botany.ttk.unideb.hu/downloads/NovElettan_2_BScFloemTranszport.pdf Növényélettan: Floémtranszport]{{Halott link|url=http://botany.ttk.unideb.hu/downloads/NovElettan_2_BScFloemTranszport.pdf |date=2019-02 }}
* {{fordítás|en|Plant sap|oldid=369704392|n=a|4=angol}}
* {{fordítás|en|Plant sap|oldid=369704392|n=a|4=angol}}



A lap 2019. február 22., 18:43-kori változata

Kabócák és más rovarok is fogyasztják a növények nedvét

A növényi nedv egy növény xilémsejtjeiben (vízszállító sejtjeiben vagy vízszállító csöveiben) vagy floémjának rostacsőelemeiben szállított folyadék. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt vakuólumaiban lévő sejtnedvet, a gyümölcs nedvességtartalmát, a tejnedvet, gyantát, nyálkát nem soroljuk ide.

A xilémnedv legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya akropetális, azaz a gyökerektől a levelek felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. kohéziós elmélet magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti kohéziós erő, valamint a xilémelemek morfológiája teszi lehetővé a vízpotenciál-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.[1]

A floémnedv legnagyobbrészt vízből áll, de oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat és cukrokat is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a szénhidrátok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a Münch-hipotézis (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a turgornyomás mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A floém sejtjeibe aktív transzporttal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás.

A juharszirupot a cukorjuhar (Acer saccharum) xilémnedvének finomításával állítják elő. Egyes országokban (Finnország, Oroszország, Lettország, Észtország) a nyírfa kora tavaszi (xilém)nedvét gyűjtik össze emberi fogyasztás céljából. A xilitet tartalmazó nyírfalé fogyasztható frissen vagy érlelhető, nyírfaszirupot is készítenek belőle.

Források

  • Növényélettan: Floémtranszport[halott link]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant sap című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.